– A ma kezdődött, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón Magyarországnak is lesznek javaslatai. Az a magyar kérés, hogy úgy módosítsák az uniós jogszabályokat, hogy a tranzitzónákat vissza lehessen állítani. Nincs ennél hatékonyabb módja a védekezésnek
– mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Azt javasolta, mindenhol az Európai Unió határain kívül döntsenek a menekültstátusról, mert nehéz kitoloncolni azt, aki egyszer már uniós területre lépett.
Gulyás Gergely közölte, a javaslatok azért is indokoltak, mert a migrációs nyomás rendkívüli mértékben megnőtt. Kifejtette: tavaly január és október közepe között közel 28 ezren próbálták meg engedély nélkül és eredménytelenül átlépni a magyar határt. Idén ugyanebben az időszakban 91 500-an próbálkoztak az engedély nélküli határátlépéssel, köztük 82 ezren a magyar–szerb határon, de a kerítésnek köszönhetően Magyarország őket távol tudta tartani.
– A határvédelemmel foglalkozó rendőrök és az őket segítő katonák biztosítják a déli határ védelmét; kerítés nélkül a határ védelmére itt biztosan nem lenne hasonló hatékonysággal lehetőség
– mondta.
A miniszter szerint Brüsszelnek nem sújtani kell a határaikat megvédő államokat, hanem segíteni. Magyarország egyetlen fillért sem kapott kerítésépítésre, holott nemcsak saját, hanem az EU határait is védi – mutatott rá. Hozzátette: az 588 milliárd forinthoz, amit Magyarország eddig határvédelemre költött, hétmilliárd forinttal járult hozzá az EU. – Ez elfogadhatatlan – hangoztatta, megjegyezve: Magyarország nem politikai támogatást kapott, hanem politikai támadásokkal szembesült Brüsszelből.
– Amiben én változtatnék, az lényegében a gyűlöletkampány felszámolása és az emberséges bánásmód a menekültekkel szemben, akárhonnan is érkezzenek hozzánk
– mondta Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje a CNN amerikai hírtelevíziónak adott csaknem negyedórás interjúban. A műsorvezető, Christiane Amanpour utalt Orbán Viktor és Szijjártó Péter külügyminiszter korábbi kijelentéseire, miszerint Magyarország illiberális demokrácia és keresztény ország. Erre Márki-Zay úgy reagált, szerinte Orbánban és Szijjártóban semmi keresztény nincs, gyermekkora óta gyakorló katolikusként ezt pedig ő tudja. Márki-Zay úgy fogalmazott: ami a keresztényeket leginkább felháborítja, az a korrupció, ami a legnagyobb problémát jelenti, és semmi keresztényi nincs a korrupcióban.
Márki-Zay megfogalmazása szerint Orbánnak sikerült kiiktatnia a fékeket és az ellensúlyokat, alkotmány helyett alaptörvényt fogadtatott el, a kétharmados parlamenti többség birtokában pedig azt csinál, amit akar, máról holnapra átírhatja az alkotmányos és a választási szabályokat is. – Ha úgy dönt, hogy csak 130 év múlva akarna választásokat, technikailag azt is megoldhatná – jegyezte meg. Hozzátette, irigyli az amerikaiaktól, hogy Magyarországhoz képest stabil demokráciával rendelkeznek.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője közösségi oldalán azt írta: Márki-Zay ugyanott folytatja, ahol Karácsony Gergely abbahagyta.
Márki-Zay Péter is megesküdött tegnap a CNN-en, hogy bevándorláspárti álláspontot fog képviselni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Karácsony támogatottságának összeomlása miatt csupán egy szerepcsere történt, de minden más maradt a régi
– mutatott rá a politológus.
Karácsony Gergely még baloldali miniszterelnök-jelöltként augusztusban a német Die Zeitnak azt nyilatkozta: „a menedékkérők emberi jogait biztosítani morális kötelességünk, és a programunk része, de nem fogjuk rányomtatni a választási plakátjainkra”, mert „ezzel nem tudunk választást nyerni.”
Most Márki-Zay Péter újdonsült baloldali miniszterelnök-jelöltként a CNN-nek az alábbiakat mondta: „amiben én változtatnék, az lényegében a gyűlöletkampány felszámolása és az emberséges bánásmód a menekültekkel szemben, akárhonnan is érkezzenek hozzánk.”
„Karácsony bukása után tehát Márki-Zay Péter is világossá tette a globális baloldal számára, hogy bevándorláspárti álláspontot fog képviselni. Gyurcsány Ferenc örülhet: a szerepcsere nem változtat az eredeti forgatókönyvön” – összegezte a politikai elemző.
Borítókép: Balogh Zoltán/MTI
