Így szereti a Momentum az uniós pénzeket

Cseh Katalin és momentumos párttársai az elmúlt években számtalanszor kinyilvánították, mennyire fontos nekik, hogy az EU-s források eljussanak az emberekhez, ne a kormány és a „korrupt strómanok” költsék el a pénzt. A Bennfentes tényfeltáró cikke új megvilágításba helyezi a Momentum uniós milliárdokért aggódó nyilatkozatait, amelyek közül felidézzük a legárulkodóbbakat. 

Strasbourg, 2019. július 16. Cseh Katalin, a Momentum képviselõje az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

2019. május 15., a Momentum honlapján:

„Az úgynevezett kincsek átka elmélet szerint a nem helyi adófizetői forrásból érkező kormányzati bevételek csökkentik a gazdasági növekedést, növelik a korrupciót és szélsőséges esetekben elnyomó rezsimeket tartanak fenn. Egyszóval: ártanak az ország jövőjének. […] Az EU-s pénzeknek is lehet ilyen mellékhatása.”Fekete-Győr András, Donáth Anna és Cseh Katalin, 2019. május 28.

A Momentum azt szeretné elérni a következő EU-költségvetés tárgyalásakor, hogy az uniós pénzek nagy része közvetlenül jöjjön Magyarországra, ne a kormány költhesse el azokat.

Míg Cseh Katalin szerint csak a kormányközeli cégek nyerik el az EU-s forrásokat, addig a momentumos EP-képviselő családi cége is százmilliós uniós forrásokhoz jutott

Donáth Anna, 2020. június 29.

„Az EU következő költségvetésében célzott forrást kívánunk biztosítani az LMBTQ-társadalom védelmével és képviseletével foglalkozó civil szervezetek számára is.”

Donáth Anna, 2020. október 1.

„A Momentum álláspontja egyértelmű, és erről pártcsaládunkat, a Renew Europe-ot is meggyőztük: az EU-s pénzeket a korrupt kormányok és strómanjaik megkerülésével, igazságosan kell szétosztani, közvetlenül önkormányzatoknak, a civil társadalomnak és a helyi, tisztességes vállalkozóknak kell adni. Tehát nem Magyarországot, hanem Orbán Viktort kell »pénzügyileg kiéheztetni« – nem szabad ugyanis a nemzetet büntetni a kormány bűneiért.”

Cseh Katalin és Karácsony Gergely egyeztetésén, 2020. november 18.

„Soha nem volt még olyan nagy szükség arra, hogy az uniós források a lehető leghamarabb és hiánytalanul megérkezzenek a tagállamokba, mint most, a koronavírus-járvány és a nyomában járó egészségügyi, valamint gazdasági válság idején.”

Cseh Katalin, 2021. február 14.

„A kormányok folytassanak érdemi megbeszélést a terv összeállításakor a helyi szereplőkkel, a civil szervezetekkel és az önkormányzatokkal, ugyanis ki más tudhatná jobban, hogy valójában mire van szükség, mint a helyben érdekelt felek? A Momentumnál azt követeljük, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a nemzeti helyreállítási tervet, számoljon be arról, milyen szakmai egyeztetéseket tartottak, illetve vonják be a folyamatba az önkormányzatokat is. Az uniós pénz ugyanis nem a kormányé, hanem az embereké.”

Cseh Katalin, 2021. március 11.

„Az EU az oligarchák pénzautomatájának szerepébe kényszerült. […] Következmények nélkül lehet kilapátolni az uniós pénzeket, ennek az új mechanizmus azonban véget vethet. Az éveken át tartó késlekedést követően csak a megfelelő fellépés lehet elégséges az Európai Parlament számára.”

Cseh Katalin három másik baloldali EP-képviselővel az Európai Bizottságnak közösen írt levélben, 2021. július 7.

„Nincs idő további halogatásra. Nemcsak azért, mert hamarosan a helyreállítási alap forrásai is megindulnak a tagállami – közöttük magyar – költségvetés irányába, hanem azért is, mert az elmúlt hónapokban is több visszaélésről szereztek tudomást. A jogállamiság rendszerszintű problémáiról van szó. Ezért az eljárást meg kell indítani. Ez az aktus egyúttal felfüggeszti az uniós kifizetéseket mindaddig, amíg a kormány helyre nem állítja a jogállamiságot.”

Cseh Katalin, 2021. július 8.

„Ne húzza az időt a bizottság, ne tétlenkedjenek tovább! Foglalkoznunk kell azzal, amikor egy tagállamban megsértik a jogállamiságot, amikor korrupció fenyegeti az uniós forrásokat. Állásfoglalásunkban felszólítottuk a bizottságot, hogy késedelem nélkül vizsgálja ki a jogállamiság bármely olyan megsértését, amely kellően közvetlenül érinti az unió költségvetésével való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét.”