Hazug és álságos a baloldal Kína-ellenessége

Tucatnyi más példa mellett az is bizonyítja, hogy hazug és álságos a baloldal mostani Kína-ellenessége, hogy az MSZP elnöke, Tóth Bertalan alig két éve a Kínai Kommunista Párt meghívására látogatott Kínába, költségeit is a testvérpárt állta. Jellemző módon a szocialisták titokban akarták tartani Tóth kínai látogatását, amit később a jobboldali sajtó nyomására voltak kénytelen elismerni.

Forrás: Ripost

Mivel a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal a Fudan Egyetem ürügyén súlyos diplomáciai károkat okoz Kína-ellenes kirohanásaival – amelyben most éppen Karácsony Gergely viszi a prímet – érdemes felidézni a múlt eseményeit, amelyek rávilágítanak, hogy mennyire hazug és álságos a baloldal magatartása.

Ennek egyik kiemelkedő példája, amikor 2019 májusában a Ripost beszámolt arról, hogy

az MSZP elnöke, Tóth Bertalan titokban Kínába utazott, amiről a párt így semmiféle tájékoztatást nem adott. Nem lehetett tudni, hogy Tóth Bertalan kinek a meghívására látogatott Kínába, ott kikkel, miről tárgyalt, nem utolsósorban pedig, hogy az utazás tetemes költségeit ki állta.

A lap értesülései szerint külön szocialista agytröszt döntött a kényes kínai utazás kommunikációs elhallgatásáról, az akkori kampányfőnök Ujhelyi István vezényletével.

Mint írták: a titkolózásnak az lehetett az oka, hogy Tóthot a mai napig „vörös testvérpárt” vezetőjeként invitálták meg Pekingbe.

Miután azonban a jobboldali média képeket is közölt a Kínában tartózkodó MSZP-elnökről, a párt végül kénytelen volt szűkszavú tájékoztatást adni a titkos útról.

Tóth Bertalant a „vörös testvérpárt” vezetőjeként invitálták meg Pekingbe
Fotó: Ripost

Ebben elismerték, hogy Tóth Bertalant a pekingi „Egy övezet, egy út” konferenciára, valamint az ahhoz kapcsolódó csúcstalálkozóra és díszvacsorára a Kínai Kommunista Párt hívta meg, a szállást a meghívó fél állta. Az MSZP válaszából azonban nem derült ki, hogy pontosan kikkel is találkozott Tóth Bertalan Pekingben, és milyen mandátummal érkezett a kínai fővárosba. Arról, hogy miért titkolóztak az útról, az MSZP azt a választ adta, hogy tapasztalataik szerint „a magyar választókat kevésbé foglalkoztatja a pártok külkapcsolatainak állapota”.

A Magyar Nemzet szerette volna megtudni az MSZP-től, hogy mivel magyarázzák a Kínával kapcsolatos pálfordulásukat, ám mindeddig nem kaptunk választ.

A baloldal álságos magatartását egyébként tucatnyi más példa is bizonyítja. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként még a Kínával való szövetség keresését sürgette, azt hangoztatva, hogy „ez a fajta nyitott gazdaság, ez a fajta külkereskedelem fogja húzni a magyar gazdaságot. Hogy ne négyszázalékos növekedés legyen, hanem ötszázalékos vagy annál is több”.

2007-ben Gyurcsány robogó vonathoz hasonlította a Kínával való gazdasági szövetséget. Mint fogalmazott: „Van, aki felszáll vagy lemarad. Aki lemarad, az magának árt, nem akarunk lemaradni.” Nem mellesleg Gyurcsány Ferenc „felvillanyozónak” és „bódítónak” nevezte első sanghaji benyomásait, amikor találkozott Han Csenggel, az ingázókat is beleszámítva 20 millió lakosú kelet-kínai óriásváros első emberével.

Nem mellékes, hogy Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője is régi, elkötelezett híve a magyar–kínai kapcsolatoknak. Oláh az elnöke a Nagy Fal Magyar–Kínai Barátság Egyesületnek, alapítója továbbá a Kínai–Magyar Barátságért Kitüntető Díjnak.

A Gyurcsány-párti politikus utóbbiról egy 2013-ban interjúban úgy fogalmazott, hogy „Magyarország és Kína, a magyar és a kínai nép között nagyon szoros kötelék van. Ez a kötelék sok apró szálból áll, számtalan van, ami a múltban köttetett és nagyon sok, ami a jelenben jön létre.”

Az MSZP–SZDSZ-kormányok alatt Gyurcsány Ferenc kétszer, számos minisztere pedig összesen vagy húsz alkalommal látogatott el Kínába.

Nem utolsósorban pedig érdemes kiemelni, hogy magának az EU-nak is van a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttsége.

Ennek tagja Ujhelyi István is, aki a baloldali társaitól eltérően korrektül viselkedik az ügyben. Az MSZP EP-képviselője lapunknak nemrég úgy nyilatkozott: bár a beruházás körülményeivel nem ért egyet, örül annak, hogy a Fudan Budapestet választja bázisául, és természetesnek tartja, hogy az együttműködés keretében az egyetemnek telket ajánlottak fel.

Újhelyi megerősítette: a Fudan Egyetem Magyarországra hívása nem új keletű ötlet, 2011-ben az Országgyűlés alelnökeként maga is meghívta az egyetem vezetését, amellyel a parlament épületében tárgyalt erről.