Továbbra sincs ítélet Gyurcsány volt elhárítófőnöke titkos perében

Továbbra sincs ítélet Gyurcsány volt elhárítófőnöke titkos perében. A tíz éve kirobbant botrányos és egyben titkosított ügyben immár másodszor hirdettek volna ma ítéletet első fokon, ám ezúttal is közbejött valami, csúszik az ítélkezés.

Másodszor ítélhetnek első fokon szeptember 9-én az NBH volt főigazgatója, Galambos Lajos vezérőrnagy, Gyarmati György, az NBH volt műveleti osztályvezetője, valamint a vád szerint őket százmilliókkal megvesztegető Jakubinyi Róbert ügyében. Ma ismét elmaradt a kitűzött az ítélethirdetés.

A vesztegetéssel vádolt Galambos Lajos vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója a törvényszék folyosóján
Fotó: Havran Zoltán

A Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatti elhárítók vesztegetési botránya még 2011-ben robbant ki. Az ügy már sokadszor járt az ítélethez közel, ám előbb a koronavírus- járvány miatt akadozott az ítélkezés, majd végre kitűzték péntekre. A terv szerint a perbeszédeknek, a vádlottak utolsó szó jogán előadottaknak már csütörtökön el kellett volna hangozniuk, pénteken pedig kihirdette volna Vadócz Attila hadbíró az ítéletet, ám technikai ok miatt egy napot csúszott az egész. Csütörtökön az egyik magas rangú ülnöknek váratlan elfoglaltsága akadt, így a perbeszédek és az utolsó szó jogán előadottak ismertetése péntekre csúszott. A hadbíró pedig várhatóan a tárgyalás végén tűzi ki az ítélethirdetés napját.

FRISSÍTÉS! Szeptember 9-ére tűzte ki Vadócz Attila hadbíró az ítélethirdetés időpontját!

A vesztegetési ügyben a per 2014-ben a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán indult, majd néhány tárgyalási nap után, 2015. április 8-án a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa elölről kezdte az ügyet, és két év múlva, 2017 őszén hirdetett elmarasztaló ítéletet.

Eszerint Jakubinyit négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos és Gyarmati megvesztegetése miatt. Galambost ezért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel, továbbá 150 millió forint vagyonelkobzással sújtották, Gyarmati a vesztegetés elfogadásáért három évet kapott és százmillió forint vagyonelkobzással büntették.

A minősített, tehát titkos ügyről sajtóhírek szerint annyi tudható, hogy a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik. Állítólag tanúvallomások támasztják alá, hogy Jakubinyi pontosan 150, illetve százmillió forinttal vesztegette meg Galambost, illetve Gyarmatit, hogy cserében elsimítsák az ügyeit. Gyarmati egyébként aktív állományú elhárítóként volt tagja a botrányos alapítvány kurató­riumának, amelybe Galambos a főigazgatói posztról való távozása után szintén bekerült.

Másodfokon az ítélőtáblán formai hibák miatt megsemmisítették az ítéletet, és az eljárást ismét Kaposvárra utalták.

Az ügy részleteit még a felderítés során minősítette titokká a Nemzeti Védelmi Szolgálat, így ezt csak a szervezet oldhatja fel.

A minősített adat védelméről szóló törvény szerint a titkosszolgálatok működését, egyes vezetőit érintő büntetőügyekben egyebek mellett a nemzetbiztonsági érdek védelme miatt lehet indokolt a minősítés.

Az ügyek lezárását követően azonban a minősítők rendre megvizsgálják, hogy az adott esetben az adatvédelem vagy az állampolgárok információhoz fűződő joga-e az erősebb. Mint az például a vádlottak – köztük Galambos, valamint utódja, Laborc Sándor és Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter – jogerős felmentésével végződött kémbotrány perében történt. Ott is csak utólag tudhattuk meg, hogy Galambosék bolgárnak álcázott orosz titkosszolgákat juttattak be az NBH központi épületébe, akik 12 tisztet vetettek alá hazugságvizsgálatnak, és közben zsarolásra is lehetőséget adó információkhoz jutottak.

Forrásaink szerint Jakubinyi, Galambos és Gyarmati vesztegetési ügyének nemzetbiztonságot nem sértő részletei nyilvánvalóan közérdekűek, azonban a közvélemény legkorábban az ügy jogerős ítéletének kihirdetése után ismerheti meg az eljárás részleteit.

A másik titkos per

Jakubinyi Róbert másik, ugyancsak zárt ajtók mögött tárgyalt büntetőperét – amely adócsalás, csempészet és sikkasztás vádjával a Fővárosi Törvényszéken zajlik – szintén nemzetbiztonsági adatok védelme miatt titkosíthatták.

A vád szerint Jakubinyi Róbert titkosszolgálati vezetőket vesztegetett meg
Fotó: Havran Zoltán

A vádlottat már a nyolcvanas években elítélték egy, a titkosszolgálatokhoz is kötődő betörőbanda orgazdájaként. Ez a banda volt a kriminalisták szerint a magyarországi szervezett bűnözés melegágya, a bűnbandát a Presztízs fedőnevű akcióban számolták fel. A tagok közül sokan – mint például az Energol Rt. volt vezetői – felbukkantak a kilencvenes években az olajbűnözésben. A titkosszolgálati kapcsolatok a rendszerváltást követően is működtek, s Jakubinyi esetében mindez az Egymásért alapítvány működése során érhető tetten. Bár hivatalosan tagadják, hogy az alapítvány az NBH fedőcége lett volna, ám tanúvallomások szerint a jótékony szervezet a titkosszolgálat kifizetőhelyeként is működött. Jakubinyi a vád szerinti bűncselekményeket 2005–2007 között követte el az alapítványon belül, és a csempészés az NBH jogászainak jóváhagyásával történt. A férfi és társai­ 2005 augusztusa­ és 2007 februárja között 59 esetben nem fizették meg a közterheket a belföldi forgalomba bocsátott ázsiai importáruk után, és ezzel több mint egymilliárd forinttal csökkentették az adóbevételt. Jakubinyit azzal is vádolják, hogy az ő utasítására az alapítvány házipénztárából csaknem egymilliárd forintot vettek ki, majd az összeg hozzá került, s azt a saját céljaira fordította. A perben azonban nemcsak az NBH-val való kapcsolatok kerülhetnek szóba, hanem például az is, hogy miért indított hadjáratot az akkori főigazgató, Galambos Lajos tudta nélkül az elhárítás néhány embere az alapítvány ügyében nyomozó Vám- és Pénzügyőrség főosztályvezetője, valamint a szervezet bűnügyi főigazgatója és végső soron Arnold Mihály akkori országos parancsnok ellen, akiket az MSZP részéről érkező politikai nyomással akartak eltávolítani a posztjukról. Sikertelenül.