Orbán Viktor: Csak az oltás véd meg minket

– Jelenleg van 10 millió adag oltásunk, év végéig pedig lesz még 5 millió, tehát mindenkit arra kérek, hogy az oltás felé haladjunk – közölte a kormányfő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormány folyamatosan győzködi az embereket az oltás felvételére, de ez már kevésnek bizonyul, így a munkahelyi közösségek fellépésére és érvelésére is szükség van. Az interjú során szó volt a rezsicsökkentésről is, amiről a kormányfő elmondta, hogy a baloldal a magyar emberek helyett ismét a multinacionális vállalatok igényeit szolgálná ki, és megemelné a rezsi árát. Végül a migráció kapcsán a kormányfő rámutatott, hogy a magyar határkerítés Európa többi részét is védi, így jogos az igény hogy Brüsszel legalább a költségek egy részét fizesse meg.

Orbán Viktor Miniszterelnök hivatalos fotók. forrás: facebook.com/orbanviktor KAPOTT KÉP! kép: Kossuth Rádió Magyar Nemzet válogatás Fotó: forrás: facebook.com/orbanviktor

– A tavaszi oltási hadjárat sikeres volt a koronavírus brit mutánsa ellen, azonban látjuk, hogy a delta variáns agresszívebb, mint a brit verzió volt, gyorsabban terjed és súlyosabb megbetegedést okoz– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

A miniszterelnök kiemelte: nem okozna bajt a delta variáns Magyarországon, ha mindenki be lenne oltva. Mint mondta: az oltottak nincsenek veszélyben, az oltatlanok azonban életveszélyben vannak.

A vakcina életet ment

– Mindenkit arra kérek, hogy oltassa be magát, mert csak az nyújt biztos védelmet – hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor emlékeztetett: a védelmi intézkedések, mint amilyen a  maszkviselés is, csak lassítja a járvány terjedését, de nem véd meg a fertőzés súlyos szövődményeitől. 

A legfontosabb védelmi intézkedés az oltás

– rögzítette.

– Jelenleg van 10 millió adag oltásunk, év végéig pedig lesz még 5 millió, tehát mindenkit arra kérek, hogy az oltás felé haladjunk 

– mondta a kormányfő. Kiemelve: a járvány másképp terjed az ország egyes pontjain, ezért kellett bevonni a munkáltatókat. – Ha a munkáltató úgy látja, hogy a dolgozói között gyorsabban terjed a vírus, elrendelhetik a munkavállalók körében az oltás kötelező felvételét – mutatott rá. A miniszterelnök elmondta: ha nem tehetjük kötelezővé az oltást, akkor a lehetőséget kell biztosítani, hogy mindenki eldöntse, mit akar.

Arra vonatkozóan, hogy a baloldal szerint a kormány áthárította a felelősséget a munkáltatókra, Orbán Viktor úgy reagált: Magyarország komoly ország, a kormány pedig vállalja a felelősséget. – Egy általánosan kötelező oltás elrendelése túl van a magyarok tűrési határán, de ha a munkahelyi közösségben mondják, hogy a közösség védelme érdekében az oltatlanok is vegyék fel az oltást, az már kellő motivációt jelent – húzta alá.

Orbán Viktor szerint a kormány folyamatosan győzködi az embereket az oltás felvételére, de ez már kevésnek bizonyul, így a munkahelyi közösségek fellépésére és érvelésére is szükség van.

Továbbá a miniszterelnök hangsúlyozta, a kormányzatnak is egymás után kell meghozni azokat a döntéseket, hogy melyik állami munkahelyeken, milyen ütemezésben és milyen szigorúsággal érvényesítsék a munkaadóknak most megadott jogosultságot. 

– Ott, ahol az állami alkalmazottak sok emberrel találkoznak, tehát alkalmasak arra, hogy továbbadják a fertőzést, azonnali hatállyal meghozzák azt a döntést, hogy aki nem veszi fel a védőoltást, az fizetés nélküli szabadságra megy. Ezt követően pedig „haladunk befelé”, minden állami alkalmazott sorra fog kerülni, és szembekerül majd azzal a dilemmával, hogy vagy felveszi a védőoltást, vagy fizetetlen szabadságra megy

– rögzítette a miniszterelnök.

