A kormány elfogadta a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs első javaslatait

Európa leggyorsabb gazdasági újraindulása a feladat, annak érdekében, hogy az ország ki tudja aknázni azt a másfél-két hónapnyi előnyt, amelyet a sikeres oltási program gyorsaságával elért. Ennek érdekében a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs letette az első javaslatait a kormány asztalára, amelyek közül hatot már el is fogadtak – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs ülése előtt pénteken.

Forrás: MTI2021. 07. 02. 17:45
PARRAGH Lszl; SZIJJRT Pter
Budapest, 2021. július 2. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (b) a Gazdasági Élet Újraindításáért Felelõs Operatív Törzs sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. július 2-án. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szijjártó Péter a tárca közleménye szerint kiemelte: minden döntés azt a célt szolgálja, hogy Magyarországon minél több beruházás jöhessen létre és minél több magyar vállalat számára váljon elérhetővé az exportpiacokon való siker. „A magyar gazdaság a világ 11. legnyitottabb gazdasága, így az exportteljesítmény alapvetően határozza meg a nemzetgazdaság teljesítményét, a beruházások pedig az alapvető feltételei a munkahelyteremtés folytatásának” – hangsúlyozta a miniszter.

Az első elfogadott javaslat értelmében az eddigi öt megye után két újabb megyében válik lehetővé, hogy a kormány vissza nem térítendő készpénztámogatást biztosítson a vállalatoknak már ötmillió euró alsó határtól kezdve.

„Eddig csak öt megyében volt erre lehetőség, a többi megyében tízmillió euró volt az alsó határ. Innentől kezdve azonban Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is már ötmillió eurós beruházások fölött a kormány egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatást biztosíthat a beruházásokhoz” – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
MTI/Soós Lajos

A második döntés célja, hogy a magyar gazdaság dimenzióváltása felgyorsuljon és minél inkább és minél gyorsabban növekedjen a kutatás-fejlesztésre alapuló gazdasági tevékenységek aránya. Az eddigi hárommillió eurós beruházási minimumszint egymillió euróra csökken.

„Ennek köszönhetően egymillió eurós kutatás-fejlesztést célzó beruházás esetében a kormány már adhat készpénztámogatást, és az eddigi, valamint az új kutatás-fejlesztési munkahelyteremtési kritériumot is tíz főre visszük le. Tehát immáron egymillió eurós kutatás-fejlesztési beruházásnál, amely tíz új munkahelyet teremt, a kormány adhat készpénztámogatást”

– hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A harmadik döntés középpontjában az exportáló magyar vállalatok állnak. Az Eximbankról szóló jogszabály úgy módosult, hogy az Eximbank a magyar exportáló vállalatoknak olyan exporthitel-biztosítást nyújthat, amelyre eddig csak néhány európai példa létezett.

„Ez egy olyan rugalmas exporthitel-biztosítás, amelynek nyomán a magyar exportáló vállalatok a nemzetközi vetélytársaikhoz mérhető pénzügyi garanciákat kapnak az exporttevékenységük során.”

A gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs első javaslatai közül a kormány hatot már el is fogadott – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
MTI/Soós Lajos

Az operatív törzs negyedik döntése a munkaerőpiacra vonatkozik. A világjárvány egyik következménye, hogy a munkavállalók távmunka keretében dolgoznak. A kormány úgy módosította a távmunka és az otthoni munka szabályozását, hogy jóval rugalmasabb körülményeket hozzon létre.

„Teljesen felesleges és teljesen értelmetlen szabályokat töröltünk el. A munka törvénykönyvének módosításával lehetővé tettük, hogy a munkáltató és a munkavállaló megegyezzen abban, hogy a munkavállaló a feladatát részben távmunkában, részben pedig helyszíni munkavégzéssel lássa el”

– mondta a miniszter. Hozzátette: az ezt eddig ellehetetlenítő bürokratikus munkavédelmi és egyéb szabályokat a kormány vagy teljesen kiiktatta a rendszerből, vagy jelentősen egyszerűsítette őket. Mindemellett a távmunkához és az otthon végzett munkához kapcsolódó elszámolási kötelezettségek is jelentős mértékben csökkentek, az előírások egyszerűsödtek.

A szintén a munkaerőpiachoz kapcsolódó ötödik döntés alapján a külföldön szakképesítést szerzett munkavállalók saját anyanyelvükön, tolmács segítségével is letehetik a vizsgákat.

„A külföldön szakképesítést szerzett munkavállalók eddig Magyarországon az OKJ-s vizsgájukat elvileg csak anyanyelven tehették volna le, ezzel ellehetetlenítettük a külföldön szakképzéshez jutó emberek alkalmazását magyar vállalatoknál, holott bizonyos munkakörökben feltétlenül szükség van azokra, akik külföldön szereztek szakképesítést”

– mondta a miniszter, hozzátéve: ha a munkavállalók saját anyanyelvükön, tolmács segítségével le tudják tenni a gyakorlati vizsgákat, újabb munkaerő-kínálatot nyer a magyar gazdaság.

Hatodik pontként a kormány 17 olyan infrastrukturális beruházás végrehajtásáról, illetve felgyorsításáról döntött, amelyek feltétlenül szükségesek újabb munkahelyteremtő vállalati beruházásokhoz.

Az elektromos autóipari beruházásokhoz kapcsolódóan Gödön, Iváncsán és Debrecenben nagy infrastrukturális fejlesztések indulnak meg az út-, vasút- és közműfejlesztések területén.

A kaposvári ipari park infrastruktúráját olyan szintre fejlesztik, hogy további beruházásokat vonzhasson. A szikszói iparterület infrastruktúrájának fejlesztésével a borsodi térség vonzereje nő, a komáromi ipari park infrastruktúrájának fejlesztésével az elektromosautó-iparhoz kapcsolódó újabb beszállítók jelenhetnek meg. Kazincbarcikán a legnagyobb magyar vegyipari vállalat által támasztott igényeknek megfelelően fejlesztik a közlekedést, emellett fejlesztik a győri repülőteret a környék beruházásvonzó képességének erősítése érdekében. Budapesten a Bosch kutatás-fejlesztési tevékenységéhez szükséges újabb infrastrukturális fejlesztéseket végeznek.

Zalaegerszegen a régió egyik legnagyobb intermodális csomópontjának létrehozásához szükséges infrastruktúra létrehozása kezdődik meg. A Tatabánya–Tata–Oroszlány ipari parki háromszöget is fejleszti a kormány. Komoly közműfejlesztéseket kezdenek a jászfényszarui ipari parkban, Eger ipari parkjában és Litéren. Bükk és Jánossomorja környezetében pedig olyan útépítési munkálatokat végeznek el, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a térségben újabb vállalatok telepedjenek le és újabb munkahelyeket hozzanak létre.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.