Maruzsa Zoltán: Remekül sikerültek idén az érettségi vizsgák

A korábbinál sokkal több emelt szintű vizsgát tettek a diákok idén tavasszal, ennek ellenére még jobb lett az érettségi átlageredménye, mint az elmúlt tanévben – mondta el lapunknak adott interjújában a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán szerint szeptemberben jelenléti oktatással kezdődhet a tanév. Kitért arra is, hogy a tervek szerint 2022-ben már kezdődhet a járvány miatt elhalasztott külföldi nyelvtanulási program, néhány tesztutat már ezen a nyáron megszerveznek.

A politikus azt ígéri, szeptember 1-jén minden tankönyv ott lesz az iskolákban. Fotó: Bach Máté

– A második olyan tanévet zárták le, ami a járvány miatt rendkívüli intézkedések sorával és több hónapnyi digitális munkarendben telt. Hogyan értékeli a tanulók, a pedagógusok és az oktatásirányítás munkáját?

– Nagyon nehéz tanév van mögöttünk, hiszen egy rendkívül változékony járványügyi helyzetben kellett megszervezni az oktatást. Ez sokkal nehezebb volt, mint az előző tanévben, ahol, bár át kellett állni a tantermen kívüli, digitális munkarendre, de az egyszeri átállást követően március 16-tól június 15-ig egyféleképpen működtettük a rendszert. Annak is megvolt a maga nehézsége, de szerintem most jobban megterhelte az intézményvezetőket és a pedagógusokat, hogy jelenléti munkarendben kezdtünk, majd egyes évfolyamok átálltak digitálisra, és számos egyedi intézkedés mellett folyamatosan változó környezethez kellett alkalmazkodni. Ettől függetlenül szerintem helyes döntés volt, hogy a járványhelyzetben is igyekeztünk a legtöbb intézményt a lehető legtovább hagyományos munkarendben működtetni.

– Tanügyi szempontból mennyire volt eredményes az online oktatás?

– Gyűjtöttünk adatokat, már két beszédes adatkör is rendelkezésre áll. Az egyik az érettségi eredménye, a másik az évismétlések száma. Izgalmas lesz a 6., 8. és 10. évfolyamos diákok körében végzett kompetenciamérés eredménye is, de ez csak 2022-ben áll majd rendelkezésre.

– Mit mutatnak a bukási arányok?

– Teljes körű adatunk csak az országos októberi statisztikák után lesz, úgyhogy egyelőre a Klebelsberg Központban mérettem fel a helyzetet, de – azt hiszem – a tankerületi intézmények köre is elég reprezentatív minta. 2019-ben, vagyis a járvány előtti „békeidőben” 2,8 százalékos volt az évismétlések aránya az összes állami intézményben. Tavaly ez visszaesett 1,5 százalékra. Ebben a jelentős javulásban persze biztosan szerepet játszott, hogy a nehéz helyzetben vélhetően a tanárok tolla is máshogy fogott. A mostani tanévben már visszakorrigált a rendszer: a tanulók 2,6 százaléka ismétel évet. Ez nem rosszabb, sőt hét százalékkal jobb arány, mint 2019-ben. Hozzáteszem, az oktatási kormányzat semmiféle pressziót nem gyakorolt az intézményekre azzal kapcsolatban, hogy hogyan értékeljenek ebben az időszakban, ez teljesen a pedagógusokra van bízva, a megszokott tanügyi szabályok voltak érvényben a járvány idején is. Az eredmények azt mutatják, hogy nincs olyan változás, ami arra utalna, hogy a pedagógusoknak ne sikerült volna átadniuk azt, amit a tanévben terveztek. Ebben persze annak is szerepe lehetett, hogy az igazán nagy tömeget jelentő általános iskolai évfolyamokon csak másfél, illetve két hónapig volt érvényben rendszerszinten a digitális munkarend (március 8-tól április 19-ig, illetve a felső tagozaton május 10-ig). A középiskolásoknál tavaly is látszott már, hogy ők nagyon ügyesek a digitális munkarendben.

– Mi derül ki az érettségi eredményeiből, hogyan vizsgáztak a diákok?

