Egyre több olyan nemzetközi összehasonlítás készül, ahol Németország és Ausztria az első helyet foglalja el – hátulról. Az egyik ilyen a szabadság szubjektív megéléséről szóló tanulmány, amely egy 12 uniós országban készített közvélemény-kutatáson alapul, amelyet a Datapraxis és a YouGov, illetve az Open Society Foundations-höz köthető nemzetközi szervezet, az Európai Külügyi Kapcsolatok Tanácsa (Ausztria, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország), AnalitiQs (Hollandia), Alfa (Bulgária) és Szondaphone (Magyarország) végzett.
A tanulmányban a következő kérdést tették fel: „Ön mennyire érzi magát szabadnak a mindennapokban, mennyire tudja képességeit kibontakoztatni, az Ön által helyesnek ítélt életvezetést megvalósítani?" A felmérést 16.267 megkérdezett bevonásával 2021 május végén és június elején végezték.
A közvélemény-kutatás szerint, ha azokat az egyéneket vizsgáljuk meg, akik szabadnak vagy részben szabadnak érzik magukat, Németország és Ausztria továbbra is a vizsgált nemzetek sereghajtói. Az olyan statisztika láttán, amely arról szól, hogy a lakosság 49 százaléka (Németország), illetve 42 százaléka (Ausztria) határozottan kijelenti, hogy már nem érzi magát szabadnak, akkor végre meg kellene kongatni a vészharangot és meg kellene állapítani, hogy a demokrácia véget ért, a lakosság soraiban már a diktatúra érzése uralkodik.
Ez azonban csak a Covid-19 és az azt kísérő intézkedésekre vonatkozik. Minden esetre érdekes képet mutat az a diagram is, amelyről leolvasható, hogy Magyarországon csupán a lakosság mindössze 12 százaléka nem érzi magát szabadnak, vagyis 88 százalék szabadnak vagy részben szabadnak érzi magát.
Ennek éppen az ellenkezőjét mutatja a német kép, ahol a lakosság 11 százaléka érzi magát szabadnak, 84 százalék nem vagy csak részben érzi magát szabadnak, 5 százalék pedig nem tudott választ adni a kérdésre.
Tehát a Sorosékhoz közel álló felmérésből is az látható, hogy éppen hazánkban érzik inkább szabadnak magukat az emberek, sőt meg is bíznak a kormány intézkedéseiben, amiket a koronavírus járvány kapcsán hozott. Ez azért is érdekes, mert Brüsszel ritkán szalasztja el a lehetőséget, hogy uszítson Magyarország ellen, vagy egyenesen diktatúrázzon.
A valóság és a brüsszeli politika között feszülő ellentmondás, a hazánk elleni folyamatos lejárató kampány fő oka az lehet, hogy Magyarországot Orbán Viktor személyében olyan politikus irányítja az állami gépezetet, aki nagyon is világossá teszi, hogy
számára a magyarok sorsa a legfontosabb, és csak ezután következik a világ többi része.
Csak egy példa: amikor a migrációs válság idején világossá vált, hogy egyre több ember áramlik az országba és mik a szándékaik, illetve nyilvánvalóvá vált, hogyan viszonyulnak a közrendhez és a jogállami normákhoz, határozottan lezárta a határokat. Nem utolsósorban emiatt Magyarország ma a világ azon országai közé tartozik, ahol a nők a legszabadabban mozoghatnak anélkül, hogy aggódniuk kellene, hogy bűncselekmény áldozatává válnak.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Clemens Bilan
