Baloldali antiszemitizmus, kultúrrasszizmus

Az utóbbi években a baloldali politikusok részéről egyre több olyan kijelentés hangzik el, amely valamilyen népcsoport vagy kultúra ellen irányul. A folyamat nem új keletű. Hosszú ideje a baloldali politika részét képezik ezek a mind gyakoribb antiszemita és (kultúr)rasszizmusba hajló megnyilvánulások – derül ki a XXI. Század Intézet elemzéséből, amely a baloldalon egyre inkább teret nyerő rasszizmus és idegengyűlölet jelenségét vizsgálta.

Budapest Duna-part Holokauszt emlékmű. Can Togay és Pauer Gyula alkotása Fotó: Teknős Miklós

A külföldi munkavállalók, a határon túli magyarok, valamint a hazai etnikai és vallási kisebbségek elleni lázítás mellett a kínai és oroszellenes kijelentések is egyre elterjedtebbek a szivárványkoalíció politikusai között, ami a 2022-es választásokhoz közeledve komoly aggályokat vet fel a baloldali jelöltek alkalmasságát illetően – fogalmazott elemzésében a XXI. Század Intézet.

Antiszemitizmus, rasszizmus, kirekesztés – baloldali módra 

A baloldalon terjedő idegengyűlölet már hosszú ideje a politikájuk szerves részét képezi. Az időről időre felbukkanó antiszemita és rasszizmusba hajló kijelentések rangsorát kétségkívül a Jobbik vezeti. 

Ám az elmúlt években rajtuk kívül számos – önmagát baloldalikét meghatározó – politikustól több olyan kijelentést hallhatunk, amelyek jól illeszkednek a szélsőjobboldalról indult, mára azonban egyértelműen balliberálissá váló Jobbik korábbi megnyilvánulásaihoz. 

Az egyik legemlékezetesebb a jobbikos Gyöngyösi Mártonnak az a 2012-es parlamenti felszólalása, amelynek során a politikus a Magyarországon élő zsidó származásúak listázásáról beszélt. Szávay István, a párt korábbi alelnöke azért mondott le, mert egy szerinte zsidó származású nő megverésével dicsekedett, de emlékezetes a ma már szintén exjobbikos Kulcsár Gergely esete is, aki 2011-ben beleköpött a Dunába lőtt magyar zsidók emlékére állított vascipőkbe. 

A Jobbik több aktív politikusa ma is közbotrányt okoz. Ilyen Bíró László ügye, akiről a tavalyi borsodi időközi választás során derült ki, hogy vállalhatatlan kijelentéseket tett, és emiatt magyarázkodásra kényszerült. Bíró mögött a 2020-as időközi választáson a baloldali politikusok mindegyike – köztük Karácsony Gergely is – felsorakozott. Sőt, a jobbikos politikus neve sokáig, még a nemrég lezajlott baloldali előválasztáson is szerepelt a jelöltek között. Minap kompromittáló fotók jelentek meg Farkas Péter Barnabásról, amelyeken az ózdi alpolgármester náci karlendítés közben szerepel. A felvételek hatására több párt is kihátrált a jelölt mögül, a Jobbik és a DK azonban továbbra is támogatta Farkast. Pár éve pedig Vágó István, a DK politikusa nyilatkozott úgy, hogy nehezen viseli a „kaftános-pajeszos-kalapos zsidók látványát”. Nemrég Márki-Zay Péter, az MMM vezetője is beszélt a romák listázásáról, míg Fekete-Győr András egy roma vezetőkkel történő találkozó során fogalmazott félreérthetően. A sor hosszan folytatható.

A nyílt kultúrrasszizmus mint politikai ütőkártya

A baloldal politikusai már-már lekezelő módon nyilvánulnak meg bizonyos népcsoportok irányában, ami gyakran valamiféle „nyugati” morális felsőbbrendűségi tudat formájában jelentkezik: ennek keretein belül a keleti népeket alsóbbrendűnek, az ottani társadalmakat diktatórikusnak vagy elmaradottnak titulálják. 

A kutatás példaként említi a DK-közeli Nyugati Pályán nevű Facebook-oldalt, ahol rendre arról értekeznek, hogy „miben különbözik a Nyugat a keleti autokráciáktól, és miért kell tanulnunk az orosz példából”. Magyarország és Oroszország viszonya kapcsán 2019 novemberében Dobrev Klára azt mondta az Európai Parlamentben, hogy „a szent szólásszabadság mögé bújva törnek újra gonosz erők az európai demokráciára és szabadságra”. 

De a baloldal a melegellenesnek titulált gyermekvédelmi törvény ellen megfogalmazott elítélő nyilatkozata során is rendre az „orosz mintát” hozta fel elrettentő példaként.

A baloldal a koronavírus-járvány alatt sem tanúsít önmérsékletet  

Miután a sikeres magyar vakcinabeszerzésnek köszönhetően elérhetővé váltak hazánkban az orosz és kínai oltóanyagok, az ellenzék hangadói – különösen a DK politikusai – kampányt kezdtek a keleti vakcinák ellen. 2020 decemberében Barkóczi Balázs, a párt szóvivője követelte a kormánytól, hogy „ne riogassa tovább az embereket az orosz vakcinával”, és oltson az Európai Unió által engedélyezett német–amerikai oltóanyagokkal. 

A baloldali képviselők még a kínai oltóanyagok betiltását célzó petíció elindításától sem riadtak vissza, amelytől végül csupán a magyar kormány oltási kampányának sikerét látva visszakoztak. 

A Jobbik is uszított a keleti oltóanyagok ellen. Jakab Péter 2021 februárjában azzal vádolta Orbán Viktort, hogy úgy viselkedik, „mint valami afrikai kuruzsló vagy kínai gyógyszerügynök”, aki emberkísérletet és zsarolást hajt végre, amihez hozzáfűzte: „Tudom, hogy a haveri körében a zsarolás menő dolog, de ez nem Oroszország és Kína, hanem egy uniós tagállam.”

A Fudan Egyetemről tett kijelentések, amelyek zöme inkább a kínaiak ellen hergeli a közvéleményt. Amellett, hogy a baloldal rendre „marxista–leninista–maoista” iskolaként, esetleg „kommunista kémközpontként” hivatkozik a világ egyik legnívósabb egyetemére, a politikai haszonszerzés reményében attól sem riadnak vissza, hogy sok esetben burkolt vagy kevésbé burkolt formában sértegessék a kínai embereket. 

A baloldal felsőbbrendűségi attitűdje akkor került igazán felszínre, amikor a Párbeszéd soraiban ülő Burány Sándor rendkívül ízléstelen módon, kínai akcentust imitálva osztotta meg gondolatait a projektről a parlamentben. 

A Nyugaton terjedő BLM- és woke-ideológia fehérellenesség megnyilvánulása volt Niedermüller Péteré, aki „rémisztő képződménynek” nevezte a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat és nőket. A XXI. Század Intézet szerint a nyugati felsőbbrendűségi tudatból táplálkozó baloldali gőg sokszor már a kultúrrasszizmus határait feszegeti, sőt akár túl is lép azon.

Borítókép: Teknős Miklós