A beszélgetés elején az elmúlt másfél évet, vagyis a koronavírus által uralt időszakot vizsgálva mindkét szakértő egyetértett abban, hogy a járvány nem roppantotta meg a Fidesz népszerűségét. – Ha megnézzük, hogy 2013-ban és 2017-ben – a választások előtt egy évvel – mekkora volt a Fidesz támogatottsága, akkor azt láthatjuk, hogy most sokkal nagyobb, mint négy vagy nyolc éve volt – hangsúlyozta Lánczi Tamás. Hozzátette: ez nagy teljesítmény egy harmadik ciklusát töltő kormánytól.
A politológus szerint eközben a baloldal nehéz helyzetbe manőverezte magát azzal, hogy teret engedtek Gyurcsány Ferencnek és a Demokratikus Koalíciónak, ahelyett, hogy kiszorították volna őket a baloldalról.
– Habár volt egy olyan pont idén március táján, amikor a kormánypártok hat-nyolc százalékot veszítettek a népszerűségükből, de a holtpont után az oltási kampánnyal Orbán Viktornak sikerült „hőssé” válnia, aki az ország megmentőjeként megoldotta ezt a problémát – rögzítette Horn Gábor. Az elemző azt is kiemelte, hogy ezzel párhuzamosan a baloldal meg tudta oldani azt a problémát, melyet már régóta elvártak tőle: össze tudtak fogni. Szerinte a Fidesz ellen is nagyjából 2,5 millió választó sorakozott fel, ez nagyjából azonos a Fidesz táborával.
Horn elmondta, hogy a választásokig hátralevő fél év nagyon rövid idő. Szerinte az is illúzió, hogy bárki ebben az időszakban a bizonytalanokra hatással lenne, mivel ez a szavazóbázis az utolsó pillanatban dönt majd arról, hogy elmegy-e szavazni, és még később választ magának pártot. A baloldali elemző ezzel együtt lát arra esélyt, hogy ezek a választók eldöntsék a választást valamelyik irányba.
– Sok múlik azon is, hogyan alakul a nemzetközi környezet, illetve hogy miként alakul a járvány következő hulláma
– magyarázta a Republikon Intézet vezetője.
Ugyanakkor Lánczi véleménye, hogy Gyurcsány magas elutasítottsága a kerékkötője annak, hogy a balliberális tömb lényegesen növelje a szavazóbázisát. – Gyurcsány a vakok között a félszemű, a rendkívül gyenge baloldali felhozatalban sikerült a hatalmat megragadnia – tette hozzá. Továbbá a szakértő hangot adott azon véleményének is, hogy amennyiben 2022-ben veszíteni fog a szivárványkoalíció, akkor nem Gyurcsány vagy Dobrev Klára lesz a bűnbak, hanem a gyengébb szervezettségű pártok.
– Emiatt 2022 után is ott lesz Gyurcsány a baloldal nyakán
– hangsúlyozta.
Ezután Horn arról kezdett beszélni, hogy Gyurcsány Ferenc 2010 óta az egyik legerősebb baloldali pártot építette fel. Az elemző szerint 2006 óta már eltelt 15 év, és ez idő alatt a bukott miniszterelnök is sokat változott. Horn arról mesélt egy anekdotát, hogy 1989-ben még kettős párttag volt a Fideszben és az SZDSZ-ben. Azt mondta, hogy Orbán Viktor akkor vele jó kapcsolatban volt, és az egyházakat akarta visszaszorítani a politikából. Horn Gábor ezzel azt is próbálta alátámasztani, hogy a Jobbik is sokat változott, mióta Vona Gábor meghirdette a néppártosodás politikáját. Jakab Péterről úgy vélekedett, hogy majd őt is a szavazói fogják legitimálni, akik már az előválasztáson is kiállhatnak mellette.
– Az ózdi alpolgármesteren kívül van még fél tucat képviselő, akik 2018-ban kart lendítettek és a kristályéjszakára emlékeztek, most pedig azt állítod, hogy megváltoztak?
