„Nem azt mondták, Feri!” – 13 éve szavazták le a magyarok Gyurcsány reformjait

Ma tizenhárom esztendeje, hogy 2008. március 9-én megtartották az úgynevezett „szociális népszavazást”, mely a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlését célozta, eredménye pedig az MSZP–SZDSZ-kormánykoalíció felbomlása, hosszabb távon pedig Gyurcsány Ferenc bukása miniszterelnökként.

Budapest, 2011. október 20. Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az MSZP Jókai utcai székházban, miután megbeszélést folytatott Mesterházy Attila pártelnökkel. Elmondta, hogy lényegesen nagyobb az esélye annak, hogy az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform távozik az MSZP-ből, mint hogy a szocialista pártban marad. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A 2006-os választások és Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő őszödi beszédének kiszivárgása után, melyben bevallotta, hogy „hazudtak reggel, éjjel meg este”, az MSZP– SZDSZ-koalíció nem hátrált ki Gyurcsány mögül, épp ellenkezőleg, nagy erőkkel támogatta az akkori kormányfő „reformcsomagnak” nevezett megszorításait – olvasható a Híradó cikkében.

A Fidesz és a KDNP kezdettől fogva nem értett egyet a gyurcsányi politikával, ezért 2006 őszén országos ügydöntő népszavazást kezdeményezett a két párt a kormányzati „reformpolitika” emblematikus intézkedései ellen. Az eredeti hét kérdés közül kettő (vizitdíj és tandíj) jutott el a népszavazási kérdésként való hitelesítésig, ezekhez társult a kórházi napidíjat visszavonatni szándékozó kérdés.

Az akkori kormányzó erők persze igyekeztek bagatellizálni a népszavazást, és minél inkább elodázni annak időpontját, nem egy esetben fordult elő, hogy az utolsó pillanatban nyújtottak be alkotmányjogi panaszokat. Az akkor még „független újságíróként” tevékenykedő, azóta a Gyurcsány-párt színeiben politizáló Kálmán Olga is igyekezett védeni a szocialistákat, mondván, nem az akkori kormánypártok álltak a népszavazást akadályozó kísérletek mögött.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) végül csak 2007 őszén, az Alkotmánybíróság határozata után hitelesítette a kérdéseket, amelyekre a két ellenzéki párt megkezdte az aláírásgyűjtést. A rövid idő alatt összegyűlt aláírásokat a Fidesz képviselője, Tarlós István adta le 2007. október 24-én. Az OVB december 5-én hitelesítette a leadott íveket.

Hosszas huzavona után zöld lámpát kapott a népszavazás

Az Országgyűlés december 17-én (tehát több mint egy év után) nagy szavazattöbbséggel a népszavazás kiírása mellett döntött. Az Országgyűlés határozata ellen magánszemélyek kifogást emeltek az Alkotmánybíróság előtt, amelyet 2008. január 22-én a bírák elutasítottak.

Ezzel minden akadály elhárult, és a magyarok csaknem másfél évvel a népszavazási kezdeményezés elindulása után véleményt mondhattak a Gyurcsány-kormány megszorításairól 2008. március 9-én.

Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?

Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?

Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

Ezekre a kérdésekre kellett a magyar embereknek akkor válaszolniuk. A Fidesz intenzív kampányt folytatott, míg az MSZP a népszavazás érvénytelenségére spekulált, ezért igyekezett csitítani a közhangulatot. Az SZDSZ a kampány utolsó heteiben igyekezett felvenni a versenyt és kiállni a számukra fontos reformok mellett, míg az MDF kimaradt mindenből, mondván ilyen témákról nem népszavazáson kell dönteni.

„Nem azt mondták, Feri!”

A népszavazás végül érvényes és eredményes lett, 50,51 százaléknyi részvétellel. A Fidesz és a KDNP álláspontját, azaz a vizitdíj, a tandíj és kórházi napidíj eltörlését a voksolók több mint 84 százaléka támogatta.

A balliberális kormányoldal meglepődött a részvételi arány nagyságán, de több SZDSZ-es politikus továbbra is kiállt bukott elképzeléseik mellett: Magyar Bálint kijelentette, hogy a tandíj eltörlése szerinte igazságtalan helyzetet konzervál. A szintén liberális Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint a megkezdett reformoknak a népszavazási eredménytől függetlenül folytatódniuk kell, és az állam nem fogja kipótolni a kieső díjak okozta veszteségeket.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Gyurcsány Ferenc kormányfő azzal magyarázta a bizonyítványt, hogy a Fidesz valódi célja a kormány megbuktatása volt, de ez nem járt sikerrel. Szerinte a Fidesz kezdeményezése az emberek pénztárcájára apellált, az ország pedig veszít a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésével. Korábban Gyurcsány elmondta azt is, hogy az így kieső jövedelmet a költségvetésnek nem áll módjában, a kormánynak pedig nem áll szándékában visszapótolni.

Az eredmények ismeretében tartott beszédében az azóta megbukott Gyurcsány így magyarázta a bizonyítványt: „Nyilván vannak olyanok, akik erre a nagyon konkrét kérdésre mondtak nemet. Azt mondták, hogy »ha nem muszáj fizetni 300 forintot, akkor én inkább nem fizetnék 300 forintot«.”

Eközben az SZDSZ eredményváróján Horn Gábor, akkori SZDSZ-es politikus, a koalíciós egyeztetésekért felelős államtitkár is kommentálta a történteket.

Gyurcsány 300 forintos mondatára reagálva hangzott el az azóta szállóigévé vált mondat, mely szerint „nem azt mondták, Feri, azt mondták menj a p*csába! Valljuk be!”

Szétverte a koalíciót, de Gyurcsány maradt

A népszavazási eredmény után visszavonták a díjakat, ami feszültségeket okozott a kormánykoalícióban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP pártértekezletén kifejezte azon szándékát, hogy meneszteni kívánja Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert és javasolta a koalíciós partnernek, hogy közösen jelöljenek ki új egészségügyi tárcavezetőt. Az SZDSZ elutasította Gyurcsány javaslatát és kiállt Horváth mellett, azzal fenyegetőzve, hogy kilép a koalícióból és/vagy megvonja a miniszterelnöktől bizalmát.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.