Polt Péter: Alapvető, hogy az ügyészség független

Nálunk nincs különbség az ügyek között, és teljesen mindegy, hogy ki a szereplője. Amíg ezt tartani tudjuk, addig az egyenlő elbánás és ezáltal az anyagi igazság nem fog csorbát szenvedni – mondta Polt Péter legfőbb ügyész az InfoRádió Aréna című műsorában.

Polt Péter legfőbb ügyész interjút adott MTI Fotó: Marjai János Fotó: Marjai János

Arra a kérdésre, hogy az ügyészt, aki egy ügyön dolgozik, utasíthatja-e valaki, Polt Péter azt válaszolta:

– Az ügyészség hierarchikus szervezet, de minden tekintetben megfelel azoknak a nemzetközi elvárásoknak, amelyek szerte a világon érvényesülnek a jogállamokban. Nem véletlen, 2012-ben a Velencei Bizottság az ügyészség általános működéséről kijelentette, hogy minden jogállami elvnek megfelel. A felettes ügyész utasíthatja a beosztott ügyészt bizonyos eljárási cselekmények megtételére, de vannak fékek, amelyek kizárják, hogy önkényes legyen ez az eljárás, hiszen az ügyész köteles megtagadni annak az utasításnak a végrehajtását, amely törvénysértő. Az is fontos tényező, hogy minden utasítást rögzíteni kell, hogy visszakereshető legyen, és később a felelősséget meg lehessen állapítani.

Kiemelte, hogy a pandémia miatt ügyhátralékot nem halmozott fel a szervezet. A bírósági tárgyalások száma lecsökkent a járvány idején, az ügyészség éppen ezért nagyobb és más irányú terhelést kapott. Rendkívüli módon felszaporodtak azok az esetek, amikor bíróságon kívüli eszközökkel zárták le az ügyet, ahol pedig nem volt elkerülhető a tárgyalás, ott digitális eszközökkel történt a meghallgatás, az iratmozgatás, a személyes érintkezést pedig, amennyire lehetett, kizárták.

Az Európai Ügyészségről

Az ügyészi szervezet vezetője beszélt arról is, hogy bár az Európai Ügyészségnek Magyarország nem tagja, de

az ügyészségnek van együttműködési megállapodása az Európai Ügyészséggel.

– Magyarország azon öt országnak az egyike, amely nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, viszont az egyetlen ebből az ötből, amely kötött együttműködési szerződést az Európai Ügyészséggel. Június 1-jén indult ez az Európai Ügyészség tényleges működése, és együtt fogunk működni minden olyan ügyben, amely ügy ezt megköveteli. Ez nemcsak információcserét jelent, hanem egyenjogú felekként fogjuk igénybe venni az európai uniós jogi eszközüket, például az európai letartóztatási parancsot vagy az európai nyomozati határozatot. Ezek nagyon fejlett, modern együttműködési formák, egyfajta szimbiózist jelentenek az uniós ügyészségek működésében, és mindez nagyon jól ki fogja egészíteni az egyéb uniós nemzetközi együttműködési intézményrendszert, tehát az OLAF-ot vagy a Eurojustot, ahol szintén nagyon aktív tagok vagyunk.

A magyar ügyészség az egyik legaktívabb résztvevője az európai uniós együttműködésnek, az Európai Unión kívüli jogi kapcsolataink is nagyon széles körűek és nagyon sikeresek – fogalmazott Polt Péter.

– Ha jól értem, akkor ez nem egy bűnüldözési technikai kérdés, hanem ez egy tisztán politikai szuverenitási kérdés. Ha eddig sem volt a magyar ügyészség tagja ilyen utasítási rendszernek, akkor ezután se legyen? – vetette fel a rádióriporter.

– Ez valójában két kérdés. Az egyik egy alkotmányos kérdés, hiszen az alaptörvényben az van benne, hogy az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője a magyar ügyészség, másrészt viszont egy úgynevezett szubszidiaritási kérdés, tehát az, hogy vajon az adott feladat hol végezhető el hatékonyabban, nemzeti szinten vagy nemzetközi szinten. Erről vita van, és majd az elkövetkezendő évek fogják azt megválaszolni, hogy vajon egy ilyen szupranacionális szervezet, mint amilyen az Európai Ügyészség, hatékonyabban tudja-e azt a feladatot elvégezni, mint amit Magyarországon a nyomozószervek és az ügyészség.

Az Európai Ügyészség is az unió költségvetésének védelmére jött létre, de ugyanezekben az ügyekben nagyon jelentős szerepet játszott eddig is az Eurojust meg az OLAF, ezekkel igen hatékonyan működtünk együtt,

tehát le lehet tenni az egyik oldalon az asztalra, hogy kérem, ez így jól működik, majd le kell tenni a másik serpenyőbe az Európai Ügyészség működését. Meg fogjuk látni – részletezte a legfőbb ügyész.

A legutolsó OLAF-adatok szerint átlagosan 37 százalékban emeltek vádat az uniós országok ügyészségei az OLAF által kezdeményezett ügyekben. Ez Magyarország tekintetében 67 százalék, ami szignifikáns különbség. A magyar ügyészség kiválóan működik együtt az OLAF-fal, s a jövőben még ennél is jobb lesz az együttműködés, mert aláírás előtt van egy további együttműködési szerződésünk. Az nagy kérdés, hogy majd hogyan tagozódik be akár az OLAF, akár a Eurojust az Európai Ügyészség munkájába. Június 1-jével elindult az Európai Ügyészség munkája, de az európai főügyész különböző nehézségekre, akadályokra panaszkodik, és van több olyan ország, amely még egyáltalán nem jelölt delegált ügyészt, és az együttműködési hajlandóság sem olyan, mint amikor a csatlakozás megtörtént.

A kíberbűnözés kihívásai

Az elmúlt egy évben megszaporodtak a számítógépes hálózatokon keresztül elkövetett bűncselekmények, a kíberűnözés. Így fókuszban van a magyar ügyészség kíberképessége.

– Az elmúlt három-négy évben egyre nagyobb figyelmet fordítottunk a kíbertérre, a digitalizáció fejlődésével egy olyan új jelenséggel nézünk szembe, ami soha nem volt, és egészen más távlatokat nyit meg, mint a korábbi hagyományos bűnözés. Mindig azt szokták mondani, hogy a bűnözés egy lépést tesz előre, és akkor lemaradva követi majd a bűnüldözés, és megteszi ugyanazt a lépést, de kérdés, hogy mikor és milyen minőségben. Én azt remélem, hogy éppen a kor technikai lehetőségei alkalmasak arra, hogy előre is nézzünk. Egyrészt jogalkotási, másrészt jogalkalmazási feladat, hogy miként tudjuk a jogalkalmazást ráállítani erre a vágányra. Másik feladat pedig a technikai rész, hogy miként lehet ezt felderíteni. Alapvető feladatunk a jogrendszert korszerűsíteni, hogy szembe tudjunk nézni ezzel a jelenséggel – mondta a legfőbb ügyész.

A teljes interjú itt hallgatható meg.

https://infostart.hu/audio/BA0CD/BA0CD647.mp3