Magyarország előkelő helyen áll a klímavédelemben

Közép-Európa fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvénye, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Világtalálkozó és Expó szakmai előadók, kerekasztal-beszélgetések, valamint több mint 160 technológiai fejlesztéseket, innovatív termékeket és szolgáltatásokat bemutató kiállító segítségével igyekszik felhívni a figyelmet a klímaváltozás kockázataira. A november 30. és december 5. között tartandó rendezvény fővédnökével, Áder János köztársasági elnökkel beszélgettünk. Az államfő hangsúlyozta: Magyarország vállalta és törvényben rögzítette, hogy az ország 2050-re klímasemleges lesz.

2021.10.27. Budapest Sándor-palota Áder János Köztársasági elnök interjú. Magyar Nemzet Éberling András Fotó: Éberling András

– Számos országnak és vállalatnak vannak innovációi, ötletei és megoldásai. Emellett az a nem titkolt szándékunk, hogy ha ezek a cégek Magyarországon találkoznak, együttműködésük esetén új, közös termékekkel tudnak majd megjelenni a piacon – amire egyébként a víz-világtalálkozók után is volt példa.

– Az ismeretterjesztő élményközpont érdekes, interaktív formában mutatja be a fenntartható fejlődés fontosságát. Pontosan mire számíthatnak az odalátogatók?

– A Your Planet fenntarthatósági közönségprogramok részeként tizenegy fenntarthatósági célról ugyanennyi kiállítótéren fogunk közérthető információkat nyújtani a látogatóknak, részben interaktív formában. Ilyen például az ökoszisztémák védelme, vagy a biológiai sokféleség megóvása. Elgondolkodhatunk azon, hogy mit jelent a tudósok által hatodik kihalási hullámnak nevezett jelenség, és milyen veszélyt jelent nemcsak a természetre és környezetünkre, de ránk, emberekre nézve is. Egy másik terület a vizes élőhelyek, vagyis a tengeri és édesvízi élővilág védelme. Hogyan lehet eljutni odáig, hogy a szárazföldi területek és a tengerek, óceánok harminc százaléka védetté váljon? A kiállítás témája továbbá a műanyagszennyezés, a túlzott PET-palack-használat. Mi történik, ha a műanyagot nem gyűjtjük szelektíven, nem hasznosítjuk újra, hanem eldobjuk, és aztán az ártéren vagy a folyó fenekén rakódik le, vagy ott fog úszni a víz felszínén?

– Milyen előrelépéseket vár a világtalálkozó eredményeképpen?

– Minden egyes tudományos tanácskozásnak az a célja, hogy konszenzus jöjjön létre a tennivalókról. Azt gondolom, hogy nagyon színvonalas panelbeszélgetéseket hallhatunk majd. Az, hogy nemcsak a problémákról, de azok megoldásáról is beszélünk, már önmagában érték. A vállalkozások bemutatják javaslataikat és ötleteiket: lesznek köztük olyanok, akik már a korábbi víz-világtalálkozókon is bemutatkoztak és találmányaikkal azóta is rendszeresen részt vesznek kiállításokon, újabb szimpatizánsokat és vevőket szerezve. Láthatunk majd új termékeket, amelyek most fognak először bemutatkozni, és olyan innovációkat is, amelyek még csak az ötlet szintjén léteznek, vagyis az ipari szinten még nem tudtak piacra jutni. A jó ötlet keresi a jó finanszírozót, és a kettő találkozásából piacképes termék születhet.

– Említene néhányat az új innovációk közül?

