A magyar modell sikere a belső szemléletváltásnak köszönhető

– A 2010 és 2020 közötti időszakot sokan az elmúlt száz év legsikeresebb időszakának nevezik. Ezt a megállapítást statisztikák, elemzések, nemzetközi összehasonlító vizsgálatok is alátámasztják. A Magyarország 2020 című tanulmánykötet ennek a mikéntjét firtatja a különböző látásmódú, szakterületén elismert szerzők írásainak segítségével – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. A tanulmánykötetet május 18-án 18 órától online mutatják be a Mathias Corvinus Collegium Facebook-oldalán.

A parlamenti és stratégiai államtitkár szerkesztőként állította össze kollégájával, Mernyei Ákos miniszteri biztossal a Mathias Corvinus Collegium kiadójánál nemrég megjelent, ötven tanulmányból álló, több mint ezer oldalas tanulmánykötetet. A mű többek között Lánczi András filozófus és egyetemi tanár; Navracsics Tibor és Stumpf István kormánybiztosok; Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora; Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora; Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója; Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda-válogatott volt kapitányának, valamint többek között az MCC és az NKE több kutatójának az írásait tartalmazza.

A felkért szerzők a 2010 óta tartó egységes tízéves időszakot olyan elméleti megközelítések mentén is vizsgálták, mint a geopolitika, államelmélet, demokráciaelmélet vagy alkotmányjog.

Az elméleti megközelítés mellett gyakorlati közpolitikai szempontok szerint is górcső alá kerül a vizsgált időszak, így olvashatunk rendvédelemről, energetikáról vagy a médiaszabályozás helyzetéről is. – Szerzőink tudása megkérdőjelezhetetlen, olyanokat kértünk fel, akik speciális pozíciójuknak köszönhetően érvényes és fontos gondolatokkal rendelkeznek az elmúlt tíz évről – mutatott rá Orbán Balázs, majd hozzátette: ezáltal a kötet nem kormányzati eredmények bemutatására, hanem az elmúlt tíz év dilemmáinak a felfejtésére koncentrál, leginkább a mostani világ trendjein és ideológiai törésvonalain keresztül.

A szemléletváltás a magyar modell alapja

Orbán Viktor a kötet ajánlásában azt írta, hogy a magyar modell sikere nem feltétlenül a külső tényezőknek, hanem a belső szemléletváltásnak köszönhető. A miniszterhelyettes ennek kapcsán elmondta, a magyar nemzet sosem tudott egy nagyobb, külső testvérnemzet szövetségére támaszkodni, és jelentős természeti erőforrásai sincsenek, így a kormánynak önálló működési modellt kellett létrehoznia Magyarország megújulása érdekében.

– A rendszerváltoztatást követően nehéz időszak következett, ugyanis előtte szuverenitásunk hosszú ideig korlátozott volt, továbbá történelmünk gyakori megszakítottságokkal terhelt, ami miatt régóta nem érvényesülhetett az eredeti magyar államműködési logika – hangsúlyozta, hozzátéve: éppen ezért ennek a politikai generációnak saját erejéből, szinte a nulláról kellett elkezdenie a munkát, miközben a posztkommunista struktúrák az informális politika, a gazdaság, kultúra és a média területén továbbra is domináns szerepet töltöttek be. – Az elmúlt tíz évből éppen ezért nem is elsősorban az egyes gazdasági vagy a társadalmi mutatók javulását, hanem a rendszerváltoztatást lezáró gondolkodásmódbeli átalakulást emelném ki.

Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté

– Ez az, amit ha a mostani és a következő generáció továbbvisz, akkor ez az évtized egy igazi sikeres magyar évszázad megalapozója lehet

– vélte a miniszterhelyettes.

Megírni a magunk történetét

Arra a kérdésünkre, hogy a digitalizáció korában mennyire releváns egy papíralapú könyv kiadása, az államtitkár úgy válaszolt: – Nekünk is meg kell írnunk a magunk történetét, összegyűjtve azoknak az embereknek a gondolatait, amiket értékesnek tartunk. Persze az interneten mindenki a rövid és figyelemfelkeltő tartalmakat fogyasztja nap mint nap, de ennek a korszaknak a megítélése pár évtized múlva nem ezen tartalmak visszakeresésén, hanem az ilyen kordokumentumok elemzésén múlik majd. Megítélésem szerint ez ugyanúgy lesz a jövőben is, mint ahogy volt száz évvel ezelőtt – szögezte le.

Nincs objektív társadalomtudomány

A miniszterhelyettes közölte, hogy

a kötet megközelítése nem semleges, hanem értékorientált,

de a mai világban s úgy általában is nehezen beszélhetünk mindentől független szemléletű társadalomtudományról. – Minden szerző saját értékválasztása, megközelítésmódja, illetve tudományos paradigmája alapján írta meg a gondolatait, így a szubjektivitás megkerülhetetlenné válik – jelezte Orbán Balázs, majd megjegyezte: ezen megközelítés kiszorítására tudományos irányzatok is tettek kísérleteket a XX. században.

– Ha valaki eltagadja az eltérő szemléletmódok érvényességét, és azt állítja, hogy csakis ő képes tökéletesen objektíven bemutatni az általa képviselt tudományterületet, azt ne higgyük el, hiszen ilyenkor az illetőnek biztosan hátsó szándékai vannak

– figyelmeztetett az államtitkár, hozzátéve: az ilyen megközelítés csupán a sekélyesség és a politikai lózungok zsákutcájába vezet. A miniszterhelyes arra is kitért, hogy a kötet célja egy átfogó kép kialakítása, de azt is elismerte, hogy ebben „vár még ránk tennivaló”. – Ugyan a nemzetpolitika, a demográfia, a munkaerőpiac átalakítása és a középosztály megerősítése, valamint a gazdasági szuverenitásunk megerősítése terén jelentős sikereket értünk el, de most nem szabad visszafordulni ahhoz, hogy egy igazán sorsfordító évszázaddal gazdagítsuk hazánkat – nyomatékosította, hozzátéve: a XXI. századi sikeres Magyarország ugyanis nincs még kész.