A kérdésre, miszerint befolyásolja-e az új erőmű üzembe helyezésének idejét az építési engedély kiadásának csúszása, Merten így felelt a VG-nek:
„Remélem, nem okoz majd fennakadást, hogy a Paks II. Zrt.-nek további információkat kell adnia az OAH számára, illetve, hogy a hivatalnál is időt vesz igénybe az újabb adatok értékelése. Folytatjuk az előkészítést a helyszínen, például segédlétesítményeket építünk, illetve dolgozunk az építési-szerelési bázis létesítményein. Közben aktívan folytatjuk a további dokumentumok, engedélyek előkészítését. A projekt megvalósításának általános feltételeit az eredeti szerződés 2019-es módosítása tartalmazza, amely azóta nem változott.”
A tervek szerint az első blokkot 2029-ben, a másodikat 2030-ban helyezzük üzembe. Az említett módosításra az uniós vizsgálatok elhúzódása miatt volt szükség.
A költségek részleteiről szólva a projektvezető kifejtette, hogy
a Paks II. atomerőmű-projekt fix áron, kulcsrakészen valósul meg. Minden a tervek szerint halad, a Roszatomhoz tartozó vállalatok által elvégzett eddigi munka költsége nem haladja meg a tervezettet.
– Ugyanakkor, tekintetbe véve az energiahordozók, a felhasznált fémek és más anyagok és erőforrások drágulását, a költségek valamelyest emelkedhetnek. Ám miután a fővállalkozó, a Roszatomhoz tartozó ASZE vállalat az EPC szerződés által is előírt versenytárgyalásos úton, reális piaci áron szerzi be a szükséges árukat és szolgáltatásokat, bízunk benne, hogy ha lesz is költségtúllépés, az nem lesz jelentős – fejtette ki.
A VG arra is rákérdezett, hogy ha a projekt fix árú, akkor ki viseli a tervet meghaladó esetleges költségeket. Válaszként Alexandr Merten elmagyarázta, hogy ha az általuk kötött „fix áras, kulcsrakész létesítményre vonatkozó szerződésről beszélünk, akkor a pénzügyi kockázatot a fővállalkozó, azaz a Roszatom viseli. Ugyanakkor ha a költségnövekedést a magyarországi megrendelő esetleges új elvárásai okozzák, például ha az erőművet valamilyen kiegészítő rendszerrel kívánja ellátni, akkor a feleknek meg kell vitatniuk ennek a változtatásnak a feltételeit.”
A projektvezető a magyar kivitelezőkkel szerzett tapasztalatok kapcsán így fogalmazott:
„A Roszatom a magyar féllel kötött megállapodása alapján a 40 százalékos magyarországi beszállítást célozta meg, vagyis a magyarországi vállalkozások a projekt összköltségének ekkora hányadáért szállíthatnak anyagokat és berendezéseket, illetve nyújthatnak szolgáltatásokat, végezhetnek munkát a területen. Ebben az esetben Magyarországon bejegyzett és itt működő cégekről van szó. Az előkészítés egy részén máris számos magyar cég dolgozik közvetlenül, illetve nemzetközi konzorciumok keretében vagy alvállalkozóként.”
Magyarországon egyébként az atomenergetikában és más ágazatokban is meglehetősen magas színvonalú a képzés és a szaktudás.
A VG az interjú során említést tett arról is, hogy „egyes hazai körök továbbra is aggódnak amiatt, hogy a Paks II. atomerőműbe kerülhet az a belorusz atomerőműbe szánt reaktortartály, amelyet a 2016-os szállítás során történt baleset után cseréltek le.” Ezen aggályokról Merten kijelentette, hogy
Ezek a félelmek alaptalanok.
– Először is minden atomerőművi projekt egyedi, ahogyan az azokhoz szükséges berendezések is. A reaktortartály az atomerőmű legfontosabb berendezése. A gyártása engedélyköteles. A gyártás folyamatát a gyártó a legszigorúbb rend szerint dokumentálja, a fővállalkozó, illetve a megrendelő a gyártás minden szakaszát ellenőrzi. Amint megszületik a gyártási engedély, a volgodonszki AEM-Technology üzemében hozzákezdenek két teljesen új, kifejezetten a Paks II. projekthez készülő reaktortartály gyártásához – fejtette ki.
A Paks II. atomerőmű vagy a paksi atomerőmű kiégett nukleáris üzemanyagának újrafeldolgozásáról elmondta, hogy „az EPC szerződés értelmében a Roszatom friss üzemanyagot szállít a két új paksi blokkhoz. A kiégett üzemanyagok kezeléséért a magyar fél felel, de ehhez a Roszatom természetesen sokféle együttműködési lehetőséget tud kínálni.
Ilyen lehet a hosszú távú, biztonságos tárolás, a feldolgozás, sőt a feldolgozás során keletkező termékek üzemanyagciklusban történő újrafelhasználása is. E területen a Roszatom hatalmas összegeket költ kutatásra és a gyakorlati munkára. Egyedülálló technológiával rendelkezik a kiégett üzemanyag kezeléséhez, illetve feldolgozásához.
Mindehhez francia és más európai partnereinkkel nemzetközi programot valósítanak meg.
A teljes interjú a VG.hu oldalán olvasható el.
Borítókép: Kallus György/VG
