Állami támogatással újult meg a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként nyitja meg kapuit a közeljövőben a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. A nemzetközi jelentőségű műemlék ICOMOS-díjjal elismert rekonstrukciója 3,2 milliárd forintból, kormányzati támogatással valósult meg.

Kunos Péter és Kiss Henriett vezették körbe a minisztert a zsinagóga megújult épületegyüttesében Forrás: BZSH

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ma délután látogatást tett a megújult Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Kunos Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség ( BZSH) ügyvezető igazgatója és Kiss Henriett, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga igazgatója mutatta be a jövő héten megnyitó, zsinagógaként, múzeumként és kulturális térként is funkcionáló, XXI. századi technikával felszerelt épületet. Salusinszky András, a BZSH Külkereskedelmi Technikum igazgatója ismertette az itt működő iskola programját is, ahol a jövőben induktív és kooperatív, a tanulókat bevonó módszerekkel készítik fel a jövő külkereskedőit, logisztikusait, pénzügyi és turisztikai szakembereit a munka világára.

Kunos Péter és Kiss Henriett vezették körbe a minisztert a zsinagóga megújult épületegyüttesében
Fotó: Budapesti Zsidó Hitközség

Az évtizedeken keresztül üresen álló, erősen leromlott állapotú épület 2006-ban került vissza a Budapesti Zsidó Hitközséghez. Az 1869-ben megtervezett zsinagóga a múlt év végére minden részletében megújult. A tóraolvasó emelvény egy egyedi hidraulikus szerkezettel emelhetővé és süllyeszthetővé vált az épületben, így a szakrális tér egy gombnyomásra alkalmassá tehető kulturális rendezvények, akár nagy koncertek befogadására is. Az épületben kávéház, szalontér és konferenciaterem kapott helyet, és olyan szobák, amelyek múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz is használhatók.

Fotó: Budapesti Zsidó Hitközség

A harmadik emeleten állandó kiállítás mutatja be a magyarországi zsidók életét, döntési helyzeteit egy magyar családtörténeten keresztül. A digitális eszközökön alapuló, filmes és animációs elemeket vegyítő audiovizuális élmény alkalmas lehet a fiatalok megszólítására is. A kiállítás hangsúlyos részeként két „időkapszula” hasonlítja össze a hétköznapokat az 1740-es és a 2020-as években, például a jellemző ételeket vagy az utazási körülményeket.