„Az Európai Unió a vírusválság félrekezelése után most a gazdasági újraindítást sem tudja kellő ütemben segíteni” – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója mai sajtótájékoztatóján. Az elemző szerint könnyen elképzelhető, hogy bár szeptember vége a kijelölt határidő az újabb megállapodásra,
a Magyarországnak járó helyreállítási pénzeket Brüsszel egészen a jövő évi választásokig vissza fogja tartani.
Emlékeztetett, hogy a pedofilellenes törvénycsomag elfogadása előtt már közel volt a megegyezés, de a zárószavazás után hirtelen politikai feltételeket kezdtek támasztani az uniós intézmények. A törvénycsomagról azt mondta, csak tagállami hatáskörben szabályoz, Magyarország éppen ezért bátran áll a kötelezettségszegési eljárás elé.
Kovács István szerint a helyreállítási alap egy soha nem látott pénzügyi eszköz, amelynek az lett volna a feladata, hogy segítse az európai gazdaságok helyreállítását, azonban úgy tűnik, hogy ez az eszköz nem fogja tudni beváltani a hozzá fűzött reményeket.
Ha az oltások működnek, akkor Európa működni fog, a gazdaság az uniós helyreállítási pénzek nélkül is elkezdett kilábalni a koronavírus okozta válságból
– érvelt az elemző. Elmondása szerint egy-két hónap előnyünk van az unión belül. „Magyarország különösen jól teljesít az EU-ban, a helyreállítási alap nélkül, melyből még egy EU-s ország sem kapott pénzt!” – mondta. A tájékoztatón az is kiderült, hogy a 27 tagország közül eddig tizennyolcan kaptak előleget az alapból, és Spanyolországban készülnek az első olyan projekt megvalósítására, amely már a helyreállítási alap pénzeit felhasználva valósulhat majd meg.
Adott volt egy rendkívüli helyzet, amiben az EU rendre késve reagált és rossz válaszokat adott
– idézte vissza az elmúlt időszakot a stratégiai igazgató. Szerinte az unió nem segített a tagországoknak a járvány kezelésében, a közös vakcinabeszerzés mögött pedig minden idők legnagyobb korrupciós botránya kezd kirajzolódni.
„Mindemellett kijelenthető, hogy az uniós állampolgárok sokkal később kaptak vakcinát, mint a fejlett világ többi része” – magyarázta Kovács István.
A magyar gazdaság mindezekkel együtt „köszöni, jól van”, a visszapattanás megtörtént, és a növekvő pályára vissza fog tudni állni
– vélte az igazgató, aki szerint a 2022-es választásokig sem lesz érzékelhető az unió zsarolása, a kormány számára minden forrás biztosított, és a végtelenségig nem tarthatják vissza a pénzeket Brüsszelben.
– A jogállamisági vita szintén az EU-s napirend középpontjában van, mindenki az Európai Bíróság döntésére vár
– erről már Kovács Attila, az Alapjogokért Központ elemzője beszélt. Emlékeztetett: – Ezt az ügyet gyorsított eljárásban vizsgálja a bíróság, ami azt a célt szolgálja, hogy még a jövő évi magyarországi választások előtt döntés születhessen.
Közvetetten beavatkoznának a magyarországi választásokba az uniós intézmények, a parlament már most nyomás alá helyezné a bizottságot, amely ennek egyelőre ellenáll
– vélte az elemző. Arról is beszélt, hogy amint dönt a bíróság, a parlament fog először ránk rontani, és Magyarország megbüntetését követelni.
– Ennyire direkt beavatkozást még nem láttunk az EU történetében, de komoly esély van rá, hogy az őszi politikai évadban ez is bekövetkezzen – vélték az Alapjogokért Központ munkatársai, hozzátéve: bármi is fog történni, kicsit sem lesz független a politikától az előttünk álló időszakban.