– tette fel a kérdést Lánczi Tamás.
Válaszul Horn elmondta: felháborító, hogy Ózd alpolgármestere három évvel ezelőtt kart lendített, de jobban felháborítja az, hogy szerinte a házelnök kirekeszti a nemzetből a baloldalt. Az elemző hevesen kiállt Vona Gábor mellett is, szerinte őt sokkal durvábban támadta maga Orbán Viktor 2017-ben, mint ahogyan Jakab Péter kommunikál manapság. Szerinte most a Jobbikban következményei vannak a rasszista és antiszemita megnyilvánulásoknak.
Ezután a 15 évvel ezelőtt történtekről szólva Horn Gábor úgy vélekedett, hogy 2006-ban sok rendőr is megsérült (szám szerint 293). Visszaemlékezése szerint kedden még a Fidesz is kiállt a kormány mellett, majd szerdán Orbán már legitimálta azt, hogy „fodball-huligánok” randalírozzanak Budapesten.
Lánczi Tamás erre a kijelentésre reagálva rögzítette: Gyurcsány Ferenc képes lett volna feláldozni emberek életét, hogy a hatalomban maradjon.
– A 2006-os tévéostrom hajnalán Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy utasította a rendőrfőkapitányt az intézkedésre. Miként sérült meg 293 ember, ha egy tucat rendőr állt a Magyar Televízió székházánál? Martalékként voltak odadobva a rendőrök, hogy szakrális áldozatot hozzanak Gyurcsány hatalmáért. Mindezt azért, hogy a közelgő önkormányzati választások előtt vér folyjon, és Gyurcsány bemutathassa, hogy a fasiszta csőcselék tombol Budapest utcáin
– húzta alá Lánczi, hozzátéve: nem csak rendőrök voltak akkor a főváros utcáin, mivel innen-onnan verbuváltak össze azonosító nélküli verőembereket. Mint mondta, ezek dühöngtek Budapest utcáin, és ártatlan emberekre támadtak. Gyurcsány regnálása alatt felbomlott a rend.
A kisnyilasok és Gyurcsány bűnei alól nincs felmentés. Egyvalami köti össze őket, hogy a Fidesz vesztét akarják, ami egy destruktív és kártékony, ráadásul egy alkotmányos puccshoz vezethet, amennyiben a baloldal kerül hatalomra.
Horn ígérte, nem tér vissza a Gyurcsány-korszak bűneinek taglalására, majd a moderátor felvetésére rátért az előválasztás témájára. Lánczi visszavágott: Gyurcsány morálisan vállalhatatlan. A Republikon igazgatója szerint Orbán négy választást veszített el: az 1994-est, a 2002-est és a 2006-ost, és az 1998-ast is elveszítette, csak amiatt tudott kormányt alakítani, mert összefogott a kisgazdákkal. Jobboldali vitapartnere emlékeztette, eszerint az érvelés szerint 2002-ben viszont a Fidesz nyert, mert akkor az SZDSZ nélkül nem lett volna baloldali kormány.
Horn Gábor az előválasztásra rátérve arról beszélt, hogy a múlt szombati összeomlás amiatt volt, mert alulméretezték a rendszert.
– Lelkes amatőrök készítették ezt a rendszert, akik lehet, hogy profik, de nem számítottak arra, hogy ennyien szavazni akarnak majd – fejtegette Horn Gábor. Szerinte a baloldali politikusok, akik most az előválasztás címszó alatt kampányolnak, végre nem akarják megspórolni azt a munkát, hogy úgy tegyenek, mintha szükségük lenne az emberek támogatására. – Ha sikeres ez a történet, akkor lesz 500-800 ezer ember, aki kötődik a baloldalhoz – véli Horn. Azt is elmondta, hogy a baloldalnak sikerült tematizálnia is ezzel az akcióval. Szerinte az első – egyébként unalmas – baloldali miniszterelnök-jelölti vitában alapvető kérdésekben mondtak egymásnak ellent a jelöltek.
