Jogi rohamosztagok szerveződnek itthon és a Lajtán túl

Összevont támadást készítenek elő a kétharmaddal megszavazott alaptörvény kikerülésére baloldali jogászok. Ennek az előkészítő munkának hazai és nemzetközi szála, terepe is van, a következő hónapokban azon dolgoznak majd, hogy itthon és külföldön leküzdjék az esetleges ellenállást a magyar alkotmányosság lebontása elől.

Sajó András volt az egyik döntnök 2008-ban az elhíresült vörös csillag-perben isjogászprofesszor, miután átvette a magyar tudomány kategóriájában meghirdetett Prima Primissima Díjat a Művészetek Palotájában. Kiemelkedő teljesítményükért a magyar szellemi élet, a kultúra, a művészet, a tudomány képviselői negyedik alkalommal részesültek elismerésben a Vállalkozók Napján. A sport területéről először jelöltek a díjra, változás továbbá, hogy a magyar írott és elektronikus sajtó kategóriáját összevonták. Mellette balról Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a díj kuratóiumának elnöke. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Márki-Zay Péter balliberális miniszterelnök-jelölt Fleck Zoltánt, Gyurcsány Ferenc kedvenc jogászát és támogatóját bízta meg annak a jogi csapatnak a vezetésével, amelynek feladata a magyar alkotmányosság lebontásának előkészítése, a legfőbb ügyész, a Költségvetési Tanács és az Alkotmánybíróság tagjainak eltávolítása. Fleck, aki jogtudósként nem vált híressé, politikai feladatokat vállalva reménykedik abban, hogy maradandót alkot. Érdemes elgondolkodni azon, hogy egy ilyen szélsőséges nézeteket valló személy miként lehetett a jogszociológiai tanszék vezetője az ország első egyetemén.

Fontos, hogy az alkotmányosság lebontását nem csupán itthon, hanem a nemzetközi közvéleménnyel is el kell fogadtatni. Fleck szerint ezen a téren is jelentős eredményeket értek el. Ebben a küzdelemben a veterán frontharcos Sajó András szerepét kell kiemelni, aki jelenleg – a mérhetetlen hatalommal rendelkező – Facebook ellenőrző bizottságának tagja. 

Sajó a Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság tagjaként aláírója annak a nyilatkozatnak, amely azokat a feltételeket veszi számba, amelyekkel a kétharmados többség nélkül is megalkotható egy új alkotmány. A dokumentumot a társaság jelenlegi és korábbi elnöke is jegyzi.

Ennek kapcsán Sajó – egyelőre még visszafogottabban – így fogalmaz: „nem szabad kizárni a lehetőségét, hogy a jogállamiság rendkívüli sérülése esetén alkotmányon kívüli módon alkotmányozzon az ellenzék”. Beszélt arról is, hogy „a népszuverenitás nem kétharmad kérdése, ez ennél bonyolultabb kérdés”. A jogász hazai szakmai pontatlanságnak nevezte, hogy csak a hatályos alkotmány alapján lehet alkotmányozni. Szavai szerint ez az alapvető tévedés megbéníthatja a szakmai gondolkodást.

Sajó András nem volt mindig Facebook-cenzor, hiszen az Emberi Jogok Európai Bíróságán is évekig ítélkezett. Azzal vált ismertté, hogy a testület egyik befolyás alatt álló bírájaként nevesítette egy tudományos kutatás.

Az European Centre for Law and Justice kutatóintézet, amelynek vezetője Grégor Puppinck, többéves kutatása rámutatott, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyes bírái mennyire függnek Soros Györgytől, illetve az általa pénzelt Nyílt Társadalom Alapítványoktól és a kapcsolódó szervezetektől.

Összesen 185 olyan ügy került elő, amelyben a Soros-féle NGO képviselte a feleket, és 88 ügyben olyan bírák is ítélkeztek, akik közvetlen kapcsolatban álltak az érintett Soros-szervezetekkel. Az érintett bírák között említi a kutatás Sajó Andrást, aki 2008 és 2017 között fejtette ki „áldásos” tevékenységét az emberi jogi bíróságon. Sajó András számos a magyar államot elmarasztaló döntés meghozatalában vett részt, így a hírhedt vöröscsillag-perben. Érdekes módon távol maradt a felvidéki magyar jogfosztottak panaszát érintő ügytől, amelyben mások mellett a Magyar Becsületrenddel kitüntetett, 104 éves korában elhunyt Tamás Ilonka néni volt a felperes. A szlovák–magyar kapcsolatokat azóta is terhelő ügyben ugyanakkor részt vett a szlovák bíró Ján Sikuta, aki a strasbourgi szolgálat letelte után a Szlovák Legfelsőbb Bíróság elnöke lett.

A tudományos kutatás eredményeire hivatkozva a felvidéki jogfosztottak érdekeit képviselő idősebb Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke az Európa Tanács főtitkárához fordult, és kérte a további visszaélések kizárása érdekében az emberi jogi bíróság eljárási rendjének megreformálását. Hazánk és más tagállamok politikusai is hasonló követeléseket fogalmaztak meg.

Sajó András tehát nemzetközi szinten már „bizonyított”, csatlakozása az alkotmányjogi szervezet nyilatkozatához nem véletlen. A Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság jelenlegi és volt elnöke mellett Sajó András (Bécs) is aláírta a dokumentumot.

Borítókép: Sajó András (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)