Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük

Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnepünk. A Szentírás szerint ekkor szállt le a Szentlélek Krisztus tanítványaira, és töltötte el őket kegyelmével. A Szentlélek kiáradt az apostolokra: betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának a teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának a hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

Az egyházi jellege mellett a pünkösd ünnepének, mint tavaszköszöntőnek erős gyökerei vannak a népi hagyományban is Fotó: MTI

A keresztény egyházakban a pünkösdi időszak az ifjú hívők hitének a megerősítéséről is szól. A protestáns egyházakban ez a konfirmáció (megerősítés) ideje, amikor az ifjak hitét megerősíti a Szentlélek, és felnőtt hívővé válnak, a katolikus egyházban pedig a bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek szentségét kiszolgáltatják az ifjaknak.

Kiemelkedő magyar pünkösdi esemény a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának a rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye.

A hagyomány szerint a katolikus székelyek 1567-ben itt vívtak győztes csatát János Zsigmond erdélyi fejedelem ellen, aki az unitárius hitre akarta őket áttéríteni. A Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, és erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól.

Bár tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt a zarándoklat, idén a járványhelyzet javulásának köszönhetően, egyelőre korlátozott létszámmal és a biztonsági intézkedések betartásával, ismét jelen lehetnek a hívők Csíksomlyón.

Pünkösd ünnepének erős gyökerei vannak a néphagyományban
Fotó: MTI

Az ószövetségi zsidó hagyományban eredetileg ez a nap volt az aratási hálaadó ünnep, illetve később a mózesi törvény emléknapja, amikor Isten szövetséget kötött népével. Az ünnepet sávuotnak nevezték, azaz a „hetek ünnepének”, mivel hétszer hét nappal pészah után ünnepelték.

Európa-szerte a pünkösd kiemelten fontos a néphagyományban. A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés.

Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának a szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérték össze erejüket és ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának a rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája. További pünkösdi népszokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.