Online kerekasztal-beszélgetésen mutatták be Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár és Mernyei Ákos miniszteri biztos által szerkesztett, ötven tanulmányból álló, több mint ezeroldalas, Magyarország 2020 című kötetet. A mű többek között Lánczi András filozófus és egyetemi tanár, Navracsics Tibor és Stumpf István kormánybiztosok, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója, Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda-válogatott volt kapitánya, valamint többek között a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az NKE több kutatójának az írásait tartalmazza. A felkért szerzők
a 2010 óta tartó egységes tízéves időszakot olyan elméleti megközelítések mentén is vizsgálták, mint a geopolitika, államelmélet, demokráciaelmélet vagy alkotmányjog.
„Az elmúlt harminc évben rossz úton haladtunk”
Orbán Balázs – aki először lapunkban ismertette a könyv tartalmát és célját hétfői interjújában – a beszélgetésen azt mondta, a tanulmánykötet a magyar modell bemutatására készült el elsősorban. – Maga a magyar modell egy gondolkodásmódon alapszik: ebben az esetben saját tengelye körül forgó Magyarországról beszélhetünk, melynek a magyar érdek és a magyar szuverenitás áll a középpontjában – fejtette ki a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, majd azt is hozzátette:
ez egyúttal visszatérést jelentett az ezeréves hagyományhoz és szakítást a 2010 előtti politikával.
– Az elmúlt harminc évben ugyanis rossz úton haladtunk, épp ezért radikális változásra volt szükség, amelynek társadalmi igényét a kétharmad és az alkotmányozói felhatalmazás tökéletesen jól jelezte – közölte Orbán Balázs, aki szerint ezzel együtt a magyarok önbecsülését és szuverenitásuk tudatát is vissza kellett állítani.
Generációk örökölhetik meg a stratégiai gondolkodásunkat
Az államtitkár sorsfordítónak nevezte, hogy a XXI. században még egy ilyen járvány okozta válsághelyzet közben is megőrizték a szuverenitásukat a magyarok. – Tartozunk azzal az utókornak, hogy megírjuk ennek a korszaknak is a történetét. Hiába a digitalizáció, a technológiai fejlődés, a tudományos könyveknek nagy szerepük van abban, hogy akár száz évvel később is megismertessék ezt az elmúlt tíz évet – mutatott rá Orbán Balázs, hozzátéve: ahogy az internet teret hódított, és mindennapossá vált az esszék megjelenése, úgy – a közvélekedéssel ellentétben – nem a hasonló tudományos kötetek, hanem a potenciális szerzők figyelme szorult háttérbe.
– Rengeteg olyan nyitott fiatallal találkozom, akik érdeklődnek az ilyen művek iránt. Ha megismerik a kötetet a fiatalok, akkor az azt követő generációnak továbbviheti a magyar stratégiai gondolkodást