A DK-s Gréczy Zsolt is értékelte a magyar kontingens olimpiai szereplését, és néhány áldicséret mellett egy ilyen mondatot is elhelyezett: „2016-ban 12. helyen végeztünk az éremtáblán, most a 15. hely jutott. Ez minden idők második legrosszabb szereplése az olimpiák történetében…”
Néhány megjegyzés Gréczy Zsolt olimpiai szerepléssel kapcsolatos állításához:
- A DK politikusa megfeledkezett arról, hogy a 2008-ban, a Gyurcsány-kormány idején Pekingben a 21. helyen végeztünk az éremtáblázaton és felannyi érmet hoztunk el, mint idén. Messze az volt minden idők legeredménytelenebb magyar olimpiai szereplése. Amennyiben az érmek számát nézzük, akkor most a 13. helyen végeztünk, 2008-ban pedig csak a 20. helyen zártunk ebben az összevetésben.
- A 2016-os Rio de Janieró-i olimpián szerzett 15 érem a 18. helyhez volt elég az összes szerzett érem tekintetében, és „csak" azért végeztünk a 12. helyen a hivatalos éremtáblázaton, mert az aranyak számát veszik előre. És öt éve nyolc, most pedig hat arannyal büszkélkedhettünk, de azért azt tegyük hozzá, hogy Rióban Hosszú Katinka egyedül nyert három aranyat. Ezt is figyelembe véve nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mostani olimpián eredményesebben szerepeltek a sportolóink, mint az öt évvel ezelőttin, azaz a magyar sport – Gréczy Zsolt sugalmazásával ellentétben – dinamikusan fejlődik. Mindez már csak azért is megsüvegelendő, mert a Covid jelentősen hátráltatta a felkészülést, de az eredmények alapján a magyar olimpikonok azok közé tartoztak a világon, akik ezt sikeresebben tudták kezelni.
- Tokióban összesen húsz érmet szereztek a magyar olimpikonok, ennél legutóbb az 1996-os atlantai olimpián szerepelt eredményesebben a magyar különítmény (21 érem). Ebben a tekintetben tehát magyar szempontból eddig ez volt a legsikeresebb XXI. századi olimpia.
Gréczy Zsolt egyébként korábban az úszók eredményét is kritizálta, amikor úgy fogalmazott, hogy „szomorú: az olimpiai úszócsapatból csak Milák Kristóf szerzett érmet, és néhány kivételtől eltekintve a többség gyengén szerepelt.” Ezt egyébként az úszók szövetségi kapitánya, Sós Csaba meg is cáfolta, amikor kijelentette, hogy „én mindenképp arra helyezném a hangsúlyt, hogy tizenhárom döntőt úszhattunk, azokban szerepelt mindösszesen tizenöt ember, azaz a válogatottnak csaknem a fele, továbbá hogy mindenkire ugyanazok a kvalifikációs szabályok vonatkoztak, így volt miénk az egyik legnagyobb csapat, vagyis nem gondolnám, hogy olyan gyengén szerepeltünk volna”.
Gréczy Zsolt a képküldözgetős szexbotránya után kényszerpályára került, és láthatóan ma már az a DK-n belüli szerepe, hogy minden magyar sikerben megtalálja a kivetnivalót. Így volt ez a labdarúgó Eb és az olimpia kapcsán is: miközben Gyurcsány Ferenc és miniszterelnök-jelölt-aspiráns felesége látványosan szurkolt a magyaroknak, addig a Gréczy-féle politikusok megpróbálták árnyalni a képet. A siker – legyen szó akár sportsikerről is – ugyanis nem illik bele a balliberális oldal „romokban az ország” narratívájába, ezért legalább a törzsszavazóikkal megpróbálják elhitetni, hogy valójában még egy sikeres sportszereplés sem volt sikeres.
