A magyar modell sikere a belső szemléletváltásnak köszönhető

– Nekünk is meg kell írnunk a magunk történetét, összegyűjtve azoknak az embereknek a gondolatait, amiket értékesnek tartunk – nyilatkozta lapunknak a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Orbán Balázs szerkesztőtársával, Mernyei Ákos miniszteri biztossal közösen ötven tanulmányból álló kötetet állított össze azért, hogy értékorientált, átfogó képet adjon az elmúlt tíz év Magyarországáról.

Orbán Viktor a kötet ajánlásában azt írta, hogy a magyar modell sikere nem feltétlenül a külső tényezőknek, hanem a belső szemléletváltásnak köszönhető. A miniszterhelyettes ennek kapcsán elmondta, a magyar nemzet sosem tudott egy nagyobb, külső testvérnemzet szövetségére támaszkodni, és jelentős természeti erőforrásai sincsenek, így a kormánynak önálló működési modellt kellett létrehoznia Magyarország megújulása érdekében.

– A rendszerváltoztatást követően nehéz időszak következett, ugyanis előtte szuverenitásunk hosszú ideig korlátozott volt, továbbá történelmünk gyakori megszakítottságokkal terhelt, ami miatt régóta nem érvényesülhetett az eredeti magyar államműködési logika – hangsúlyozta, hozzátéve: éppen ezért ennek a politikai generációnak saját erejéből, szinte a nulláról kellett elkezdenie a munkát, miközben a posztkommunista struktúrák az informális politika, a gazdaság, kultúra és a média területén továbbra is domináns szerepet töltöttek be. – Az elmúlt tíz évből éppen ezért nem is elsősorban az egyes gazdasági vagy a társadalmi mutatók javulását, hanem a rendszerváltoztatást lezáró gondolkodásmódbeli átalakulást emelném ki.

Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté

– Ez az, amit ha a mostani és a következő generáció továbbvisz, akkor ez az évtized egy igazi sikeres magyar évszázad megalapozója lehet

– vélte a miniszterhelyettes.

Megírni a magunk történetét

Arra a kérdésünkre, hogy a digitalizáció korában mennyire releváns egy papíralapú könyv kiadása, az államtitkár úgy válaszolt: – Nekünk is meg kell írnunk a magunk történetét, összegyűjtve azoknak az embereknek a gondolatait, amiket értékesnek tartunk. Persze az interneten mindenki a rövid és figyelemfelkeltő tartalmakat fogyasztja nap mint nap, de ennek a korszaknak a megítélése pár évtized múlva nem ezen tartalmak visszakeresésén, hanem az ilyen kordokumentumok elemzésén múlik majd. Megítélésem szerint ez ugyanúgy lesz a jövőben is, mint ahogy volt száz évvel ezelőtt – szögezte le.

Nincs objektív társadalomtudomány

A miniszterhelyettes közölte, hogy

a kötet megközelítése nem semleges, hanem értékorientált,

de a mai világban s úgy általában is nehezen beszélhetünk mindentől független szemléletű társadalomtudományról. – Minden szerző saját értékválasztása, megközelítésmódja, illetve tudományos paradigmája alapján írta meg a gondolatait, így a szubjektivitás megkerülhetetlenné válik – jelezte Orbán Balázs, majd megjegyezte: ezen megközelítés kiszorítására tudományos irányzatok is tettek kísérleteket a XX. században.

– Ha valaki eltagadja az eltérő szemléletmódok érvényességét, és azt állítja, hogy csakis ő képes tökéletesen objektíven bemutatni az általa képviselt tudományterületet, azt ne higgyük el, hiszen ilyenkor az illetőnek biztosan hátsó szándékai vannak

– figyelmeztetett az államtitkár, hozzátéve: az ilyen megközelítés csupán a sekélyesség és a politikai lózungok zsákutcájába vezet. A miniszterhelyes arra is kitért, hogy a kötet célja egy átfogó kép kialakítása, de azt is elismerte, hogy ebben „vár még ránk tennivaló”. – Ugyan a nemzetpolitika, a demográfia, a munkaerőpiac átalakítása és a középosztály megerősítése, valamint a gazdasági szuverenitásunk megerősítése terén jelentős sikereket értünk el, de most nem szabad visszafordulni ahhoz, hogy egy igazán sorsfordító évszázaddal gazdagítsuk hazánkat – nyomatékosította, hozzátéve: a XXI. századi sikeres Magyarország ugyanis nincs még kész.