Az őszödi beszéd brüsszeli paktum volt

Az őszödi beszéd kiszivárogtatása Gyurcsány Ferenc műve volt, aminek rengeteg bizonyítéka van, ám a történelemtudomány még sokat tehet azért, hogy ez teljeskörűen bizonyítható legyen – mondta a Magyar Hírlapnak Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök büntetőbíró az őszödi beszéd tizenötödik évfordulója kapcsán. A 2006. őszi eseményeket feltáró Balsai-bizottság büntetőjogi szakértője azt is állította, az akkori miniszterelnök az irányítása alatt álló egyetlen fegyveres erő, a rendőrség felhasználásával határozta el a tüntető lakosság megfélemlítését, ami a magyar törvények szerint terrorcselekménynek minősül. Völgyesi Gyurcsányt terrorcselekmény miatt jelentette fel 2011-ben, amit a vádhatóság befogadott, de máig nem bírált el.

Völgyesi Miklós Forrás: Magyar Hírlap/Papajcsik Péter

– Klasszikus kép: a tehetetlen, megbilincselt fogoly kínzója lába előtt fetreng, fölé magasodik az álarcos, sisakos, arcvédős, lábvértes, szöges csizmás, pajzsos, géppisztolyos, revolveres, viperás, gumibotos, gázpermetes óriás. És üti. Üti. Gumilövedéket lő öt méterről a szemébe. Az őszödi beszéd utóéletéről, Magyarország 2006-os őszéről a rendőrterror kapcsán írta ezt valaki a Népszabadságban. Tudja, hogy ki volt?

– Sokan írtak hasonlót. Tippelni nem akarok.

– Tamás Gáspár Miklós filozófus. Hozzátette még: kedves szabad demokraták, legalább a múltra ne hozzatok szégyent, a jelen úgyse ér sokat. Oszlassátok föl a pártot, hagyjátok a fenébe az egészet.

– Ami az SZDSZ-t illeti, hagyták. De az igazi felelős, Gyurcsány Ferenc itt maradt az ország nyakán. Magam a 2006-os rendőri brutalitásokat feltáró Balsai-bizottság büntetőjogi szakértőjeként 2011. október 21-én a legfőbb ügyészhez címzetten, terrorbűncselekmény gyanújára hivatkozva Gyurcsány Ferenc felelős miniszterelnök, a büntetőeljárásban azonosítható rendőri vezetők, helyszínparancsnokok és a végrehajtó állományban érintettek ellen büntetőfeljelentést tettem. A törvény ezen el nem évülő bűncselekmény elkövetőjét vagylagosan akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegeti. A feljelentésemet befogadták, azt áttették a Debreceni Katonai Ügyészségre. Ez egy ma is élő feljelentés, hiszen a nyomozás megszüntetéséről – mint feljelentő – határozatot nem kaptam. Ennek hiányában pótmagánvádas eljárást sem kezdeményezhettem, de ilyenre nyolcvanhét évesen már nem is vállalkoznék.

– Az őszödi beszéd tizenötödik évfordulóján hogyan látja, miért nem vezetett eredményre az a sokféle feltáró munka, amely a Morvai Krisztina, illetve ön által vezetett Civil Jogász Bizottságban, a parlamenti vizsgálóbizottságban, illetve a Balsai István miniszterelnöki megbízott irányításával működő bizottságban folyt?

– Nem gondolnám, hogy ennek megválaszolására egy nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök büntetőbíró lenne hivatott. Ami tény, 2010-ben az Országgyűlés által elfogadott határozat azt deklarálta, hogy 2006. szeptember 17. és október 24. között a főváros közterületein történt rendvédelmi eljárások során a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek nem voltak képesek alkotmányos kötelezettségeiknek megfelelni. Az Országgyűlés 2011-ben a Balsai-jelentést is elfogadta. Ez a dokumentum legkevesebb tizenötféle közvádra üldözendő, köztörvényes bűncselekményt nevezett meg a rendőrség eljárásai kapcsán.

A kudarcnak részben az is oka lehet, hogy a Gyurcsány-jelenséget sem sikerült a maga teljes hossz- és keresztmetszetében feltárni, így nem következett be az a fajta katarzis, amelyet csak az igazságszolgáltatás adhatott volna meg, és ami rádöbbentette volna a társadalom legszélesebb rétegeit arra, hogy egy olyan gazemberrel áll szemben, aki köztörvényes bűncselekményeket követett el, és mindig megúszta. Ez egy jogállamban elviselhetetlen. Már pedig enélkül hiába bukott meg miniszterelnökként Gyurcsány minden más vonatkozásban, nem lehet kiiktatni a közéletből.

– Mit kell érteni a féllegitimitáson?

– Gyurcsánynak a 2006-os választások előtt számot kellett adnia az Európai Unió kormányának a konvergenciajelentésben foglaltak teljesítéséről. Ezt Gyurcsány el is készítette, ám ez egy fals, légből kapott jelentés volt. Erről a Magyar Nemzet egykori brüsszeli tudósítói, Lovas István és Barcs Endre be is számoltak. Barcs a brüsszeli „élményei” kapcsán a Demokratában kétrészes cikkben mutatta be, hogy Gyurcsány az Európai Bizottságot, a brüsszeli kormányt is át akarta verni, de egyfajta kompromisszumként Joaquín Almunia pénzügyi biztos belement abba, hogy a magyar kormány a konvergenciaprogramot csak a választásokat követően, 2006 szeptemberében nyújtsa be.

