György István: Tízévnyi fejlesztés garantálta az oltási program sikerét

A kormányhivatalokkal és a járási hivatalokkal olyan rendszer jött létre, amely képes gyorsan reagálni a kihívásokra – nyilatkozta lapunknak a köztisztviselők és kormánytisztviselők napja alkalmából György István. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy újabb nagy feladat vár rájuk: több százezer lejárt okmány érvényességét kell meghosszabbítani, ami miatt a politikus arra kéri az érintett ügyfeleket, hogy ne halasszák az utolsó pillanatra az ügyintézést.

20210629 budapest gyorgy istvan allamtitkar havran zoltan magyar nmezet Fotó: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet

György István államtitkár Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

– Az elmúlt hetekben jelentősen lelassult az oltás. Lehetnek még olyanok, akik mégis kérik majd a vakcinát?

– Most 57 százalék körül van az átoltottság, a felnőttek 65 százalékát beoltottuk. Öt és fél millió beoltottnál járunk, így életbe léphetnek a Novák Katalin által vezetett közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs által bejelentett további jelentős enyhítések. A maszkhasználatot szinte teljesen kivezetjük. A járvány még nem ért véget, így remélem, hogy azok közül is minél többen regisztrálnak majd, akik nem kérték eddig az oltást.

– Mennyire meghatározható, hogy melyik társadalmi csoportok nem oltatták be magukat? Tudnak célzottan kampányolni az oltás mellett az ő körükben?

– Próbáljuk az oltási hajlandóság szociológiai összefüggéseit elemezni, de alapvetően nincsenek lehatárolható csoportok. Kezdetben érezhető volt egy politikai összefüggés a baloldal oltásellenes kampánya miatt. Sajnos volt visszatartó ereje az ellenzék áskálódásának, és az egyes vakcinákkal kapcsolatos hamis híreszteléseknek is volt negatív hatásuk. Mára szerencsére ezek alaptalansága is beigazolódott. Mindegyik hazánkban alkalmazott vakcina biztonságos és hatékony.

– Mit lehet tudni az oltóbuszos kampányról?

– Öt katonai oltóbusz áll rendelkezésre, amelyek tízfős professzionális személyzettel rendelkeznek. Kistelepülésekre, hátrányos helyzetű településekre küldtük a buszokat, illetve oda, ahol a háziorvosi praxisokhoz tartozó oltási arány rosszabb volt az országos átlagnál. Már több mint százharminc településen jártak az oltóbuszok, amelyeken az utóbbi időben már az egydózisú Janssen-vakcinát használjuk. A kárpátaljaiak oltása miatt most a határra küldtük a buszokat, de később folytatják majd tevékenységüket országszerte.

– Mi a helyzet a határon túli magyarok oltásával?

– Ma már a szomszédos országok határ menti megyéiben élőket is oltjuk, tehát nemcsak a magyarokat, hanem mindenkit, aki a belügyminiszter által kijelölt régiókból érkezik. A lakcím igazolása az oltás egyetlen feltétele. A nemzeti szolidaritás mellett ugyanis fontos szempont, hogy járványvédelmi érdekünk fűződik ahhoz, hogy a külföldről való behurcolás veszélyét csökkenteni tudjuk. Kárpátalja esetén három kijelölt határátkelőn, határ menti településeken oltunk, a többi szomszédunktól valamennyi határátkelőn be lehet jönni oltásért, amelyekre a megyei kórházakban kerül sor.

– Mit kell tudni a bevezetett európai zöldkártyáról?

– Szerencsésebb lett volna, ha a tagállamok előbb meg tudtak volna állapodni a zöldkártya kérdésében, hiszen már a nyár közepén vagyunk. Az európai zöldkártya révén az unióban szabadon utazhatunk, bár a tagállamoknak joguk van egyedi feltételeket is szabni a beutazáshoz. Hazánkban az Ügyfélkapun keresztül letölthetik a dokumentumot a betegségen átesettek, a beoltottak és a negatív teszttel rendelkezők. A QR-kóddal ellátott zöldkártya tartalmazza azt is, hogy mikor és milyen vakcinával oltották be a védett személyt. Külföldre történő utazás előtt javaslom, mindenki alaposan tájékozódjon a külügyi szolgálat honlapján, hogy az érintett országok milyen feltételeket szabnak a beléptetéshez.

– Milyen feladatok hárultak az elmúlt másfél évben a közigazgatásra a járvány miatt?

