Palkovics László elmondta, a tudásszomj és a továbbtanulási szándék megvan a magyar fiatalokban: a hallgatók száma 2017 óta folyamatosan emelkedik, idén 11 százalékkal többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly, és a mintegy 102 ezer jelentkező közül 67 ezren nyertek felvételt – tette hozzá. A tárcavezető szerint ahhoz, hogy az intézmények megfeleljenek a kor követelményeinek, fokozatváltásra volt szükség, és ehhez három feltétel meglétéről kellett gondoskodni.
Magyarország az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, amelyek a legintenzívebben támogatják az egyetemek működőképességét és innovációját: 2021-ben a GDP csaknem 1,2 százalékát fordítja a kormány az egyetemekre, 2022-re pedig a 650 milliárdos felsőoktatási előirányzat kiegészül az egyetemi fejlesztések és a tudományos parkok 310 milliárdos keretével. Ez már csaknem ezermilliárdos felsőoktatási költségvetést jelent, ami a tervezett GDP 1,7 százalékát fogja kitenni
– részletezte Palkovics László. A fokozatváltás második feltételeként a lehetőségeit jobban kiaknázó működési környezetet említette, mivel a források csak akkor hasznosulnak megfelelően, ha a felsőoktatás működési modellje alkalmas a források hatékony és eredményes felhasználására. Palkovics László szerint az alapítványi modellként ismert struktúra sok előnnyel jár, és bár a fenntartói jogok az alapítványokhoz kerülnek, az állam nem engedte el az egyetemek kezét.
– A magyar modell lényege, hogy az állami szerepvállalást a finanszírozásban megőrizve szeretnénk kihasználni a magánintézményi működés adta rugalmasabb kereteket
– mondta a miniszter, megjegyezve: az idei új tanévben 21 egyetem kezdi meg a képzést az új struktúrában, a 280 ezer hallgatóból mintegy 180 ezer kezdi meg a tanulmányait ezekben az intézményekben. A fokozatváltás harmadik feltételének nevezte a miniszter a munka, a tudás és a szorgalom megbecsülését mind az oktatói, mind a hallgatói oldalon.
