Törvények szabályozzák a megbízhatósági vizsgálatokat

Két olyan hatósági állatorvos is fennakadt a közelmúltban a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) fedett akcióján, akik mindenféle vizsgálat nélkül, kenőpénzért állítottak ki kutyákra vonatkozó exportengedélyt. Az NVSZ tisztjei olyan tenyésztőknek adták ki magukat, akik nemcsak megfelelő telephellyel nem rendelkeznek, de el akarják kerülni a kutyák kötelező egészségügyi vizsgálatát és a beültetett chipek ellenőrzését, mindezért pedig hajlandók korrumpálni is a hatósági állatorvost, akik kormánytisztviselőnek számítanak. Az esetleírásból egyértelmű, hogy úgynevezett megbízhatósági vizsgálat során buktak le az állatorvosok.

Felületes ismeretek birtokában – és persze némi rosszindulattal – felmerülhet, hogy pszichikai vagy fizikai erőszakot is alkalmazva csapdába csalták őket.

Nem egy csapda

Bolcsik Zoltán rendőr altábornagyot, az NVSZ főigazgatóját szembesítettük a csapda, illetve a megbízhatósági vizsgálat kérdésével.

Fotó: Nemzeti Védelmi Szolgálat

– Az ügyészség 2011 óta 8830 megbízhatósági vizsgálatot engedélyezett. A végrehajtás jogszerűségét mutatja, hogy minden elvégzett vizsgálat törvényesen történt, és a vizsgált személyek nagy részénél beigazolódott, hogy becsületesen végzik a munkájukat. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy 127 ügy feljelentéssel végződött, mivel az érintettek esetében bűncselekmény gyanúja merült fel.

Az elmúlt hónapokban többször hangsúlyoztuk, hogy a megbízhatósági vizsgálat nem egy csapda, nem az a célja, hogy a vizsgált személy bűnbe essen, mert számunkra az a pozitív eredmény, ha megállapíthatjuk, hogy az érintett szabályszerűen jár el. A hatósági állatorvosokat kormánytisztviselői jogviszonyban foglalkoztatják, így az esetükben a rendőrségi törvény lehetővé teszi a megbízhatósági vizsgálatok végzését – magyarázta a főigazgató. – Ki kell emelnem, hogy a vizsgálat során – folytatta az altábornagy –

az ellenőrzött személy döntési szabadsága nem sérülhet. Sem lelki, sem fizikai ráhatással nem lehet arra kényszeríteni, hogy a felajánlott összeget (vagy más jogtalan előnyt) elfogadja, illetve kötelességét megszegje (ez jelenti a provokáció tilalmát).

A vizsgálat során a munkatársunk egyértelmű felajánlást tesz, hogy hajlandó vesztegetési pénzt fizetni, ha a vizsgált személy teljesíti egy olyan kérését, amivel egyébként hivatali, munkaköri kötelességét megszegné. A kérdéses összeget nem tukmálhatja, nem dugdoshatja az érintett zsebébe, táskájába, nem könyöröghet, hogy fogadja el, és nem játszhat az együttérzésére sem – részletezte Bolcsik Zoltán, aki március 15-i hatállyal lépett elő vezérőrnagyból altábornaggyá.

Tiltott a lehallgatás

A megbízhatósági vizsgálatokkal a politikusoknak is van gondja bőven, bár a törvény egyértelműen fogalmaz. Az egyik ellenzéki országgyűlési képviselőnő egyenesen azt írta ki közösségi oldalára: „Az orvosok után a szociális és gyermekvédelemben dolgozókat is le akarja hallgatni a kormány!” A politikusnő egyben azt is kifogásolja, hogy az érintetteket nyilatkoztatják arról, hogy hozzájárulnak a megbízhatósági vizsgálatukhoz. Az NVSZ végzi egyebek mellett a megbízhatósági vizsgálatokat, melyeket március 1-jével a szolgálat egyik fő egysége, az Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztály nevű egysége az egészségügy területéről a védett személyek közé tartozók esetében szintén alkalmazhat. Az altábornagyot megkértük, tegye tisztába mindenki számára, melyik törvény alapján hogyan végezhetik a megbízhatósági vizsgálatot. Titkosszolgálati eszközöket, módszereket használhatnak-e a vizsgálat során? Melyek ezek az eszközök, módszerek? Lehallgathatnak, titkosan megfigyelhetik, lehallgathatják a célszemély munkahelyét, magánlakását, mint azt egyes politikusok állítják?

