Egyre inkább az tapasztalható, hogy a vízzel, klímával és a közegészségüggyel összefüggő válságok dominószerűen követik egymást – mondta Áder János köztársasági elnök az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) konferenciáján tartott beszédében, írta az MTI.
Az „Újjáépítés jobban – egy alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb Covid–19 utáni világért” című konferencia fő témája a pandémia utáni helyreállítás, valamint a koronavírus-járvány, az élelmiszer-ellátás, a városiasodás, a környezet és a klímaváltozás közötti kapcsolat volt. A köztársasági elnök beszédében kiemelte, hogy a járvány miatt az elmúlt másfél évben a világ vízkészletét érintő kérdések a közbeszédben háttérbe szorultak, de a klímaváltozással és a vízválsággal összefüggő, biztonságot fenyegető tényezők inkább erősödtek.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Áder János emlékeztetett: tavaly minden korábbit meghaladó mértékű ausztrál erdőtüzek pusztítottak, Szibériában rekordot döntött a hőség, Indonéziában és Kínában pedig árvizek döntöttek rekordokat. – A természeti katasztrófák okozta károk tavaly meghaladták a 300 milliárd dollárt (88 ezer milliárd forint), valamint társadalmi károk is felmerülnek.
Arra is figyelmeztetett, hogy tavaly világszerte 40 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek ára, a kukoricáé pedig 90 százalékkal. – A búza árának ennél kisebb mértékű emelkedése okozott társadalmi robbanást tíz éve sok arab országban – mutatott rá.
A járványból és a természeti katasztrófákból a köztársasági elnök az alábbi következtetéseket vonta le:
Áder János Magyarország eddig elért eredményeire is kitért, amelyek között szerepel, hogy hazánk olyan monitoringrendszert épített ki, amely egy-két hektáros felbontással képes nagyjából hét nappal előre jelezni az aszályveszélyt. Továbbfejlesztettük az árvízvédelmi rendszert több helyen, valamint a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a fenntarthatóságot szolgáló pénzügyi szabályozási környezet kialakítását, a fenntarthatóságot szolgáló befektetések mértéke pedig növekszik hazánkban.
A köztársasági elnök arra is kitért, a járvány elleni védekezésben fontos magyar eredmény, hogy mérni tudjuk a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának mennyiségét, így hét-tíz napra előre lehet tudni, hol robbanhat be a pandémia. Arra is rámutatott, hogy Magyarországon a világon az elsők között képezte a tananyag részét a fenntarthatóság.
Utolsóként a nemzetközi együttműködést említette: a vízválságot és az éghajlatváltozást integráltan kezelő Víz- és Klímaügyi Vezetői Testületben többen azért vállaltak munkát, hogy a biztonságra jelentős hatást gyakorló vízügyi és klímavédelmi információkhoz globális közjóként szabad hozzáférést biztosítsanak.
