Törvények szabályozzák a megbízhatósági vizsgálatokat

„A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) törvényben meghatározott egyik legfontosabb alapfeladata a korrupció elleni harcban való közreműködés” – olvasható az NVSZ honlapján, ahol azt is világossá teszik, hogy a megbízhatósági vizsgálattal azokat a személyeket szűrik ki, akik hivatali helyzetükkel, szolgálati kötelezettségeikkel visszaélve, azt felhasználva követnek el bűncselekményeket, súlyosan károsítva a közbizalmat, megingatva a rendvédelem és a közszolgálat társadalmi megbecsülését. A vizsgálat részleteiről, szabályairól az NVSZ főigazgatóját, Bolcsik Zoltán rendőr altábornagyot kérdeztük.

Fotó: ANTAL_N Forrás: Nemzeti Védelmi Szolgálat

– A megbízhatósági vizsgálat egy szigorú szabályokhoz kötött jogintézmény. Minden mozzanatát, minden részletét a rendőrségi törvény és az NVSZ tevékenységét szabályozó kormányrendelet határozza meg – mondta Bolcsik Zoltán. – A vizsgálat maga gyakorlatilag egy integritásteszt, ahol az integritás a vizsgálat alá vont személy sérthetetlenségére, feddhetetlenségére, megvesztegethetetlenségére utal. A teszt során – megalapozott indokok alapján és előzetes ügyészi engedély birtokában – a szolgálat speciális képzettségű munkatársai olyan mesterséges, de a valóságban is előforduló élethelyzetet teremtenek, melyben a hatósághoz forduló ügyfél vagy egy egészségügyi dolgozót megvesztegetni próbáló beteg (a beteg hozzátartozója) szerepét játsszák el – sorolta a főigazgató. – A teszt célja annak megállapítása, hogy az érintett elfogadja-e a vesztegetési összeget, illetve visszaél-e hivatali vagy munkaköréből fakadó helyzetével. A jogintézmény jellegéből fakad, hogy minden esetben a vesztegetés elfogadóját teszteli, tehát például a betegeket nem. A hatályos szabályozás szerint a megbízhatósági vizsgálat során titkos információgyűjtés folytatható, és az alkalmazni kívánt eszközöket a vizsgálat tervének tartalmaznia kell, de

bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök nem alkalmazhatók – így a vizsgált személy telefonját, lakását nem lehet lehallgatni, titkos kutatás vagy számítógépes eszköz átkutatása nem végezhető. Itt emeljük ki a „nem” szót, hogy nyomatékosítsuk a tilalmat.

Az integritástesztről kép- és hangfelvétel készíthető, de ez a jogi lehetőség a tényleges vizsgálat lefolytatásának helyére és idejére korlátozott, kizárólag az érintett személy és az NVSZ munkatársa közötti interakció rögzíthető a teszt során. Véleményem szerint fontos garanciális szabály, hogy az elkészült felvétel nemcsak az esetleg elkövetett bűncselekmény bizonyítására használható fel, de általa a teszt végrehajtásának jogszerűsége is ellenőrizhető – szögezte le az altábornagy, aki hozzátette: az sem mellékes, hogy az eljárás egésze alatt fokozott ügyészi felügyelet érvényesül.

Vizsgálat végén

Sokakat foglalkoztathat, hogy mi történik akkor, ha a célszemély nem követ el törvénytelenséget. Mi lesz a vizsgálat anyagának a sorsa, irattárba kerül? Az altábornagynak erre is egyértelmű válasza van.

– Ha a vizsgált személy nem követ el bűncselekményt, akkor értelemszerűen feljelentést sem teszünk az illetékes nyomozó hatóságnál, és ebben az esetben a rendőrségi törvény rendelkezése szerint harminc napon belül – a vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről szóló határozatok kivételével – minden adatot, valamint kép- és hangfelvételt törölnünk kell.

Irattárba csak a két határozat és az iratok, felvételek megsemmisítéséről készült jegyzőkönyv kerül – részletezte Bolcsik Zoltán.

Nézzük, mi történik akkor, ha az NVSZ megbízhatósági vizsgálatán megbukik a célszemély. Fegyelmit kap? Szabálysértés miatt pénzbüntetésre ítélhetik? Az NVSZ kinek továbbítja a megbízhatósági vizsgálaton megbukott célszemély anyagát?

– A megbízhatósági vizsgálat eredménye alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható, ilyen szankció nem szabható ki.

Amennyiben a vizsgált személy bűncselekményt követ el, akkor feljelentést teszünk a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nyomozó ügyészségnél vagy rendőri szervnél, és a keletkezett iratokat, felvételeket is ide továbbítjuk

– fejtette ki a főigazgató, aki a szolgálat által védettekről is beszélt.

– Az NVSZ védett állományát szintén a rendőrségi törvény határozza meg. A korábbiakhoz képest a szabályozást 2021. január 1-től nagymértékben egyszerűsítette a jogalkotó, ezzel egy időben viszont jelentősen bővült a védett állomány is. Nemcsak az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók esetében, de a szociális dolgozók nagy részénél is ettől az időponttól kezdve vagyunk jogosultak bűnmegelőzési, bűnfelderítési tevékenységünket végezni – mondta el Bolcsik Zoltán. – Az érintettek félelmeire azt tudom válaszolni, hogy a megbízhatósági vizsgálatoktól sem félni, sem azokra felkészülni nem kell! Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor semmilyen joghátrány nem érheti, így aggódnia sem kell, hogy ez most egy integritásteszt vagy sem – jelentette ki az NVSZ főigazgatója.