– Ha visszaemlékszünk, a 2020-ban érettségiző évfolyam a teljes négy évet jelenléti munkarendben végezte, csak az utolsó néhány hetet érintette a változás. Akkor megfeleltek az eredmények az elmúlt öt év átlagának. Többen azt is mondták, hogy kicsit még segítette is a vizsgákra való felkészülést az, hogy a hagyományos iskolai órák egy részének elhagyásával sok idejük felszabadult a végzősöknek. Idén más volt a helyzet, mert a mostani tizenkettedikesek ebből a tanévből hat hónapot, illetve a múlt tanévben is három hónapot online tanulással töltöttek. A részvételi arány ennek ellenére nagyon magas volt: míg tavaly a vizsgázók két százaléka nem jelent meg, idén csak 1,7 százalék maradt távol, a 98,3 százalékos részvétel gyakorlatilag teljes körűnek mondható. Tovább emelkedett az emelt szintű érettségit választók aránya is, 2019-hez képest 52 százalékkal. Ez azért van, mert a felsőoktatási felvételi követelménye lett legalább egy emelt szintű vizsga. Örülünk a növekedésnek, mert egyetemi kutatások is igazolják, hogy akik emelt szinten érettségiznek, azok az egyetemen sikeresebbek és a körükben a lemorzsolódási arány is kisebb. Az idei szezonban összesen 320 368 középszintű és 65 524 emelt szintű érettségi vizsgát tettek a tanulók.

– És milyenek lettek a jegyek, az osztályzatok?

– Az összesített átlag 3,65 lett, ami tökéletesen megfelel az előző öt év átlagának. Tavaly 3,61 volt, kicsit tehát még sikerült is javítani. Az összes vizsgafajtát együttvéve, átlagosan hatvanszázalékos teljesítményt nyújtottak a tanulók, ez átlagosan pont ennyi volt 2015–2019 között is, vagyis az idei érettségi abszolút illeszkedik az előző évek statisztikájához. Ez jó, mert ha romlottak volna az eredmények, az egyértelműen jelezte volna, hogy nem sikerült jól megszervezni a felkészülést. Jár a gratuláció az érettségizőknek és természetesen a felkészítő tanároknak is.

– A tantárgyi bontásból mi derül ki? Van olyan tárgy, ahol jelentősebb a különbség a korábbiakhoz képest? Hiszen nem voltak szóbeli vizsgák, és a digitális tanulás sem minden tantárgyból jelent egyforma kihívást.

– Matematikából semmi eltérés nincs, bár sokan mondták, hogy ebből a tárgyból különösen nehéz felkészülni online, ez mégsem látszott az osztályzatokon. Az előző évekhez viszonyítva jobb lett az eredmény magyarból, angolból, németből és fizikából, kicsit gyengébb lett viszont történelemből, biológiából és kémiából. Ezek egyike sem markáns eltérés, csak annyi, amennyi az aktuális feladatsorok összeállításától függően minden évben megfigyelhető, trendszerű változások nincsenek, érdekes viszont, hogy az idegen nyelvi vizsgák jobban sikerültek, pedig sokan szóban szoktak javítani ezekből a tárgyakból, és most nem is volt szóbeli.

– Lesz szükség felzárkóztatásra a következő tanév kezdetén az alsóbb évfolyamokon?

– Biztosan lesznek olyan iskolák, ahol még ősszel is szerveznek felzárkóztató órákat. Az Emmi egyébként elrendelte, hogy június utolsó két hetében minden iskola köteles gyerekfelügyeletet szervezni az 1–8. évfolyamos tanulóknak, amely egyben a célzott felzárkóztatást is szolgálta. A lehetőséggel az első néhány napban a gyerekek 2,4 százaléka, később mindössze 1,1 százaléka élt.

– Hogy tervezik a szeptemberi tanévkezdést?

– Jelenléti oktatásra készülünk. Optimisták vagyunk, mert a pedagógusok tömeges oltása megtörtént, átoltottságuk kilencven százalék feletti, egész tantestületek megfertőződésétől tehát nem kell tartanunk. Ami a tanulókat illeti: a 16–18 éves korosztályban – ahol egyébként a legtöbb fertőzés előfordult, hiszen ők a legmobilabbak – már ötven százalék feletti az átoltottság, a 12–15 éves korosztály oltása pedig még zajlik, de több ezren már közülük is felvették az oltást. Az én nagyobb lányaim is éppen a múlt héten kapták meg a vakcinát, mi éltünk a lehetőséggel. A kisiskolások részére még nincs meg az oltás lehetősége, de az ő körükben egyébként is alacsony volt a fertőzés előfordulása, és abban bízunk, hogy azáltal, hogy a szülők, a társadalom mobilisabb tömegei be vannak oltva, áttételesen ők is védve lesznek. Természetesen fel vagyunk készülve arra, hogy lehetnek egyedi esetek, de reményeink szerint jóval kevesebb intézkedést és korlátozást kell végrehajtanunk, mint az elmúlt tanévben.

