Hongkongi gyémántok – II. rész

Az elmúlt hónapokban számos újságcikkben foglalkozott a sajtó L. Jack ügyvéd büntetőügyével, aki a vádak szerint megzsarolta és meglopta T. J. üzletember, feltaláló cégbirodalmát. A Magyar Nemzet a tanúk, érintettek és a hatóság munkájára rálátó források segítségével rekonstruálta a történteket, amelyből egy nagypályás szélhámos képe rajzolódik ki. Cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogyan próbáltak ellopni az üzletembertől 600 millió forintnyi gyémántot.

Traffic makes its way along Wan Chai district of Hong Kong on March 5, 2021. (Photo by ISAAC LAWRENCE / AFP) Fotó: ISAAC LAWRENCE / AFP

2021 áprilisában az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos diákköri konferenciáján nem mindennapi jelenetnek voltak szemtanúi a résztvevők: Lebovits Roni izraeli gyémántkereskedő egy szál pólóban jelentkezett be a Zoomon keresztül megtartott Ítélet nélkül a rács mögé? Avagy a letartóztatással kapcsolatos gyakorlati kérdések című előadásra, ahol a kamerának megmutatva meg is lóbálta nemi szervét. Az Index.hu az eset kapcsán arról írt, hogy a férfi hobbiszinten mutogatja magát hasonló módon.

Lebovits a másodrendű vádlott L. Jack csalási ügyében, akit 2015 végén mutatott be az ügyvéd T. J.-nek, az üzletember ugyanis egy befektetési lehetőséget keresett. Lebovits nem volt kispályás: 2016 januárja és 2017 júniusa között 11 darab befektetési gyémántot adott el T. J.-nek 600 millió forint értékben. Forrásaink szerint az is mutatja az izraeli gyémántkereskedő kapcsolatait, hogy egy időben ő volt a híres De Beers-csoport gyémántmárkájának, a Forevermarknak a kizárólagos magyarországi forgalmazója. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy a történetünkben szereplő gyémántokat nem a De Beers-en keresztül szerezte be a kereskedő. A nyomozás adatai szerint Jack és Lebovits közösen elhatározták, hogy megszerzik a gyémántokat az üzletembertől.

A viszály

Mint azt előző cikkünkben említettük, 2015-ben kezdődött a cégcsoport nemzetközi terjeszkedése, amelynek során a hatóságok szerint L. Jack az üzletembert becsapta, pénzéből egy globális céghálót szőtt európai és ázsiai cégekből, ezek tulajdonosai, ügyvezetői pedig papíron mind Jack ismerősei, rokonai, barátai voltak. T. J. azt az ígéretet kapta az ügyvédtől, hogy a cégeket a megalapításuk után átírják a nevére, ám számos cég esetében ez a mai napig nem történt meg.

2016 elejétől az üzletember többször is kereste Jacket, hogy írassák végre a nevére a cégeket, ám ennek az ügyvéd nem tett eleget. Sőt, egyre-másra derültek ki újabb botrányos ügyek: a jogász egyre többször avatkozott be a cégcsoport életébe, tárgyalásokat szervezett a tulajdonos tudta nélkül, a tulajdonosra hivatkozva gyakorolt befolyást, de olyan is előfordult, hogy felkérte a cég informatikusát, az ügy harmadrendű vádlottját, M. Ádámot arra, hogy adatokat titkoljon el a cég főkönyvelője elől.

– Ne ugrálj, mert eleget tudok rólad, hogy tönkretegyelek. Van 150 cigány emberem, aki bármikor odamegy, ahová akarom – mondta Jack az üzletembernek, amikor többedjére kereste fel a külföldi cégek átiratása kapcsán. Az erőszakos fellépés miatt nemcsak a gazdasági társaságokkal kapcsolatban állt le egy időre T. J., de arról is letett, hogy felülvizsgálja az ügyvédi díjat. Jack az első időszakban havi háromszázezer forintért dolgozott, majd ez nem sokkal később havi ötmillió, végül havi húszmillió forintra emelte úgy, hogy a hatóságok szerint a számlák mögött nem volt sem teljesítés, sem teljesítési igazolások, továbbá a gyanú szerint a külföldi cégek élén álló emberein keresztül is további pénzekhez jutott, azoknak is számlázott.

