1463 körözés van érvényben csalók ellen Magyarországon

A külföldi bujkálás nagyon sokba kerül, ezért csak a százmilliós tételben gondolkodó bűnözők engedhetik meg maguknak, hogy egy egzotikus szigeten várják ki, míg ügyük elévül. A törvény szerint az elévülés gazdasági, vagyon elleni jogsértések esetében a legmagasabban kiszabható büntetési tétel éveinek számával egyenlő. Emberölés, emberrablás, háborús bűnök, valamint a kiemelt nagyságú kábítószer-kereskedelem esetében nincs elévülés.

Csak a gyilkosokat és a háborús bűnösöket adják ki a nemzetközi elfogatóparancs alapján azok az országok, melyekkel az Európai Unió tagállamainak nincs kiadatási szerződése. A volt Szovjetunió ázsiai utódállamai és néhány afrikai ország mellett Dél- és Közép-Amerika államaiban húzódik meg a legtöbb, hatósági eljárás vagy börtön elől menekülő bűnöző, így a magyarok is. Ma már nem Thaiföld a szökevények úti célja, mivel a thai hatóságok megunták, hogy az ország fő bevételi forrásának számító turizmus álcája mögött várják ki az elévülést a körözött bűnözők.

Csalók szigete

A Magyar Nemzet információi szerint jelenleg Dominikában bujkál a legtöbb magyar szökevény. Kiadatási egyezmény külképviselet hiányában nincs az országgal, a havannai konzulátus látja el tiszteletbeli alapon a magyar polgárok ügyeit. Vízum kell Dominikába, ha valakinek sikerült átrepülnie az USA-ba vagy Kubába, mikor még nincs kiadva ellene a nemzetközi elfogatóparancs, vagy éppen más nevére szóló, esetleg hamis útlevéllel utazott oda: míg nem hagyja el a szigetet, addig nem kell tartania a felelősségre vonástól. A csalókat, sikkasztókat a rendőrség mellett bankok és biztosító társaságok magánnyomozói, ügyvédek is keresik, akik olykor milliós nagyságrendű összegeket is fizetnének azért a Dominikán legálisan élő magyaroknak, hogy információkkal szolgáljanak egy-egy ott bujkáló honfitársukról.

Los Cacicazgos Dominika egyik legszebb és leggazdagabb része
Fotó: Flickr

Sorozatcsalók

Az Országos Rendőr-főkapitányság nyilvánosan is elérhető személykörözési adatbázisa szerint 2021. május 18-án 1463 olyan körözés van érvényben, amit csalás miatt adtak ki, 258 esetben pedig sikkasztás miatt rendelték el az elfogatóparancsot. A körözési szakértők szerint ez jóval kevesebb körözés alatt álló embert jelent, mint a tényleges ügyszámok. Mind a csalás, mind a sikkasztás esetében jellemző, hogy azt folytatólagosan, üzletszerűen követik el a gyanúsítottak, vagyis egy bűnelkövető ellen több hatóság több alkalommal is kiadhat körözést. A rendőrkapitányságok mellett a bíróságok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is kérheti a rendőrségtől a körözés elrendelését.

Dudla Andrea körözési fényképe
Fotó: Police.hu

A legtöbb körözést csalás miatt a debreceni Dudla Andrea ellen adták ki, a nőt 12 hatóság is keresi. 44 ezer mázsa kukoricát adott el többször is cégeknek úgy, hogy egy szem kukoricája sem volt, a fiktív készletért a vevők 250 millió forintot fizettek ki. Kitalált cégek nevében, hamis bejegyzésekkel, éves mérlegadatokkal, saját készítésű adóigazolásokkal, luxuskategóriájú öltönybe öltöztetett hajléktalanokat felbérelve százmilliós kölcsönöket vett fel bankoktól, majd a pénzzel eltűnt. Lakásán csak a hamis cégbélyegzőket találták meg egy fém kekszesdobozban. A nő Dominikán él, autókereskedése lehet, családot alapított. Ha az országot elhagyná, azonnal elfognák, így rokonai is ott látogatják, családtagjai évente kétszer is elrepülnek Kubába.

Plank Zoltán nyomravezetőjének egymillió forintos díj jár
Fotó: Police.hu

Dominikán bujkálhat az a Plank Zoltán is, aki 2014-ben először egy alvilági elszámolási vita során százmilliós nagyságrendű összegért életveszélyesen megsebesítette üzlettársát, majd közel félmilliárd forintot rabolt el egy kínai kereskedőtől, géppisztollyal lőve a sértett segítségére siető családtagokra. Mivel emberölés kísérlete miatt is körözik, az ő esetében – ha bebizonyosodna dominikai tartózkodási helye – a tiszteletbeli kubai konzul közbenjárására intézkedhetne elfogásáról a dominikai rendőrség. A helyi hatóságok ilyen esetekben, a külön, eseti felkérések esetén egyébként közreműködőek, de csak a gyilkosok, háborús bűnösök esetében nyújtanak segítséget.

Szintén arrafelé húzhatta meg magát az adócsalás miatt háromszorosan keresett Hetei Rajmund Zoltán, aki ellen a NAV április végén indított újabb eljárást, az ismeretlen helyen tartózkodó férfi nem vette át a határozatokat.

Eltitkolt magyarság

Egy Dominikát jól ismerő magyar vállalkozó szerint a szigetországban havi kétszáz amerikai dollárból – közel hatvanezer forint – is meg lehet élni szegényesen. Az ott élő magyarok nem ezen a szinten élnek, golfpályák melletti, tengerparti, védett lakóparkokban húzzák meg magukat. Azt, hogy valami elől bujkálnak, nem bizonyítja jobban semmi, mint hogy nem tartják egymással a kapcsolatot, nem is beszélnek magyarul, az ide érkező hazai turisták elől is titkolják származásukat. Partiszervező cégeket, autókölcsönzőket, mozikat üzemeltetnek, vagy a golfpályákon dolgoznak kertészként annak biztos tudatában, ide nem jöhet el értük sem a magyar, sem az európai rendőrség.

Az Europol jogi képviselői folyamatosan dolgoznak azon, hogy mind Dominika, mind a többi közép- és dél-amerikai állam esetében létrejöhessen egy kiadatással kapcsolatos kölcsönös jogsegélyegyezmény, megszüntetve ezzel azt a helyzetet, hogy a jogsértő módon megszerzett vagyonból itt kezdhessenek új életet a bűnelkövetők.

Marcsi feladta magát

A Bróker Marcsiként ismert D. Sándorné is luxuskörülmények között élt szökése után, Dominikán is járt, majd Belize-re költözött. Itt adta fel magát, amikor elfogyott a pénze, mivel itthon a hatóság a büntetőeljárás részeként minden személyéhez köthető számlát zárolt, megszűnt a pénzutánpótlása. A csaló közel 12 milliárd forintos kárt okozott ügyfeleinek, 2015-ben szökött meg, közel másfél évig bujkált a Karib-tenger szigetein. Jelenleg is eljárás alatt van, két éve már házi őrizetben.

D. Sándorné, azaz Bróker Marcsi is az egzotikus szigeten bujkált a hatóság elől
Fotó: Havran Zoltán