– Van olyan tantárgy, évfolyam vagy szakterület a köznevelésben, ahol a digitális módszerek eredményesebbnek bizonyultak a hagyományosnál, és ahol a jelenléti oktatásra való visszatérés esetén is maradnak az online módszerek?

– Vizsgáljuk, hogy melyek lehetnek azok a területek, ahol érdemes elmenni digitális irányba. A szakszolgálati feladatellátásban, úgy tűnik, hogy ez a munkaszervezés erőforrásokat szabadíthat fel, és jól működik. Amíg a járvány teljes egészében nem múlt el, addig persze nem kapkodunk ezeket jogszabályi szinten is beépíteni. Nagyon fontos hozadék ugyanakkor, hogy a távolléti oktatás a pedagógusok, tanulók és szülők körében a digitális kompetenciák hatalmas fejlődését hozta. Rengeteg virtuális tartalom, tananyag készült el, ami a jövőre nézve is rendkívül hasznos.

A politikus azt ígéri, szeptember 1-jén minden tankönyv ott lesz az iskolákban
Fotó: Bach Máté

– Hogy állnak a tankönyvfejlesztési munkák? Ősszel újabb három évfolyamon lép életbe a módosított Nemzeti alaptanterv. Elkészültek a szükséges átdolgozások?

– A 2., 6. és 10. évfolyamokra rendelhető, az új NAT szerinti tankönyvek hiánytalanul elkészültek, ezeket az iskolák már megrendelték, most a gyártják őket. Már dolgoznak a szakértők a 3., 7. és 11. osztályos könyveken, hogy jövő tavaszra azok is elkészüljenek, sőt a fejlesztések nagyobb része az iskolák utolsó évfolyamaira is meglesz ebben az évben. A közismereti tárgyakhoz okostankönyvek is készülnek, és rengeteg tartalmat szeretnénk digitalizálni a következő időszakban. Szeptember 1-jén minden tankönyv ott lesz az iskolákban, és ne feledjük, ezekhez mindenki ingyen jut hozzá.

– A középiskolások elhalasztott külföldi nyelvprogramját be tudják-e indítani jövőre? Ha nem is döntés, de gondolkodás van róla, hogy mikor lehet folytatni?

– 2022 nyarán szeretnénk megvalósítani a programot, ebben az évben erre sajnos nem volt lehetőség. Azokba az országokba, ahol a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi, néhány pilot útra már ezen a nyáron sor kerül egyéni és csoportos formában is, teszteljük az informatikai rendszert, ami szükséges ahhoz, hogy a következő tanévben tömegesen működjenek a foglalások. A rendszer kész, a külföldi partnerek készen állnak, mindenki azt várja, hogy a járványhelyzet lehetővé tegye az indulást.

– Térjünk át a pedagógus-utánpótlás kérdésére. Az egyik szakszervezet ismét a fenyegető tanárhiányra hívta fel a figyelmet a napokban. Ön mennyire látja súlyosnak a helyzetet? Mit mutatnak a pedagógusképzés felvételi számai?

– A tanárhiány minden nyáron slágertéma az ellenzéki médiában. Ilyenkor hirdetik meg az iskolák az állásokat, ilyenkor a legkönnyebb azt mutatni, hogy sok a betöltetlen munkahely. Tudni kell azonban, hogy körülbelül öt-hat ezer ember végez évente az egyetemeken pedagógusképzésen, ők a nyári szünetben keresnek állást, és rendszerint ekkor váltanak intézményt a pályán lévő kollégák is. A köznevelésben és szakképzésben 160-170 ezer fő a pedagógusként foglalkoztatottak száma, szerintem egy ekkora rendszerben évi három-öt ezer álláshely kiírása teljesen normális. Jó adottság, hogy Magyarországon a pedagógusképzési terület a harmadik legnépszerűbb terület a felsőoktatási felvételin. A nyelvvizsga-kötelezettség hírére tavaly volt ugyan visszaesés, de ennek eltörlésével megint javultak a jelentkezési számok. A pedagóguspálya népszerűsítésére működtetjük továbbá a Klebelsberg-ösztöndíjrendszert.