Az üzletember által vásárolt nagy értékű gyémántok. Fotó: ugyeszseg.hu

Az üzletembernél 2017 szeptemberében szakadt el a cérna: ekkor, amíg L. Jack az Egyesült Államokban nyaralt, bement az ügyvédi irodába, és arra kérte a külföldi cégei vezetőit, hogy írassák a nevére a gazdasági társaságokat, vagy írjanak egy papírt arról, hogy ők csak névleges tulajdonosok, a valódi tulajdonos T. J. Lapunk úgy tudja: volt olyan, aki eleget tett az üzletember kérésének és ott a helyszínen megtörtént az átírás, ám a cégcsoport nagyobb része továbbra is L. Jack embereinek a kezében maradt.

Az ügyvéd e-mailben kapott tájékoztatást arról, hogy T. J. felmondaná a megbízási szerződését, így azonnal hazaérkezett az USA-ból, és a hatóságok szerint utasította a cégekben tisztséget viselő ismerőseit, hogy ne írják át a gazdasági társaságokat az üzletember nevére. Jackhez közel álló forrásaink szerint az ügyvéd ekkor határozta el azt is, hogy megzsarolja T. J.-t, és a lehető legtöbb pénzzel húzza le a vállalkozót.

A bombák

Lapunk úgy tudja, hogy a nyomozás és a vádemelés során a hatóságok az iratokban hangfelvételekre hivatkoznak, ám az nem világos, hogy ezek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által készített lehallgatások vagy pedig egy belső ember munkái voltak. Ez utóbbira az utalhat, hogy a tanúk elmondása szerint, ahogy Jack egyre gátlástalanabb eszközökhöz nyúlt és egyre hajmeresztőbb terveket eszelt ki az üzletember megszorongatására, úgy a körülötte levők közül egyre többen elpártoltak tőle. Ilyen eset volt például, amikor Jack egy olyan iratot küldetett el T. J. családtagjainak, amelyek illetéktelen megismerését az ügyvédi titoktartás védte volna meg, így lényegében ügyvédi visszaélést követett el a zsarolás céljából.

Jack ezeket az odaszúrásokat a hanganyagok tanúsága szerint bombáknak nevezte. – A jövő hétre már a fejemben van hat bomba – mesélte egy alkalommal az ügyvédi irodában társainak. Az egyik legnagyobb „bomba” 2017 szeptemberében, a megbízás felmondása után robbant. Az Európai Bizottságnál bárki bejelentést tehet az egészségre veszélyes nem élelmiszer jellegű termékek kapcsán. Ez egy gyorsriasztási rendszer, ahol a bejelentések ténye és tartalma azonnal nyilvánosságra kerül, érdemi vizsgálat lefolytatása nélkül. Ez a Rapid Alert System for Non-food Products, vagyis röviden Rapex. L. Jack 2017 szeptemberében utasította az üzletember egyik Seychelle-szigeteki cégének ügyvezetőjét, az ötödrendű vádlott T. Fannit, illetve a hölgy édesanyját – aki Jack korábbi barátnője volt –, B. Edinát, adjanak meghatalmazást Jacknek, hogy megtegye a – valótlan tartalmú – bejelentéseket a Rapexnek. Ez komoly károkat okozott a cégcsoportnak.

A mediátor

Mivel T. J. úgy látta, hogy Jack veszélyes és nagyjából bármire képes, ezért úgy döntött, hogy megpróbálja valahogy rendezni a konfliktust. Hosszú ideig kereste a megfelelő tapasztalatokkal rendelkező, megbízható embert. Meglepetésére a konfliktus rendezésében szerepet vállalt az azonnal ajánlkozó Lebovits Roni. Személye kézenfekvőnek tűnt, mert akkor még nem volt világos, hogy valójában L. bűntársa, és az értékeinek megszerzésére szerveződnek.

Forrásaink szerint Jack gyémántokat követelt, amelyekről a nyomozás adatai alapján tudta, hogy már Lebovits Roninál vannak. Az üzletember egy ingatlanvásárlás terve miatt akarta értékesíteni a köveket, amelyek eladására Lebovits ajánlkozott. A drágakövekért a gyémántkereskedő sofőrje ment el, akinek T. J. átadta a tizenegy darab követ – amelyeket már sosem látott viszont, négy kivételével.

Lebovits a feltaláló és a Jack közötti konfliktus részleteinek megbeszélése végett találkozóra hívta T. J.-t a Hotel Intercontinentalba 2017 októberében. A megbeszélés azonban Jack egy újabb bombája volt, ugyanis arról előzetesen nem volt szó, hogy az ügyvéd is megjelenik itt, de mégis így lett. Jack odalépett a beszélgetőkhöz, és a színjáték részeként Lebovits elnézést kért, majd kiment a mosdóba.

