A debreceni Agóra a természettudományos ismeretek Mekkája

Pénteken fejeződött be az a pedagógusok számára szervezett nemzetközi online konferencia, amelyet a debreceni Agóra tudományos élményközpontban tartottak a covid-járványnak az oktatásra gyakorolt hatásairól. A konferencia meghirdetésében a debrecenieken kívül lengyel, cseh és görög intézmények is közreműködtek. Az érdeklődők megtárgyalták, hogy milyen változásokat hozott a koronavírus okozta világjárvány az európai oktatásban, illetve milyen kihívásokkal találták szembe magukat az oktatás résztvevői és hogyan kezelték ezeket. A résztvevők azt is megbeszélték, hogy milyen megoldásokat kínálnak erre és a hasonló helyzetekre az innovatív módszerek.

A sokat mobilozó alfa generációs gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól Forrás: Pixabay

Nem ritkák az ilyen konferenciák a 2014 őszén felépült Agóra életében. Még készen sem voltak impozáns épületei, már meg is tartották az első tanári konferenciát a természettudományok korszerű oktatásáról. Akkor még a Debreceni Egyetem szomszédos élettudományi központjában folyt le a megbeszélés-sorozat. A Debrecenben először megvalósult intézmény másik célja az volt, hogy a felsőoktatáshoz kapcsolódó innovatív, komplex szolgáltatásokat nyújtó közművelődési intézményekben a látogatók interaktív módon ismerhessék meg az egyes tudományterületeket. Az épületek helyszíne is különleges volt, hiszen az egyetem botanikus kertjében (egy része természetvédelmi terület) húzták föl őket. Ez mintegy jelkép is, hiszen

e botanikus kert szellemi elődje a református kollégium Füvészkertje még Móricz Zsigmond életében is működött a hajdani Pap tava környékén.

Tekinthető tehát úgy is, hogy debreceni természettudományos oktatás bölcsőjéből nőtt ki az Agóra. De mit kínál a hétköznapi látogatóknak az tudományos élményközpont? Amelynek felszerelésében igencsak kivették a részüket a város ipari parkjaiban működő innovatív cégek is. Nem teljesen önzetlenül, hiszen a jól oktatott gyermekekből lettek és lesznek magasan kvalifikált munkatársaik.

Az egyik legnépszerűbb interaktív játék a homokozó 2.0, ahol a résztvevők saját kezűleg formálják a felszínt, alakítanak ki hegyeket, dombokat, völgyeket. A kézzel formált felszínt állandóan pásztázza egy infravörös kamera, amely az emelkedéseket és süllyedéseket a térképről ismert szintvonalakkal látja el. Így amit a homokozó gyerek lát, olyan, mint egy 3D-s térkép.

Egy kézmozdulattal virtuális esőt hozhatunk létre, amely kitölti a mélyedéseket, a lefolyó víz folyókat és tavakat alakít ki.

Egy videó-sorozat pedig csillagászati ismereteket oszt meg, például pontosan elmagyarázza, mi is az a fekete lyuk. Tulajdonképpen nem lyuk, hanem egy neutroncsillagból kialakult iszonyú nagy tömegű test. De mivel a gravitációt úgy illusztrálják a csillagászok, hogy egy kifeszített gumilepedőn az egyes objektumok tömegükkel arányos bemélyedéseket hoznak létre, s ezek a nagy tömegű képződmények szinte lyuknyi mélyedést produkálnak, így hívják az elképzelhetetlenül sűrű objektumot. Fekete, mert még a fényt is magában tartja hatalmas gravitációja. A kémiai kísérleteket pedig nem is videóról, hanem a maguk valóságában nézhetik és végezhetik el a fiatalok.

Megismerkedhetnek többek között azzal is, mit jelent a járműnek, ha alacsonyan van a súlypontja, hogyan lehet célba lőni elektromágneses generátorral, s a legérdekesebbet: hogyan kell készíteni és programozni a robotokat.

Ez utóbbihoz járult hozzá például a városban húsz éve működő National Instrument, amely több szakemberre tett szert az Agóra berkeiben tanult gyerekek közül.