Áder János: A természeti válságok felerősítik egymást

A köztársasági elnök szerint a vízzel és a klímával kapcsolatos válságok kezeléséhez is a koronavírus-járvány idején tapasztalt tudományos fejlesztésekre van szükség.

Áder János köztársasági elnök, az esemény fővédnöke nyitóbeszédet mond a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 háromnapos konferencián Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Egyre inkább az tapasztalható, hogy a vízzel, klímával és a közegészségüggyel összefüggő válságok dominószerűen követik egymást – mondta Áder János köztársasági elnök az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) konferenciáján tartott beszédében, írta az MTI.

Az „Újjáépítés jobban – egy alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb Covid–19 utáni világért” című konferencia fő témája a pandémia utáni helyreállítás, valamint a koronavírus-járvány, az élelmiszer-ellátás, a városiasodás, a környezet és a klímaváltozás közötti kapcsolat volt. A köztársasági elnök beszédében kiemelte, hogy a járvány miatt az elmúlt másfél évben a világ vízkészletét érintő kérdések a közbeszédben háttérbe szorultak, de a klímaváltozással és a vízválsággal összefüggő, biztonságot fenyegető tényezők inkább erősödtek.

A köztársasági elnök hangsúlyozta:a vízzel, klímával és közegészségüggyel összefüggő válságok követik egymást
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Áder János emlékeztetett: tavaly minden korábbit meghaladó mértékű ausztrál erdőtüzek pusztítottak, Szibériában rekordot döntött a hőség, Indonéziában és Kínában pedig árvizek döntöttek rekordokat. – A természeti katasztrófák okozta károk tavaly meghaladták a 300 milliárd dollárt (88 ezer milliárd forint), valamint társadalmi károk is felmerülnek.

Arra is figyelmeztetett, hogy tavaly világszerte 40 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek ára, a kukoricáé pedig 90 százalékkal. – A búza árának ennél kisebb mértékű emelkedése okozott társadalmi robbanást tíz éve sok arab országban – mutatott rá.

A járványból és a természeti katasztrófákból a köztársasági elnök az alábbi következtetéseket vonta le:

A vízzel, klímával és a közegészségüggyel összefüggő válságok dominószerűen követik egymást, amely kockázatok nem összeadódnak, hanem erősítik egymást.

A megelőzés jóval hatékonyabb, mint a következmények kezelése.

Alkalmazkodni kell az előidézett helyzethez, az elmúlt évtizedek hibás döntéseit nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni.

Kiemelten fontos a vízzel kapcsolatos infrastruktúra kiépítése, fejlesztése. Ehhez kapcsolódóan rámutatott, hogy a koronavírus-járvány egyik fontos tanulsága: a tudomány képes volt rekordidő alatt több oltóanyagot kifejleszteni, a vízválság megelőzéséhez pedig hasonlóan sikeres tudományos munkák és technológiai fejlesztések szükségesek.

Minőségi adatokra van szükség, amelynek az informatika már megteremtette a feltételeit. Minden korábbinál nagyobb mennyiségű és pontos információ áll az emberiség rendelkezésére az előidézett környezeti változásokról.

Áder János Magyarország eddig elért eredményeire is kitért, amelyek között szerepel, hogy hazánk olyan monitoringrendszert épített ki, amely egy-két hektáros felbontással képes nagyjából hét nappal előre jelezni az aszályveszélyt. Továbbfejlesztettük az árvízvédelmi rendszert több helyen, valamint a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a fenntarthatóságot szolgáló pénzügyi szabályozási környezet kialakítását, a fenntarthatóságot szolgáló befektetések mértéke pedig növekszik hazánkban.

A köztársasági elnök arra is kitért, a járvány elleni védekezésben fontos magyar eredmény, hogy mérni tudjuk a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának mennyiségét, így hét-tíz napra előre lehet tudni, hol robbanhat be a pandémia. Arra is rámutatott, hogy Magyarországon a világon az elsők között képezte a tananyag részét a fenntarthatóság.

Utolsóként a nemzetközi együttműködést említette: a vízválságot és az éghajlatváltozást integráltan kezelő Víz- és Klímaügyi Vezetői Testületben többen azért vállaltak munkát, hogy a biztonságra jelentős hatást gyakorló vízügyi és klímavédelmi információkhoz globális közjóként szabad hozzáférést biztosítsanak.

Az ENSZ konferenciája előtt Áder János kétoldalú megbeszélést folytatott a témában a japán császárral, akit magyarországi látogatásra hívott – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.