Az Oktatási Hivatal publikálta a Eurostudent nevű nemzetközi hallgatói kutatás legfrissebb magyarországi eredményeit. Ez a kérdőíves felmérés az Európai Felsőoktatási Térség egyik nagy mintás kutatása, amely több mint két évtizede szolgáltat adatokat a felsőoktatásban tanulók életkörülményeiről, tanulási jellemzőiről és a felsőoktatási intézményrendszer működéséről a részt vevő országokban. A mostani adatfelvételben 25 ország vett részt.
A felmérésből kiderült, hogy a magyar hallgatók szerencsés helyzetben vannak, mert csaknem háromnegyedük (72 százalék) állami támogatással tanulhat, és mindössze 27 százalékuk kénytelen önköltséges képzésre járni.
Az állami ösztöndíjasok aránya főként a pedagógusképzésben és a művészeti képzéseken magasabb, míg a gazdaságtudományi szakokon jellemzően többen vannak, akik fizetnek a tanulmányaikért. Kiderült az is, hogy a hazai felsőoktatás már egyre kevésbé fővárosközpontú, összességében a hallgatók 51 százaléka tanul Budapesten. Elsősorban a művészeti és a gazdasági terület az, ahol a fiatalok még mindig a fővárosi egyetemeket részesítik előnyben.
A kutatás vizsgálta a hallgatók anyagi helyzetét is, amiről az derült ki, hogy a diákok kevesebb mint negyedének vannak megélhetési gondjai.
Az elégedettségre vonatkozó kérdésblokkban a megkérdezettek hatvan százaléka arról vallott, hogy a középiskolában jó vagy nagyon jó felkészítést kapott az egyetemi tanulmányaihoz. Az egyetemi, főiskolai képzés minőségéről és a tanultak jövőben várható értékéről, annak gyakorlati hasznosíthatóságáról főként a hitéleti és pedagógiai képzések diákjai nyilatkoztak kedvezően.
Összességében a hallgatók 55 százaléka másoknak is ajánlaná az általa választott képzést, és a megkérdezettek fele (49,2 százalék) gondolja úgy, hogy az egyetemen, illetve főiskolán megszerzett tudás kiváló alap a hazai munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez.
A nappali tagozatos hallgatók körülbelül kétharmada inkább vagy teljesen elégedett az intézményében rendelkezésre álló tanulási terekkel, lehetőségekkel és eszközökkel.
Felmérték a tanulmányok melletti munkavégzést is. Eszerint a szorgalmi időszakban a diákok inkább a tanulmányokra koncentrálnak: az összes intézményben nappali tagozaton tanuló hallgatók több mint fele ilyenkor egyáltalán nem végez fizetett munkát. A megkérdezettek negyede egész félévben állandó jelleggel dolgozik, míg 18 százalékuk alkalmi jelleggel végez munkát.
A beszámolók szerint a nappali tagozatos hallgatók csaknem egytizede vett már részt külföldi tanulmányúton, szakmai gyakorlaton vagy valamilyen ösztöndíjas tanulmányi mobilitási programban. Főleg a gazdasági képzések tanulói vannak sokan azok között, akik még nem vettek részt hasonló programban, de a válaszadás idején már szervezik a közeljövőre tervezett kiutazást.
A teljes idejű képzésben tanulók további egyharmada pedig általánosságban tervezi, hogy még a jelenlegi képzése idején jelentkezik valamilyen külföldi tanulmányi útra. A legtöbb hallgatót a kiutazás anyagi vonzatai vagy az azoktól való félelem tartja vissza a mobilitásban való részvételtől. Körülbelül a hallgatók negyede mondta csupán, hogy egyáltalán nem érez indíttatást a külföldi tanulmányokra.
Az egyetem után leginkább a gazdasági, illetve művészeti területek hallgatói terveznek továbbtanulást, döntő részük maradna Magyarországon.
