Vitézy: „Német típusú S-Bahn rendszert szeretnénk, nem adhatjuk alább”

Budapest főpályaudvarává lép elő hamarosan az amúgy is a legnagyobb forgalmat bonyolító Nyugati pályaudvar. Ennek fejlesztése a főváros környéki vasútrendszer újragondolásával együtt történik. Ennek apropóján az elővárosi vasúti közlekedéssel kapcsolatos tervekről kérdeztük Vitézy Dávidot, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatóját.

Kerékgyártó György
2021. 10. 21. 14:45
Budapest, 2020. augusztus 24. KISS motorvonat érkezik a Nyugati pályaudvarra 2020. augusztus 24-én. Ezen a napon újra forgalomba állt az emeletes KISS motorvonat a Budapest-Nyugati-Vác-Szob vasútvonalon. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Alapos változáson megy keresztül Budapest és környékének vasúti hálózata – derült ki azon a sajtóeseményen, amelyet Fürjes Balázs, a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója és Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója tartott október 20-án a Nyugati pályaudvaron. 

Az eseményen elhangzott, a fejlesztéseknek kettős célja van: általános kormányzati stratégiai cél Budapest közlekedésének észszerűsítése, az autós közlekedés kiváltása minél több területen, illetve a közösségi és a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése, mindehhez azonban szükség van a vasúti hálózat megújítására is. Az átalakulás soha nem látott léptékű: 

a HÉV-vonalakat egy új metró kötheti össze, amely a Nyugati pályaudvarra fut be, ugyanoda, ahová a Liszt Ferenc repülőtérig közlekedő gyorsvasút, a Nyugati és a Kelenföldi pályaudvar között pedig Duna alatti vasúti alagút épülhet a Széll Kálmán tér érintésével, ahol egy, a lebontandó Déli pályaudvart kiváltó, új nemzetközi állomás épülhet.

A hálózat megújulásával a vasúti közlekedés két területén várható élénkülés. Ez idáig a fővárosba érkező vonatok 99 százaléka innen nem indult tovább, csak visszafelé. Vitézy Dávid úgy fogalmazott, a nemzetközi járatokat tekintve ez

olyan, mintha Budapest a világ vége lenne, pedig szeretnénk hinni, hogy a közepe.

Mint mondta, ezért cél megteremteni az infrastruktúrát a nemzetközi átmenő forgalom számára, és így a magyar fővárost bekapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe. Ennek egyik fő eszköze lenne a Nyugati pályaudvar és Kelenföld vasútállomás közötti alagút, amely egyszersmind lehetőséget teremt arra is, hogy a déli körvasút elővárosi járatai beérkezhessenek a Nyugatiba.

Az elővárosi vasúti fejlesztés legfőbb célja, hogy az utasok gyorsan, olcsón, lehetőleg átszállások nélkül érjék el az agglomeráció más pontjait, pályaudvarokat, a repülőteret és más fontos objektumokat, illetve a belvárost.

– Minden mindennel összefügg, így a fejlesztések is 

– magyarázta Vitézy Dávid a Magyar Nemzetnek. – Jó példa a pusztaszabolcsi vonal fejlesztése. Nemrég készültünk el vele, a következő lépés a járatsűrítés lenne. A Déli pályaudvar azonban egyszerűen technikailag nem tud több vonatot fogadni, tehát lépni kell. A megoldás az alagút megépítése lehet – tette hozzá.

A szakértő elmondta, hogy hasonló a gond a Vác–Szob vonalon, vagy az épp átépítés alatt álló veresegyházi vasúton is: hiába újak a pályák, a szerelvények, hiába jobb a szolgáltatás, ahhoz, hogy sűríteni lehessen a járatokat, a Nyugati pályaudvar kapacitását kell növelni. Ennek tervezése most kezdődik el, a Budapesti Fejlesztési Központ nemzetközi építészeti pályázatot írt ki a projektre. 

A cél tehát egy olyan komplex rendszer létrehozása, amelyben a városi kötött pályás járatok, valamint az országos, az elővárosi és a nemzetközi vonatok találkoznak.

– Olyan típusú S-Bahn rendszert szeretnénk, ami Ausztriában vagy Németországban létezik, Budapest esetében ennél alább nem adhatjuk

– jelentette ki lapunknak a vezérigazgató. Hozzátéve: ha az elővárosi vonalakon sűrűbben járhatnak majd a vonatok, néhány újabb problémával kell szembenézni, például azzal, hogy a főváros számos pontján található szintbeli vasúti kereszteződéseknél az autósoknak még gyakrabban és még többet kell várakozniuk. 

– Ezt a problémát szeretnénk megelőzni, ezért már számos helyen folyik az átjárók kétszintűvé alakítása 

– mondta Vitézy Dávid. 

– Például a külső körvasútnál Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő kezdeményezésére elkezdtük a Rákosi út–Füredi utca különszintűsítését. A veresegyházi és a lajosmizsei vonalon is több helyen keresünk hasonló megoldást. Az utóbbinak egyik neuralgikus pontja az Üllői útnál található csomópont, ahol a vonat az 50-es villamost és az autóutat is keresztezi. Ez nyilván tarthatatlan, az ezzel kapcsolatos tanulmány épp mára készül el – közölte a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója.

Mint megtudtuk, olyan, különösen terhelt csomópontok kiváltásán is dolgoznak, mint a Szerencs utcai kereszteződés. Ennek alternatívája lehet a Szegedi útnál lévő felüljáró, amely a Nagy Lajos király útja vonalán halad tovább, az angyalföldi oldal felé pedig az M3 és a vasút fölött átívelve a Béke térbe csatlakozik, aminek a megépítéséről már döntött a kormány, a tervezés folyik.

Borítókép:MTI/Máthé Zoltán

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.