A cikksorozatunk legelején említett jelenet ekkor történt: Jack átölelte az üzletembert, majd a fülébe suttogta: „Tudod milyen érzés, amikor vesén szúrnak?” Lebovits a mosdóból visszatérve azt javasolta Jacknek és a halálra rémült üzletembernek, hogy vonják be a tárgyalásba a mindhármuk által ismert izraeli mediátort – Lebovits üzleti partnerét, csendestársát –, Beni Schwalbot, aki valószínűleg szintén Jack embere volt. Az üzletember belement a dologba, annál is inkább, mivel Schwalb nevének felbukkanására Jack úgy reagált: „Nem kell ide Beni”, azaz eljátszotta, hogy tart tőle, ez pedig sikerre vezetett, Schwalb is beszállt a csalásba. A későbbiekben Lebovits és Schwalb rendszeresen azzal traktálták T. J.-t, hogy „Jackkel nem jó ujjat húzni”, veszélyes, inkább fizessen.

Jack először még ötmillió eurót „kért” az üzletembertől. A pénzért cserébe azt ígérte, hogy végre T. J. nevére íratja annak saját cégeit és ezek vagyonát. Később egymillió eurót követelt, majd élete végéig havi százezret. Végül azonban lejjebb vitte az árat: „mindössze” 1 018 000 eurót kért. Ezt egy dokumentumban is rögzítették, amelyet a megfélemlített üzletember aláírt. T. J. terve az volt, hogy a Lebovitsnak átadott gyémántok ellenértékéből fizeti ki az ügyvédet, ám ezzel volt egy kis bökkenő: a gyémántkereskedő 2017 októberétől folyamatosan azt hazudta az üzletembernek, hogy a gyémántokat nem tudja eladni – valójában azonban ez nem is állt szándékában. Az egész színjáték időhúzásra volt jó: ha a feltaláló nem tud fizetni, Jack alaposan meg tudja szorongatni.

A következő hónapokban Lebovits és Schwalb folyamatosan presszionálták az üzletembert, hogy fizessen Jacknek. A legközelebbi találkozóra 2018 augusztusában került sor, ekkor Lebovits és Schwalb kizsaroltak az üzletembertől 50 millió forintot és 100 ezer eurót. Mindezt úgy, hogy bankfiókról bankfiókra kísérgették – mivel ennyi pénzt egyben nem szoktak tárolni –, ahol T. J. magához vette ezeket az összegeket és átadta nekik.

Szeptemberben újabb találkozóra került sor, ahol T. J.-től további 750 ezer eurót követeltek. Az üzletember ekkor vissza akarta kérni a gyémántokat, ám Lebovits közölte, hogy ez lehetetlen: azok már Hongkongban vannak, de továbbra sem tudja őket eladni. Lebovitsék nem sokkal később további 250 ezer eurót akartak kicsalni az üzletembertől, majd azzal fenyegették meg, hogy a gyémántokat eladják féláron és a befolyt összeget Jacknek adják át. Ezt már végképp megelégelte a feltaláló, aki ezt követően igyekezett minden kapcsolatot megszakítani a három szélhámossal.

A hatóság a 2020. májusi házkutatásai során Lebovits cégének telephelyén megtalált a tizenegy gyémánt közül négyet. Forrásaink szerint Lebovits meséjével ellentétben a drágakövek sosem kerültek Hongkongba, az eltűnt darabokat a három csaló – vélhetően Magyarországon és a környező országokban – eladta, és a pénzen megosztozhattak. Erre az a körülmény is utal, hogy az egyik drágakőnek nyomára akadt a hatóság: egy csehországi gyémántkereskedő vette meg, akit a nyomozók név szerint ismernek. Ennek ellenére lapunk tudomása szerint eddig a magyar hatóságok nem keresték meg a cseh üzletembert, és a többi gyémánt nyomára sem sikerült ráakadni. A pénzátadásokkal együtt a gyémántok kapcsán 713 millió forintos kár keletkezett, amelyből 274 millió forint „megtérült” a maradék négy drágakő megtalálásával. A három csaló így vélhetően csak ezen a bizniszen kis híján 500 millió forintot kaszált.

Míg Jack jelenleg is börtönben, Lebovits pedig házi őrizetben van, addig Beni Schwalbot nem tudta kézre keríteni a hatóság. A nemzetközi körözés alatt álló férfi jelenleg Izraelben tartózkodik.

Cikksorozatunk részei:

„Tudod, milyen, amikor vesén szúrnak?” – L. Jack és a feltaláló, I. rész

Hongkongi gyémántok – L. Jack és a feltaláló, II. rész

A sofőr – L. Jack és a feltaláló, III. rész

A köddé vált iroda – L. Jack és a feltaláló, IV. rész

Spanglik és gyémántok – L. Jack és a feltaláló, V. rész