Ismét a külhoni magyarok érdekeivel megy szembe Jakab Péter

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozással házal választóinak Jakab Péter. Azt azonban látványosan eltitkolja, hogy a luxemburgi székhelyű testület vezetője az a Laura Codruța Kövesi, aki korábban a román korrupciós ügyészség vezetőjeként többnyire alaptalan vádakkal távolíttatott el több erdélyi magyar polgármestert, alpolgármestert és államtitkárt is. A Jobbik nem először hagyja cserben a külhoni magyarságot.

Budapest, 2021. március 22. Jakab Péter, a Jobbik vezérszónoka felszólal a 2021-27. évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról szóló politikai vitában az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. március 22-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI/Kovács Attila

Miközben Jakab Péter az Európai Ügyészséghez való csatlakozással kampányol, addig annak vezetője korábban hadjáratot indított az erdélyi magyar politikusok ellen. „A héten kezdte meg működését az Európai Ügyészség. Vezetője korábban a román korrupcióellenes ügyészséget irányította, ebben a minőségében pedig több tolvaj kormánytagot, illetve polgármestert juttatott rács mögé. Ez azért nem rossz ajánlólevél. Illetve Orbánéknak mégiscsak az, ezért inkább úgy döntöttek, Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez” – írta szokásos stílusában közösségi oldalán a Jobbik elnöke, aki a testülethez való csatlakozással házal szavazóinak.

Arról azonban nem tesz említést, hogy nemcsak Magyarország mondott nemet a csatlakozásra, hanem Lengyelország mellett balliberális vezetésű országok, például Svédország, Dánia vagy Írország is elutasította a tagságot.

Hazánk esetében ráadásul nem indokolatlan a lépés.

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón kifejtette: Laura Codruța Kövesi nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy egy ilyen szervezetet vezessen.

– Saját hazájában indult ellene büntetőeljárás, és az a magyarellenesség, amely az ő tevékenységét jellemezte, annyira vitán felül állt, hogy a magyar belpolitikában kormánypárt és ellenzék között sem volt ebben nézetkülönbség

– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Laura Codruța Kövesi tavaly nyár óta irányítja a luxemburgi testületet, korábban a román Országos Korrupcióellenes Ügyészségnek (DNA) volt a feje.

Vezetése alatt – többségében alaptalanul – lehetetlenítették el az erdélyi magyar politikai elit tagjait, így Kolozsvár volt alpolgármesterét, Csíkszereda egykori polgármesterét és alpolgármesterét, valamint Sepsiszentgyörgy és Gyergyószentmiklós első emberét, de Nagy Péter Tamás mezőgazdasági államtitkárt is.

Laura Codruta Kövesi több éven keresztül erdélyi magyar politikusokat hurcoltatott el koholt vádakkal.
Fotó: Robert Ghement/ MTI/EPA

A Jobbik nem először megy szembe a külhoni magyarság érdekeivel. Jakab Péter tavaly márciusban a Válasz Online-nak adott interjúban beismerte, nem feltétlenül fontos számára a szavazati jog kérdése a határon túliaknak. – Az, hogy akik nem itt adóznak, hogyan szóljanak bele az itteni politikába, szavazat szintjén, netán szószóló útján, ez legitim vita lehet – mondta az akkor frissen kinevezett pártelnök. Ráadásul az interjú után két hónappal a parlamenti vita azonnali kérdések órájában

Jakab Péter azt bírálta felszólalásában, hogy a kormány 36 milliárdot költ határon túli gazdaságfejlesztő programokra.

Legutóbb Lukács László György keveredett kínos magyarázkodásba, amikor a határon túliak szavazati joga került szóba a baloldali programpontok kapcsán. A Jobbik alelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában először kitérően azt válaszolta: – A kormányváltás szempontjából nincs igazán nagy eltérő álláspont abban a kormányprogramban, amit le akarunk tenni az asztalra. Majd arra a kérdésre, „megmarad-e a határon túliak szavazati joga 2022 után”, úgy reagált:

– Ezt majd meglátjuk!

