Törvénytelen eljárásokkal kormányozna a baloldal

A jogállamiságot felszámolni kívánó ötletrohamot Fleck Zoltán indította el, amikor arra – az azóta hírhedtté vált – kijelentésre ragadtatta magát, hogy „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után ideiglenesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről” – emlékeztetett ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég jogi szakértője szerint aggasztó, hogy Gyurcsány Ferenc is csatlakozott ehhez a párbeszédhez, mert ő már bizonyította, hogy képes felrúgni a jogállamiság kereteit.

A DK elnöke 2006-ban is megmutatta, mire képes Fotó: MTI/Füzesi Ferenc MTI Fotó: Füzesi Ferenc Fotó: Füzesi Ferenc

– Egészen megdöbbentő, hogy a még csak a hatalom közelébe sem került, a magát demokratikusnak nevező ellenzék szinte már konstansan a jogállamiság jövőbeli kijátszásáról értekezik. Teszi mindezt úgy, hogy ezzel párhuzamosan a jogállamiság korlátozott érvényesülésére hivatkozva gáncsolja saját hazája érdekeit az uniós színtéren – vélekedett ifj. Lomnici Zoltán, akit a baloldalon egyre gyakoribbá váló okfejtésekről kérdeztünk, amelyek témája, hogy miként változtathatna kétharmados többség nélkül az alaptörvényen egy 2022-ben esetlegesen megalakuló baloldali kormány.

A DK elnöke 2006-ban is megmutatta, mire képes Fotó: MTI/Füzesi Ferenc
MTI Fotó: Füzesi Ferenc

A Századvég jogi szakértője emlékeztetett, hogy a jogállamiságot felszámolni kívánó ötletrohamot Fleck Zoltán indította el, amikor arra – az azóta hírhedtté vált – kijelentésre ragadtatta magát, hogy „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után ideiglenesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről.” – Ez a vélemény alapjaiban sérti a formális jogállam fogalom követelményét, mely szerint az állam, vagyis a jogalkotó maga is joghoz kötött,

tehát azon normák, törvények, melyeket megalkot, őt is ugyanúgy kötelezik – mondta ifj. Lomnici Zoltán. hangsúlyozva, hogy a jogállamiság fogalmilag nem ismerheti el az ideiglenes érvényesülés-korlátozás lehetőségét. – Gondoljunk csak bele, hogy hova vezetne ez a logika: a regnáló hatalom, ha érdekei úgy kívánnák, az ideiglenesség jelszava mentén, kénye-kedve szerint korlátozhatná a jogállamiságot – hívta fel rá a figyelmet az alkotmányjogász.

Arról, hogy a baloldali ügyvéd, Magyar György úgy legitimálná az alaptörvény kétharmad nélküli megváltoztatását, hogy az újonnan megalkotott alkotmányról népszavazást tartana, a szakértő kifejtette, hogy már a szükséges parlamenti arányok figyelmen kívül hagyása is aggályos egy jogász szájából, azonban

súlyosbítja a helyzetet, hogy az illegitim eljárást egy alkotmánysértő népszavazással törvényesítené.

– Alaptörvényünk világosan kimondja, nem lehet népszavazást tartani az alaptörvény módosítására irányuló kérdésről – húzta alá az alkotmányjogász.

– Magyar Györggyel ellentétben Vörös Imre már nem az alkotmányos intézmények függetlenítésében gondolkozik, hanem egyenesen hatásköröket vonna meg az Alkotmánybíróságtól – hívta fel rá a figyelmet a szakértő, aki szerint a volt alkotmánybíró eszmefuttatásának az a prózai oka, hogy az Alkotmánybíróság megalapozatlannak találta és elutasította azt a korábbi indítványt, miszerint a közhatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvés tilalmával számos törvény ellentétes. – Vörös úgy oldaná meg ezt a helyzetet, hogy a jogrendszer belső összhangjának megőrzéséért, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatásáért felelős szerv hatásköreit az Országgyűlésre telepítené át. Így értelmezi tehát az ellenzék a materiális jogállamiság egyik legfontosabb követelményét, a hatalmi ágak szétválasztását – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász szerint az, hogy Gyurcsány Ferenc is beszállt a jogállamsértő párbeszédbe, óvatosságra kell hogy intsen, ugyanis korábbi kormányfősége alatt számtalanszor, például 2006-ban megtanította a magyar népnek, hogy a hatalom érdekében gondolkozás nélkül képes felrúgni a jogállamiság írott és íratlan szabályait.