Ennek feltétele az volt, hogy a miniszterelnöknek magának kell tájékoztatnia a magyar közvéleményt az ország valóságos helyzetéről. Ez a paktum állt az őszödi beszéd kiszivárogtatásának hátterében. A hamis adatokon nyugvó és teljesíthetetlen vállalásokat tartalmazó szocialista pártprogram a megnyert választások után nem volt betartható. Gyurcsány a közvéleményt, az ellenzéki pártokat és a köztársasági elnököt a valóság tudatos elhallgatásával vezette félre. Ezek a dezinformációk Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki megbízatását a látszatlegalitás állapotába helyezték – volt olvasható Herczeg Géza, Tersztyánszkyné Vasadi Éva és Zlinszky János emeritus alkotmánybírók bírálatában.

Völgyesi Miklós
Fotó: Magyar Hírlap/Papajcsik Péter

– Gyurcsány a mai napig azt állítja, hogy a rendet ő törvényesen állította helyre, fideszes provokátorokról beszél, felesége, a DK miniszterelnök-jelöltje pedig arról elmélkedik, hogy több rendőr sérült meg, mint tüntető. Mi erről a véleménye?

– Gyurcsány már ennél is tovább ment. A napokban egy dunaújvárosi kampányeseményen már arról beszélt, hogy 2006-ban az MTV-székház ostroma puccskísérlet volt, amit a Fidesz hajtott végre. Ilyet korábban még nem mert állítani. Münchhausen báró a hazudozásban Gyurcsányhoz képest csak kisinas lehetne. Az imént, amikor arról beszéltem, hogy a Nádor utcai hátsó bejáratnál várakoztak a kiképzett kommandósok, nem tettem említést arról, hogy a rendőrségnél akkoriban szerezték be az ARD-rádiókat, ami lehetővé tette, hogy mindenki mindent halljon, például a Kossuth téri irányítóposzton, ahol Gergényi Péter, a Vasprefektus irányította a rendőrségi akciót.

Tisztán hallották tehát a rebiszesek kéréseit, sőt könyörgését, mégsem tettek semmit. Hozzátenném, a Nádor utcában az egyik mikrobuszban tizenkét Kalasnyikov géppisztoly volt, mellette éleslőszerek, és a járművet nem őrizte senki. A műveletirányító tiszt számolt be erről a Gulyás Gergely által vezetett parlamenti bizottság előtt. Nagy volt a felhorkanás a bizottság ülésén, hogy ez nem igaz, később egy rendőr tanút is hoztak, hogy cáfolják ezt. Ám a műveletirányító tiszt, aki ezt látta, megerősítette az állítását.

Még egy tény: a közintézmények közül az MTV volt az egyetlen, amelynek nem volt védelmi terve. De hogy a törvényesség kapcsán a Gyurcsány által állítottakra is reagáljak, Medgyessy Péter miniszterelnököt a kormányfői pozícióban vitatható eljárással váltó Gyurcsány Ferenc és kormánya, valamint pártja – a 2006-os választásokat megelőzően – mind az ország gazdasági állapotáról, mind az európai uniós vállalásaink kényszere miatt alkalmazandó megszorításokról a választópolgárokat valótlan tényállításokkal, a költségvetés valós adatainak eltitkolásával, elhallgatásával megtévesztette.

Az emberek kisebb-nagyobb tömege az alkotmányban biztosított véleménynyilvánítási jogát érvényesítve a budapesti Kossuth térnek történelmileg rögzült találkozási pontján heteken át folyamatosan gyülekezve, jogszerű rendezvényeken adott hangot véleményének, az ígéreteket kérte számon és a kormány távozását követelte. Gyurcsány és kormánya kezdetben erőszakmentesen próbálta ezeket kioltani, 2006. március 15-én például terrortámadás veszélyét vizionálva mesterlövészek védték a kormányfőt, és a terrorfenyegetettség ötletét vetették be 2006. október 23-án is.

A 2006. őszi utcai demonstrációk időszakában – 2006. október 9-én – közleményt adtak ki, miszerint a közterületeken zajló jogsértő cselekményeknél a passzív jelenlét is szándékerősítő bűnsegédi magatartásnak felelhet meg, a puszta jelenlét is pszichikai bűnrészességet jelent. Az NBH később a dezinformáló közlemény visszavonására kényszerült. Az állampolgári jogok biztosa utóbb azt állapította meg, hogy a terrorcselekmények veszélyéről kiszivárogtatott híreknek semmi alapjuk nem volt. A valóság az, hogy Gyurcsány Ferenc az irányítása alatt álló egyetlen fegyveres erő, a rendőrség felhasználásával határozta el a tüntető lakosság megfélemlítését, ami a magyar törvények szerint terrorcselekménynek minősül.

A teljes interjút IDE kattintva olvashatják!