A DNA-ámokfutás áldozatai

A Mandiner összegyűjtötte, mely erdélyi magyar politikusokat hurcolt meg az egykori DNA-vezér:

1. Jogerősen két év felfüggesztett börtönre ítélték Horváth Annát, Kolozsvár volt alpolgármesterét befolyással való üzérkedés gyanújával. Horváthot a pénzmosás vádja alól felmentették, azonban mielőtt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében nyomozást indított Horváth ellen, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nemzetbiztonsági okokra hivatkozva több hónapon át megfigyelte, és egy kávéházi beszélgetésének a hangfelvétele alapján jártak el ellene. A román alkotmánybíróság azonban korábban kimondta, hogy a bíróságok nem vehetik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek titkosszolgálati megfigyeléseken, lehallgatásokon alapulnak, Horváth Anna esetében azonban az intézmény közlését figyelmen kívül hagyták. Az utolsó tárgyaláson a védelem szerint ráadásul az ügyészség olyan titkosszolgálati lehallgatásra alapozta a vádat, amelyet manipuláltak és hibásan fordítottak le románra. Horváth Anna továbbra is kiáll ártatlansága mellett. A politikus két évig nem tölthet be választott vagy kinevezett köztisztséget; az ügy 2016-től 2019-ig tartott.

2. Egy másik történet szerint a DNA alaptalan vádjai alól első fokon felmentették Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármestert és Szőke Domokos alpolgármestert is, mert a felmentés alapján a vádhatóság olyan gyanúsításokat szivárogtatott ki internetes portáloknak, amelyek kapcsán vizsgálatokat folytattak. A feljelentésekre alapozott gyanúsítások egy részét a vádirat összeállításakor már alaptalannak nyilvánították, és a vizsgálatokat megszüntették a csíkszeredai vezetés ellen. Az ügy 2015 és 2019 között zajlott le.

3. 2019-ben bűncselekmény hiányában beszüntette a bűnvádi eljárást a DNA Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ellen is. A DNA ügyészei 2016 februárjában, hajnalban „lepték meg” a polgármestert, akit álarcos csendőrök kíséretében, elsötétített kisbuszban Bukarestbe szállították kihallgatásra, majd felfüggesztették hivatalából. A Maszol.ro gyűjtése alapján 1232 napig tartott az Antal Árpád ellen zajló eljárás, 60 napig nem gyakorolhatta polgármesteri tisztségét, ez idő alatt 19 alkalommal kellett jelentkeznie a DNA-nál és 118 alkalommal a Kovászna megyei rendőrségnél. Az ügyet idén 2019 júliusában egyetlen mondat indoklással, vádemelés nélkül zárta le az ügyészség. Az ügy 2016-tól 2019-ig tartott.

4. A DNA 2015 májusában hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolta meg Mezei János gyergyószentmiklósi polgármestert. 2019-ben, négy és fél év pereskedés és egy elsőfokú felmentő ítélet után a Marosvásárhelyi Táblabíróság visszaküldte első fokra Mezei János korrupciós perét, újrakezdve ezzel az egész huzavonát. A Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben kétszer is polgármesterré választott Mezei János 30 napot előzetes letartóztatásban, 60 napot házi őrizetben töltött, másfél évig eltiltották a hivatali teendők gyakorlásától. Ügye 2015 óta tart.

5. 2019-ben a Bukaresti Törvényszék első fokon felmentette a korrupciós vádak alól Nagy Péter Tamás volt mezőgazdasági államtitkárt is. Nagy Péter Tamás 2014 márciusa és decembere között töltött be államtitkári tisztséget a Ponta-kormány mezőgazdasági minisztériumában, majd a DNA 2015. január 9-én letartóztatta, és zárolta vagyonát. A DNA által összeállított vádirat minden pontja megdőlt, valamennyi vádlottat felmentették. Az ügy 2015-től 2019-ig tartott.