Soros most Törökországra vetette ki a hálóját

Megkezdték a szervezkedést, hogy leváltsák a 19 éve hatalomban levő Recep Tayyip Erdoğant.

USA-ECONOMY/SOROS Fotó: Shannon Stapleton

Törökországban 2023-ban lesz választás, így Soros György és hálózata már megkezdték a szervezkedést, hogy leváltsák a 19 éve hatalomban levő Recep Tayyip Erdoğant. Sőt meg sem akarják várni az ötéves ciklus leteltét, előre hozott választást követelnek a jövő évre. A párhuzam a magyar belpolitikai helyzettel kísérteties hasonlóságot mutat: amint azt a New York Times is megírta, hat ellenzéki párt közösen szervezkedik Erdoğan leváltására. A cikkben külön ki is emelik, hogy ez a fajta széles körű pártszövetség egy „olyan stratégia, amit egyre több országban alkalmaznak”, például Oroszországban, Magyarországon vagy Csehországban (ahol éppen csak, de legyőzték Andrej Babis miniszterelnököt). Most pedig Törökországon lehet a sor – számol be róla a Tűzfalcsoport cikke.

A blogstar oldal felhívja a figyelmet, hogy 

a New York Times írásában, hogy hogy nem, egy olyan szakértőt kérdeztek meg, aki a Soroshoz köthető European Council on Foreign Relations tagja.

Asli Aydintaşbaş szerint most van esélye a török ellenzéki összefogásnak leváltani Erdoğant, de ugyanakkor hozzátette, hogy a gazdasági fejlődés és az ellenzék leszalámizása hatalomban tarthatná. Az összefogás Törökországban is a baloldaltól a nacionalistákig terjed, és éppen a 2019-es önkormányzati választás volt a főpróbája, mint hazánkban is. A 2023-as megméretésre pedig szintén egy közös jelölttel készülnek Kemal Kılıçdaroğlu személyében. 

„Vérszagra gyűl az éji vad, és természetesen egy választás előtt Soros is megjelenik” – írja a Tűzfalcsoport. „Nem történt most sem másképp, a Nyílt Társadalom Alapítvány megkezdte a támadást 2021. október 22-én Erdoğanhoz intézett felhívásukkal. Felszólították Törökország elnökét, hogy hagyjon fel azzal, hogy Sorost emlegeti Osman Kavala üzletember és filantróp ügye kapcsán, aki négy éve ül börtönben. Erdoğan október közepén »Soros-söpredéknek« nevezte Kavalát, miután tíz nyugati ország, köztük az Egyesült Államok és Németország arra kérték, engedje szabadon. A megjegyzést a Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke, Mark Malloch-Brown sértőnek nevezte” – fogalmaz a Tűzfalcsoport cikke és kiemeli, hogy 

„mindeközben miután tíz ország nagykövetét persona non gratának minősítette Törökország belügyeibe való beavatkozás címén, Recep Tayyip Erdoğan török elnök hétfőn visszavonta a diplomaták hazaküldéséről szóló döntését. 

Történt mindez az után, hogy a szóban forgó államok – az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Új-Zéland – nyilatkozatukban megígérték, ezentúl tartják magukat a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 41. cikkéhez, amely kimondja, hogy diplomaták nem avatkozhatnak be a fogadó ország belügyeibe. Erdoğan nemtetszését az váltotta ki, hogy az érintett országok közös nyilatkozatban bírálták a török igazságszolgáltatást a négy éve ítélet nélkül börtönben ülő Osman Kavala török üzletember, »emberi jogi aktivista és filantróp« pereinek késleltetése miatt, és a férfi azonnali szabadon bocsátására szólították fel Ankarát. Kavalát a 2016-os puccskísérletben való részvételével és a tiltakozások finanszírozásával vádolják. Erdoğan azt nyilatkozta: 

Azok, akik védik ezt a Soros-söpredéket, azzal próbálkoznak, hogy elengedjék. Megmondtam a külügyminiszternek, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ezeket az embereket vendégül lássuk az országunkban.

A Tűzfalcsoport szerint, „a török elnök »azok« alatt Kanada, Franciaország, Finnország, Dánia, Németország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Svédország és az Egyesült Államok nagyköveteit értette, melyek jelentős része egyébként a NATO-ban szövetségese Törökországnak. A tíz ország nagykövetei közös nyilatkozatot adtak ki, mely szerint Kavala fogva tartása a török »demokráciára, jogállamiságra és az igazságszolgáltatás átláthatóságára vetülő árnyék«. A diplomatákat azóta kiutasították az országból, mint persona non gratakat, azaz nem szívesen látott személyeket. 

Ez a nemzetközi jog és a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy a nagykövetek elvesztették diplomáciai mentességüket és előjogaikat. 

Az egyébként párizsi születésű Osman Kavala egyike volt azoknak a török vezetőknek, akik a Nyílt Társadalom Alapítvány törökországi fiókszervezetének tanácsadói testületében foglaltak helyet, míg az 2018-ban be nem zárt. Azért tartóztatták le, mert a hatóságok azt feltételezték, hogy részt vett a 2013-as kormányellenes Gezi tüntetések finanszírozásában és megtervezésében. 2020 februárjában a bíróság felmentette őt és a többi vádlottat is, de Kavalát pár órával később ismét letartóztatták a 2016-os katonai puccskísérlettel kapcsolatos események és kémkedés gyanúja miatt” – írja a Tűzfalcsoport cikke.

A blogstar oldal szerint „attól függetlenül, hogy Erdoğan lehet valakinek szimpatikus vagy ellenszenves, igazat kell adnunk neki abban, hogy Osman Kavala Soros György embere Törökországban. Az 1990-es években számos NGO születésénél ott »bábáskodott«, mint például a Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International török lerakatai esetében. A törökországi Nyílt Társadalom Alapítvány alapító tagja és elnökségi tagja is volt. 

Korábban egy újságírónak azt nyilatkozta, hogy tiszteli Sorost, és hogy a nézeteik megegyeznek az emberi jogok, a civil szervezetek szerepe és a migrációs politika terén.”

„Egyértelműen látszik, hogy Soros új receptet követ. Nem lehetünk benne biztosak, hogy felhagy a „színes forradalmak” szervezésével, de a mostani szervezkedése alapján úgy tűnik, hogy inkább megpróbálja az egymással sokszor teljesen ellentétes nézeteket képviselő ellenzéki pártokat szövetségbe kovácsolni, moslékkoalíciókat létrehozni azokban az országokban, ahol számára antipatikus vezetést választott magának a nép.

Oroszország, Csehország és Törökország mellett Magyarországon is ez a terve, viszont nekünk, nemzetben és szuverenitásban gondolkodóknak van fél évünk megakadályozni, hogy hatalomra juttassa a baloldalt”

– írja zárásképp a Tűzfalcsoport cikke. 

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Borítókép: Reuters/Shannon Stapleton