– A megyei védelmi bizottságok állandó készültségben vannak a járvány eleje óta. Ezek a megyei kormányhivatalokban működnek, és bármelyik szervet azonnal tudják mozgósítani, aminek a munkájára szükség lehet. Szinte lehetetlen felsorolni minden tevékenységet, amit a kormányhivatali kollégák végeztek a védekezés kapcsán. A járványügyi feladatok már az első naptól jelentkeztek, amiben a népegészségügyis kollégáknak volt oroszlánrésze, de más szakterületekről is sokan részt vettek a kontaktkutatásban. Aztán az első komoly feladat az országos pedagógustesztelés volt, de hatalmas munkát igényelt az orvostanhallgatók bevonásának a megszervezése is. Azután kezdődött az oltások megszervezése, elsőként a bentlakásos szociális intézményekben. Ezután pedig a vakcinagazdálkodásra kellett koncentrálni és meghatározni, hogy a kórházak és a háziorvosok mennyi oltóanyagot kapjanak. Emellett kollégáink segítettek az oltásra jogosultak telefonos értesítésében is. Az oltási program szervezettsége kiváló volt, ezt támasztja alá az is, hogy még a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – is csak arról tudtak beszámolni, hogy minden gördülékenyen zajlott az oltásuk. Persze ők azt sugallták, hogy minden az egészségügyi dolgozók érdeme, és a kormánynak semmi szerepe nem volt.

– Mi volt a kormányhivatalok feladata a gazdaságvédelem terén?

– A gazdaságvédelmi akcióterv lebonyolításának a segítése is a kormányhivatalokra hárult. Hétféle támogatási típuson keresztül segítette a kormány a bajba jutott ágazatokat, így a kormányhivatalok közvetve mintegy egymillió munkahely megőrzéséhez járultak hozzá a munkájukkal. Csak az ágazati bértámogatást száznyolcvanezren igényelték. Amint átálltunk arra, hogy előre fizetjük a támogatásokat, jelentősen csökkent az adminisztráció, és gyorsan megkapták a támogatást a nehéz helyzetbe került ágazatok dolgozói. Jelenleg a vállalkozások mellett az önfoglalkoztatók is igénybe vehetnek támogatást.

– Hol tart most a közigazgatás reformja?

– Tíz éve a kormányhivatalok létrehozásával indult az a folyamat, amivel egy teljesen tudatos feladat és hatáskör átcsoportosítása révén egy olyan összetett rendszert sikerült létrehozni, ami a teljes lakosságnak sokkal magasabb szolgáltatást tud nyújtani, és az emberek érdekében képes megvalósítani a kormány társadalompolitikai intézkedéseit. Mára létrejött összesen 305 kormányablak, ahol a magyar közigazgatásban meglévő mintegy kétezer-ötszáz hatósági ügytípus szinte mindegyikében lehet intézkedni. Ebből persze nagyjából 15 ügytípus – elsősorban a személyes okmányokhoz kapcsolódók – adják az ügyforgalom hetven százalékát.

– Mik a terveik a jövőre nézve?

– Azt szeretnénk, hogy a személyes megjelenést igénylő ügyintézések száma jelentősen csökkenjen az elektronizálás révén. A bajban is fel kell ismerni a lehetőségeket, számos ügytípusban a járvány idején bevezettük az elektronikus ügyintézést, természetesen, ami bevált, azt megtartjuk. Emellett olyan fejlesztéseken dolgozunk, amelyek segítségével például arcképfelismerés révén otthoni számítógépen, személyes megjelenés nélkül is lehetne ügyeket intézni. Ezek a fejlesztések jelentősen fogják szolgálni az ügyfelek kényelmét. Először ugyanis a legnagyobb forgalmú ügytípusok esetében vezetjük majd be őket. Elkezdtük az ingatlan-nyilvántartás egészének az elektronizációját is, hogy ne kelljen papíralapon intézni az ügyeket. Ezt 2023 év elejétől fogjuk tudni elindítani.

– Kitolták a lejáró okmányok meghosszabbításának a határidejét. Mekkora dömpingre számítanak a járvány lecsengése után?

– Több százezerrel tudtuk így csökkenteni a találkozások számát a kormányablakokban a járvány idején. A veszélyhelyzet megszűnése után százhúsz napon belül ugyanakkor minden lejáró okmányt meg kell hosszabbítani. Nagyon nagy számról, közel egymillió okmányról van szó. Ezért mindenkit arra biztatnék, hogy ne várják meg az utolsó heteket, hanem most, hogy ismét van lehetőség ügyintézésre a kormányablakoknál időpontfoglalás nélkül, hosszabbítsák meg a lejárt iratokat. Ebben segít a kormányablakokhoz kifejlesztett telefonos alkalmazás is, amely révén megtekinthető, melyik kormányablaknál éppen milyen mértékű a forgalom, sőt hamarosan a távoli sorszámhúzás is elérhető lesz.

– Az ön feladata lesz a hulladékhatóság megszervezése is. Mit kell tudni erről a létrejövő szervezetről?

– Az eddigi feladataink ellátása mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai irányítása mellett minden kormányhivatalban létrejön majd egy hulladékhatóság, aminek a feladata lesz az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Természetesen, ahol csak lehetséges, szigorúan ráterheljük a költségeket arra, aki lerakta a hulladékot. A Hulladékradar elnevezésű alkalmazáson keresztül az állampolgárok bejelenthetik, ha illegálisan lerakott hulladékot látnak, sőt drónokkal is figyelik majd a területeket a munkatársak. Emellett a körforgásos gazdaság elősegítése is a hivatal feladata lesz, hiszen a kormány döntése értelmében számos műanyag csomagolás használatát kivezetik, aminek ellenőrzése is az új hatóság feladata lesz majd.