– Hogyan született meg a fenntarthatósági világtalálkozó gondolata?
– 2013 és 2019 között három budapesti víz-világtalálkozót rendeztünk, amelyek fővédnökeként elmondhatom, sikeres bemutatkozást jelentettek a magyar vízipari szereplőknek, tanácskozási lehetőséget a témával foglalkozó döntéshozóknak, kutatóknak, tudósoknak, szakértőknek. A víz-világtalálkozókon elfogadott állásfoglalások egy része később beépült különböző ENSZ-dokumentumokba, és elkezdtünk gondolkozni azon, hogyan lehetne ezt a sikeres kezdeményezést folytatni. Arra jutottunk, hogy ne szűkítsük le a találkozót csak a víz témakörére, hiszen olyan égető problémákkal is foglalkoznunk kell, mint a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a hulladékkezelés, az energiafelhasználás, vagy az élelmiszer-biztonság. Az ENSZ közben elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt, ezért úgy döntöttünk, legyen a központi téma a fenntarthatóság. Így jött létre a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Világtalálkozó és Expó, természetesen nem elfeledkezve a víz témaköréről és a vízválság problémájáról sem.
– Miben lesz más a rendezvény a víz-világtalálkozókhoz képest?
– A korábbi találkozók két elemét megtartottuk: lesz egy tudományos, szakmai tanácskozás és egy, az innovációkat bemutató kiállítás. Újdonság azonban a közönségprogram, valamint a kifejezetten a fiataloknak szóló élményprogram is. A konferencia szakmai előadókkal, vitákkal és kerekasztal-beszélgetésekkel zajlik. Az új helyszínen, a Hungexpo területén ezúttal lényegesen nagyobb kiállító tér áll rendelkezésünkre, ezért több cég számára adhatunk lehetőséget a bemutatkozásra, több mint 160 szakkiállítót várunk. További lényeges különbség, hogy szélesebb a földrajzi merítés bázisa: a tudományos, szakmai vitára ahogy eddig is, a világ számos pontjáról jönnek előadók, a kiállítók között pedig a magyarországi cégek mellett a másik három visegrádi országból, Szlovákiából, Csehországból és Lengyelországból érkeznek kiállítók.
– Ezek szerint egyre nagyobb a kört foglalkoztat a fenntarthatóság.