– Az egyik ilyen termék neve Water & Soil, magyarul VízŐr, amelynek lényege, hogy egy speciális folyadékot megfelelő koncentrációban a talajra permetezve csökkenthetjük a talaj párolgását. Vagyis a talaj vízháztartása javul, így amikor nincs sok eső vagy nem tudunk öntözni, nagyobb lesz a növény túlélési esélye és a terméseredmény is. Egy másik cég terméke a Humin Aqua, amely huminsavat tartalmaz. Az eljárás lényege, hogy a sok évtizedes gazdálkodás következtében a talaj összetétele és biológiai értéke egyaránt degradálódik, vagyis kevesebb tápanyag van benne, mint amit a növények hasznosítani tudnának, ezért a termés is silányabb lesz. A Humin Aqua viszont regenerálja a talaj termőképességét. Ha ezzel javítjuk a talaj termőképességét, a vízháztartását pedig a másik szerrel, a kettőből jelentős termésnövekedés várható. Egy további innováció a hidropóniás növénytermesztés, amelynek az a lényege, hogy mesterséges körülmények között, termőtalaj nélkül, víz és megfelelő ásványi anyagok hozzáadásával hogyan lehet különböző zöldségeket termeszteni olyan helyeken, ahol korábban erre nem volt lehetőség, például városi pincékben. Érdekes még a napelemes térkő, amely újrahasznosított műanyagból készül és energiatermelésre használható. Erre egyébként én magam is rendkívül kíváncsi vagyok. Ezek mellett persze még számtalan újdonsággal találkozhatnak az érdeklődők.

– Kiknek ajánlja, hogy ellátogassanak a világtalálkozóra és az ehhez kapcsolódó rendezvényekre, és miért?

– Mindenkinek ajánlom! A látogatási programot úgy készítettük el, hogy az a gyerekeknek is érdekes, izgalmas legyen.

– Úgy tűnik, hogy a magyar társadalomban is egyre inkább tudatosulnak a klímaváltozás veszélyei.

– Az embereket foglalkoztatja a téma, hiszen egyre inkább részévé válik az életüknek. Azt várják, hogy ezekre a kérdésekre megoldást találjanak részben a politikai döntéshozók, részben az üzleti világ. Egyre nyitottabbak arra, hogy személyesen is tegyenek az ügyért, azonban ha ez anyagi áldozattal is jár, akkor már egy kicsit megtorpan a lelkesedés. Bízom abban, hogy ez is változni fog a jövőben.

– Ön szerint mennyire veszélyes, amikor nem szakmai, hanem politikai eszköznek, fegyvernek tekintik a klímavédelem ügyét?

– Annak semmi értelmét nem látom, hogy pusztán politikai jelszavak szintjén vitatkozzunk erről a kérdésről, hogy kit tud nagyobbat mondani, ki tud hangzatosabb vállalást tenni. Különösen furcsának tartom, hogy azon uniós országok közül, amelyek magukat klímabajnokként szeretik a nyilvánosság előtt megjeleníteni, öt tagállam 1990-hez képest nemhogy nem csökkentette, de növelte a szén-dioxid-kibocsátását. És bizony van tíz olyan ország is, amelyik nem tudta a kibocsátását olyan mértékben csökkenteni, mint Magyarország. Ehhez képest időnként hazánk kap kritikát, miközben az említett államok a klímabajnok pózában tetszelegnek. Retorikával, hangzatos jelszavakkal, utcai tüntetésekkel biztos, hogy nem fogjuk a problémákat megoldani.

– Ha már említette az uniót: az Európai Bizottság a fogyasztókra terhelné a környezetvédelem költségét, míg a magyar kormány ugyanezt a vállalatokkal fizettetné meg. Mit gondol erről?

– Óriási vita van erről az unión belül és a tagországok között is. Ha a szennyező fizet elvét következetesen érvényesítették volna az elmúlt negyven évben, akkor most nem lennénk ilyen rossz helyzetben. Az is biztos, hogy minden ilyen döntésnél arról szól a vita, ki fizesse a költséget. A társadalom? Ha igen, közösségként vagy egyénenként? Milyen ütemű legyen az átállás és milyen érdekeket fog sérteni? Hogyan kell a társadalmi, a szociális, a környezeti és a gazdasági szempontokat úgy párosítani, hogy az a lehető legkisebb fájdalommal járjon? Ezek mind reális és racionális felvetések, a megoldások pedig sokkal összetettebbek annál, mintsem hogy jelszavak szintjén beszéljünk róluk.

– Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég úgy nyilatkozott, nincs valódi klímavédelem atomenergia nélkül. Szemléletváltásnak lehetünk a tanúi?