– Legitimációs technika az előválasztás. A baloldalon el akarják fogadtatni a választókkal, hogy olyan pártokra és politikusokra szavazzanak, akikre nem akarnának. Egy Jobbik-szimpatizáns aligha szavazna önszántából egy DK-s indulóra, ahogy egy Gyurcsány-párti szavazó sem tenné ezt egy jobbikos jelölt esetén
– hangsúlyozta Lánczi Tamás, aki a szivárványkoalíció jövőjéről szólva elmondta: ahogy halad előre a kampány, nyilvánvalóvá fog válni a baloldali konglomerátum vállalhatatlansága. Zuglóban láthatjuk, hogy milyen lehet egy baloldali kormányzás.
Ezek az emberek sem kulturálisan, sem szociológiailag nem tartoznak egybe. Amint lekerül róluk a választás terhe, elindul egy kaotikus harc, amin Gyurcsány sem tud majd úrrá lenni, egy olyan helyzetben, amikor fontos lesz, hogy az országnak ütőképes és jó vezetői legyenek.
– A baloldal feladata az, hogy a demokratikus jogállamiságot visszaállítsa Magyarországon – jelentette ki Horn Gábor arra a moderátori felvetésre, hogy mit kínál a baloldal az országnak. Szerinte nem fognak feles többséggel alkotmányt módosítani, ha kormányra kerülnek. Az elemző szerint Karácsony Gergely mást mond, mint Dobrev Klára, azzal, hogy annyit mond csak, hogy jogilag érvénytelen. Kereki Gergő, a vita moderátora rákérdezett, hogy legitim lenne-e Karácsony hatalma, ha a mostani rendszerben nyerne. Horn erre azzal válaszolt, hogy az alaptörvényt kétharmados többséggel fogadták el, ezt elismeri, de szerinte is illegitim az alkotmány. – Nem fordulhat elő Magyarországon az, hogy egyetlen politikai erő alkotmányozzon – jelentette ki Horn, arról beszélve, hogy a Fideszt is be kellene venni egy új alkotmány megalkotásába, amennyiben a baloldal kormányra kerül.
A baloldali elemző kifejtette, hogy szerinte a progresszív adórendszer jó dolog, és ha lenne egy magasabb adókulcs, ő is többet adózna. Azt is fejtegette, hogy az iskolarendszert hogyan lehetne alkotmányozás nélkül rendbe tenni. Az egyetemi alapítványokat pedig el kellene sorvasztania az államnak, ha a baloldal kormányra kerül.
A kérdésre, hogy mit kínál a baloldali koalíció, Lánczi Tamás közölte: a baloldal a jogállam helyreállítására hivatkozva letartóztatásokat ígér már a kormány első napjára. Továbbá Karácsony Gergely úgy nyilatkozott: a NAV-ot kézi vezérelni akarja, hogy vagyonokat foglaljanak le. Emellett többször hangot adtak annak a gondolatnak a baloldalon, hogy az alkotmányt kétharmados többség nélkül is készek megváltoztatni.
– Mindez az 1919-es Tanácsköztársaság időszakát eleveníti fel
– hangoztatta. A szakértő meglátása, hogy a baloldal programjában semmilyen koherencia nincsen, a legitimációjukat pedig külföldről merítik.
Lánczi Tamás, válaszolva Horn Gábor szavaira, kiemelte, hogy az egyetemek finanszírozására szánt összeg növekedni fog 2022-től. Emlékeztetett: a szocialista–liberális kormánykoalíció tandíjat akart bevezetni és ki akarta vonni az állami forrásokat a felsőoktatásból. Továbbá a magyar egészségügyet is el akarták adni, amire az állampolgárok 2008-ban nemet mondtak a szociális népszavazáson.
– Amikor a baloldal közvagyonhoz jut, az pillanatok alatt külföldiek kezére kerül. Szimbolikus és materiális térben is rombolnak, ám ezt a legutóbbi három választáson elutasították a magyarok
– zárta le gondolatait Lánczi Tamás.
