Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Életközelben videósorozat legújabb részében elmondta, hogy a járvány első fázisában Magyarország a legjobb eredményeket produkálta Európában, gyorsan és célirányosan lépett, illetve hazánk szerezte be a leghamarabb azt a vakcinamennyiséget, amellyel át lehetett volna oltani az egész népességet. Mint mondta, ez a mennyiség már májusban megvolt, és ha az átoltottság elérné a 80-90 százalékot, lényegesen könnyebb helyzetben lennénk most.
– Magyarország indította el a harmadik oltást Európában először, és a legelsők között van a legifjabb korosztályok oltását tekintve is. Ezen túlmenően elmondtam azt, hogy milyen tudományos eredményeink vannak, aminek a lényege az, hogy minden vakcina hatásos, amit alkalmaztunk
– emlékezett vissza a bizottsági meghallgatásokra Kásler. A tárcavezető a vakcinák hatásvizsgálatával kapcsolatban hozzátette: azért van szükség a harmadik oltásra, mert az első után három-négy hónappal a védettség 7 százalékra, a második oltás után a védettség 50-60 százalékra esik vissza minden korosztály esetében.
– A harmadik oltással a védettség ismét 90 százalék fölé emelkedik. Ezek nem víziók, nem fikciók, hanem tudományosan bizonyított tények. Teljesen egyértelművé teszik, hogy oltakozni kell, és megmagyarázzák azt is, hogy miért feltétlenül szükséges a harmadik oltás
– hangsúlyozta.
Kásler Miklós a várólistákkal kapcsolatban felidézte: 2019-re Svédország szintjén voltak a magyarországi várólisták, amelyek a járvány hatására növekedni kezdtek, de a várólisták a világjárvány dacára így is jobbak a 2010-es állapotoknál. Hozzátette: a várólistákon értelemszerűen nem szerepelnek a sürgősségi ellátásra szoruló, a daganatos és a keringési betegségben szenvedő betegek.
– Ha további járványügyi korlátozások nem lesznek, akkor a csípő- és térdprotézisműtéteket háromnegyed év alatt el lehet végezni, és a várólistát a 2019-es szintre lehet ismét visszaállítani – mutatott rá a miniszter. Azokra a támadásokra, amelyek szerint a járvány ideje alatt daganatos betegek diagnosztikái maradnak el, úgy reagált, hogy tipikus tudatlanságból vagy tájékozatlanságból eredő tévedés, az onkológiai szűrések és az onkológiai diagnosztika összekeverése.
A diagnosztikát minden egyes esetben el kellett végezni, ami azt jelenti, hogy tünettel és panasszal rendelkező embereket ki kellett vizsgálni
– szögezte le Kásler.
Szóba kerültek a meghallgatások további fontos témái is, úgymint a kultúra. A miniszter elmondta, hogy az európai uniós országok átlagosan a GDP 0,4 százalékát fordítják hazájuk kultúrájára, míg ez a szám Magyarországon 1,3 százalék.
– A szociális dolgozók átlagosan 170 százalékkal magasabb fizetést fognak kapni jövőre, mint 2010 előtt, és közel 1700 milliárd forinttal többet fordít a kormány ebben az évben az egészségügyre, mint fordított az akkori vezetés 2010-ben. Rendkívül nagy a differencia, jelen pillanatban az egészségügy finanszírozására 2880 milliárd forintot biztosít a kormány – jegyezte meg a tárcavezető a szociális és egészségügyi ágazatot érintő beruházásokkal kapcsolatban.
Kásler kiemelte, hogy a beszámolók után fel lehetett tenni neki kérdéseket; volt olyan ellenzéki képviselő, aki még a válasz előtt otthagyta a meghallgatást és kiment a teremből.
Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője feltette a kérdéseit, majd élénk csevegésbe kezdett a szomszédjával, illetve láthatóan manipulált valamit a telefonjával, gondolom, akkor küldhette szét az ismerőseinek, hogy semmire nem kap érdemi választ
– mondta a miniszter, majd felidézte az egyik baloldali képviselő tanácsát, hogy menjen és nézze meg a mentőautók állapotát.
– Negyvenöt évet töltöttem kórházakban éjjel és nappal. Úgy gondolom, hogy sokkal többet láttam a magyar kórházakból, mint képviselő úr, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt évben is folyamatosan látogatom a kórházakat
– válaszolta Kásler, aki összességében pozitív eseményként számolt be a két bizottsági meghallgatásról.
Borítókép: Kásler Miklós (Magyar Nemzet/Bach Máté)