– Az én véleményem az, hogy Németország hibás döntés hozott, amikor egy időben akarta bezárni az atom- és szénerőműveit. Az elmúlt években hiába bővítették a szél- és a naperőművi kapacitást, idén kénytelenek voltak szénenergiából fedezni az áram szükségleteiket vagy a korábbiaknál nagyobb mértékben kellet Franciaországból atomerőművekben megtermelt energiát vásárolniuk. Én azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy atomenergia nélkül – amely esetében a legfontosabb a biztonság –, a párizsi célokat nem lehet elérni.

– Mit gondol, mennyire áll jól hazánk saját klímavállalásai megvalósításában?

– Magyarország vállalta és törvényben rögzítette, hogy az ország 2050-re klímasemleges lesz, vagyis csak annyi szén-dioxidot fog kibocsátani, mint amennyit a természetes elnyelők – például az erdők, a gyepek, a talaj – semlegesíteni tudnak. Ez egy jelentős átalakítása a magyar energiarendszernek. Ennek érdekében két új blokk is épül Pakson. A Mátrai Erőműnél a szénalapú áramtermelést befejezzük, azt részben földgáz, részben nap, részben pedig hulladékégetésből származó energiatermeléssel pótoljuk. Folyamatosan bővítjük a naperőművi kapacitást, az elmúlt öt évben minden évben megdupláztuk ezt, a szándék az, hogy a tendencia folytatódjon. 2030-tól csak olyan buszok állhatnak forgalomba, amelyek elektromos meghajtásúak. A főváros és a megyei jogú városok is csatlakoztak az Under 2 mozgalomhoz, vállalva, hogy 2050-re nyolcvan százalékkal fogják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásukat, minden városnak külön stratégiája van arra vonatkozóan, hogyan éri el ezt. Én azt gondolom, hogy ha hasonlóan részletesen lebontott programja lesz mindenkinek az Európai Unióban és a világ más részein, akkor sokkal könnyebben fogjuk elérni a közös célt. Magyarország startpozíciója nem rossz, hiszen 1990-hez képest nálunk több mint 32 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, ezzel előkelő helyen vagyunk a többi országhoz képest.

– Évek óta a legmodernebb eszközökkel igyekszik felhívni a figyelmet a teremtett világ megóvására. Mit tehet a mindenkori kormányzat és mit tehetünk egyénileg a klímaváltozás hatásainak további enyhítéséért?

– Azt látom, hogy változik a hangulat, a hozzáállás és a megközelítésmód is. A zöldkötvény-kibocsátás révén a pénzügyi piac is reagál a helyzetre. A Magyar Nemzeti Bank kiadott egy kiváló könyvet arról, hogy hogyan lehet a zöldátmenetet megvalósítani, a zöldkötvények révén pedig a finanszírozási oldalt igyekszünk megteremteni. Úgy gondolom, hogy termékeny talajra hullottak ezek a gondolatok az elmúlt években. A polgárok szintjén további szemléletváltásra van szükség, erre a fiatalok részéről különösen nagy a fogékonyság. Ha ehhez az állam megteremti a feltételeket, akkor könnyebben talál egymásra állam és polgár, gondoljunk csak arra, hogy az új hulladékgazdálkodás részeként a PET-palackot, az alumíniumot és az üveget is vissza lehet majd váltani, tehát betétdíjas lesz. Ebben a pillanatban a két szándék találkozik, és mindenki jól jár, de legfőképpen a környezet, mert megóvjuk az újabb és újabb terheléstől.

Borítókép: 2021.10.27. Budapest Sándor-palota Áder János Köztársasági elnök interjú. (Fotó: Éberling András)

 

 

Hangzatos kijelentések, vállalások nélkül

Konkrét vállalások helyett inkább csak ünnepélyes kijelentések, szándékok, óhajok hangzottak el a glasgow-i klímacsúcson – erről beszélt Áder János a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című tegnapi műsorában. A köztársasági elnök szerint ráadásul a hat évvel ezelőtti párizsi klímaegyezményben megállapított céloktól is egyre messzebb kerülünk. Az államfő ugyanakkor hangsúlyozta: a legtöbb országgal szemben Magyarországnak nincs oka szégyenkezni, hiszen konkrét vállalásokat tett konkrét határidőkkel.