Kemény szavakat használt Huszti Andrea, az Iszomm elnöke a jelenlegi baloldal jellemzésére azon a szeptember 11-i rendezvényen, amelyet Szanyi Tibor miniszterelnök-jelölttel a párt programját ismertették a nem túl nagy számú, leginkább aktivistákból álló hallgatóság előtt.
Az elnök úgy fogalmazott: ma Magyarországon nincs igazi baloldal, és a munkásemberek, ha érdeklődnek a közélet iránt, csak két politikai tömb közül választhatnak. Az egyik a kormánypárt, amelyet Huszti Andrea erősen bírált, a másik az a – ahogyan fogalmazott – liberális–szélsőjobboldali összefogás, amely „szereti, ha lebaloldalazzák”.
Az elnök szerint nincs valódi baloldal Magyarországon, olyan politikai erő, amely a munkásság érdekeit szolgálná, sőt szerinte a ma önmagukat a baloldalra pozicionáló szereplők az elmúlt években csírájában igyekeztek elfojtani minden baloldali kezdeményezést. Hosszan sorolta, mennyi támadás érte az Iszommot, illetve azt, hogy a jelenleg a nép nevében felszólaló politikusok vagy szélsőjobboldaliak, vagy olyanok, akik önálló pártként még meg sem mérették magukat, vagy annyi pénzük van, amennyit elképzelni sem tudunk.
Ezután Szanyi Tibor vette át a szót a munkás büszkeség napja elnevezésű rendezvényen, és ismertette a Kádár János-tervet, amely számos elemében valóban a névadójáról ismert három és fél évtizedet idézte.
Szanyi elmondása szerint a cél egy olyan szociális biztonság kivívása, amilyet a kádári időkben garantált az állam. Az Iszomm célja a nettó 250 ezer forintos alapjövedelem elérése, a nyugdíjakat nettó 150 ezer forintban minimalizálnák, de felső limitet is meghatároznának, hogy megakadályozzák a milliós nyugdíjak kifizetését.
Szanyi az ötnél több főt foglalkoztató cégeknél kötelezővé tenné a szakszervezeti tagságot, majd a mostanáig kormányzati támogatással épült szállodákat és más szálláshelyeket egyszerűen államosítaná, hogy azokból szakszervezeti üdülőket csináljon. Ugyancsak államosítana olyan cégeket, ágazatokat, amelyek szerinte az ország szempontjából kiemelt fontosságúak. Bevételekre a vállalkozások erősebb adóztatásából szeretne szert tenni. Ugyanakkor csökkentené a pártok támogatását, és nem engedné meg, hogy a közszolgálati médiafelületeken reklámok jelenjenek meg. A miniszterelnök-jelölt nekimenne a bankoknak is: a szerinte jogtalanul beszedett extra profit visszafizetését követelné az intézetektől.