– A megbízhatósági vizsgálat egy szigorú szabályokhoz kötött jogintézmény. Minden mozzanatát, minden részletét a rendőrségi törvény és az NVSZ tevékenységét szabályozó kormányrendelet határozza meg – mondta Bolcsik Zoltán. – A vizsgálat maga gyakorlatilag egy integritásteszt, ahol az integritás a vizsgálat alá vont személy sérthetetlenségére, feddhetetlenségére, megvesztegethetetlenségére utal. A teszt során – megalapozott indokok alapján és előzetes ügyészi engedély birtokában – a szolgálat speciális képzettségű munkatársai olyan mesterséges, de a valóságban is előforduló élethelyzetet teremtenek, melyben a hatósághoz forduló ügyfél vagy egy egészségügyi dolgozót megvesztegetni próbáló beteg (a beteg hozzátartozója) szerepét játsszák el – sorolta a főigazgató. – A teszt célja annak megállapítása, hogy az érintett elfogadja-e a vesztegetési összeget, illetve visszaél-e hivatali vagy munkaköréből fakadó helyzetével. A jogintézmény jellegéből fakad, hogy minden esetben a vesztegetés elfogadóját teszteli, tehát például a betegeket nem. A hatályos szabályozás szerint a megbízhatósági vizsgálat során titkos információgyűjtés folytatható, és az alkalmazni kívánt eszközöket a vizsgálat tervének tartalmaznia kell, de

bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök nem alkalmazhatók – így a vizsgált személy telefonját, lakását nem lehet lehallgatni, titkos kutatás vagy számítógépes eszköz átkutatása nem végezhető. Itt emeljük ki a „nem” szót, hogy nyomatékosítsuk a tilalmat.

Az integritástesztről kép- és hangfelvétel készíthető, de ez a jogi lehetőség a tényleges vizsgálat lefolytatásának helyére és idejére korlátozott, kizárólag az érintett személy és az NVSZ munkatársa közötti interakció rögzíthető a teszt során. Véleményem szerint fontos garanciális szabály, hogy az elkészült felvétel nemcsak az esetleg elkövetett bűncselekmény bizonyítására használható fel, de általa a teszt végrehajtásának jogszerűsége is ellenőrizhető – szögezte le az altábornagy, aki hozzátette: az sem mellékes, hogy az eljárás egésze alatt fokozott ügyészi felügyelet érvényesül.

Vizsgálat végén

Sokakat foglalkoztathat, hogy mi történik akkor, ha a célszemély nem követ el törvénytelenséget. Mi lesz a vizsgálat anyagának a sorsa, irattárba kerül? Az altábornagynak erre is egyértelmű válasza van.

– Ha a vizsgált személy nem követ el bűncselekményt, akkor értelemszerűen feljelentést sem teszünk az illetékes nyomozó hatóságnál, és ebben az esetben a rendőrségi törvény rendelkezése szerint harminc napon belül – a vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről szóló határozatok kivételével – minden adatot, valamint kép- és hangfelvételt törölnünk kell.

Irattárba csak a két határozat és az iratok, felvételek megsemmisítéséről készült jegyzőkönyv kerül – részletezte Bolcsik Zoltán.

Nézzük, mi történik akkor, ha az NVSZ megbízhatósági vizsgálatán megbukik a célszemély. Fegyelmit kap? Szabálysértés miatt pénzbüntetésre ítélhetik? Az NVSZ kinek továbbítja a megbízhatósági vizsgálaton megbukott célszemély anyagát?

– A megbízhatósági vizsgálat eredménye alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható, ilyen szankció nem szabható ki.

Amennyiben a vizsgált személy bűncselekményt követ el, akkor feljelentést teszünk a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nyomozó ügyészségnél vagy rendőri szervnél, és a keletkezett iratokat, felvételeket is ide továbbítjuk

– fejtette ki a főigazgató, aki a szolgálat által védettekről is beszélt.

– Az NVSZ védett állományát szintén a rendőrségi törvény határozza meg. A korábbiakhoz képest a szabályozást 2021. január 1-től nagymértékben egyszerűsítette a jogalkotó, ezzel egy időben viszont jelentősen bővült a védett állomány is. Nemcsak az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók esetében, de a szociális dolgozók nagy részénél is ettől az időponttól kezdve vagyunk jogosultak bűnmegelőzési, bűnfelderítési tevékenységünket végezni – mondta el Bolcsik Zoltán. – Az érintettek félelmeire azt tudom válaszolni, hogy a megbízhatósági vizsgálatoktól sem félni, sem azokra felkészülni nem kell! Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor semmilyen joghátrány nem érheti, így aggódnia sem kell, hogy ez most egy integritásteszt vagy sem – jelentette ki az NVSZ főigazgatója.