Ezután Orbán Viktor az oltás fontosságát hangsúlyozva elmondta: „a szakemberek szerint a beoltottak kevesebb mint egy százaléka betegszik meg, az oltatlanoknál a megbetegedések kockázata pedig tízszer nagyobb, így ha az oltás nem is jelent ezer százalékos garanciát, de nagy veszélytől óvja meg az embereket”.

Bérnövekedés

– Kevesen ismerik a minimálbér meghatározásának mechanizmusát Magyarországon. Nem a kormány mondja meg, hogy mennyi legyen a bér, hanem a munkáltatók és a munkavállalók állapodnak meg. Ha a bérnövekedés nem áll összhangban a vállalkozások lehetőségeivel, akkor azok tönkremennek és ez munkanélküliséghez vezet – fejtette ki a miniszterelnök. Hozzátéve: a tőketulajdonosok, a cégvezetők és a munkások határozzák meg a bért, a kormány pedig segíti ezeknek a megállapodásoknak a létrejöttét. 

– A szakszervezetek magas bérnövekedést akartak, 20 százalékos növekedést vártak. Ez egy nagyon nagy lépés, egy év alatt ekkorát emelni talán nemzetközi gyakorlatban is példa nélküli 

– emelte ki Orbán Viktor, majd rámutatott: itt lépett közbe a kormány, amely a béremelés fejében hajlandó volt a vállalkozásokat terhelő adókat csökkenteni.

– A vállalkozói tb-járulékot csökkentjük. A pénzügyminiszter nagyon bátor volt, jelentős adócsökkentésben állapodtunk meg. A kisvállalkozói adót 10 százalékra csökkentette és egy 4 százalékos szociális hozzájárulási adót engedett meg a pénzügyminiszter 

– fogalmazott Orbán Viktor, majd rámutatott: így lesz a minimálbér 200 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forint. 

– Tíz évvel ezelőtt a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején az átlagbér volt annyi, mint most a minimálbér lesz 

– hívta fel a figyelmet a kormányfő, majd megjegyezte: ez elsősorban a munkaadók és munkavállalók teljesítményének köszönhető, akiknek a megállapodását a kormány segítette évről évre az adócsökkentésekkel.

Meg kell védeni a háztartásokat

A rezsicsökkentés eredményének megtartásáról a miniszterelnök úgy vélekedett: „bolond dolgok történnek Európában”.

– Rezsiválság van Európában, az áram és a gáz ára is két-háromszorosára emelkedett. A kérdés pedig az, hogy a magyar háztartásokban miért nem emelkedett meg? – mondta a miniszterelnök.

– A 2010-es évek elején a kormány nagy vitákat folytatott a multikkal. Rögzítettük az árakat a háztartások számára, amellyel a családokat és a nyugdíjasokat védi a kormány. Az iparban dolgozóknak ki kell fizetni egy magasabb árat, a gazdaság ebből a szempontból szenved, de a háztartásokat meg tudjuk védeni. Ez addig marad így, amíg mi vagyunk kormányon – fogalmazott Orbán Viktor. 

A miniszterelnök leszögezte, hogy a baloldali kormányzatok mindig kiszolgálták a multinacionális vállalatok érdekeit, engedték az áremelést, az extra profitot pedig hagyták, hogy elvigyék az országból.

Orbán Viktor visszaidézte Lendvai Ildikó szavait, amikor a politikus azt mondta: nem lesz gázáremelés, ezt követően pedig többször növelte a gáz árát a balliberális kormányzat.

– A brüsszeli csúcson bevallották az unió vezetői, hogy a jelenlegi áremelkedés 20–25 százalékáért a rossz klímapolitika a felelős – mutatott rá az unió elhibázott energiapolitikájára a kormányfő.

– Amit a brüsszeli bürokraták tesznek, az nem takarékoskodás, hanem beavatkozás az emberek mindennapi természetes életébe, szükségtelenül 

– közölte a kormányfő. 

– Lehetne úgy is klímát védeni, hogy ennek a költségét a szennyező, klímaromboló cégekkel fizettetjük meg. Szokták mondani, hogy majd úgyis áthárítják az emberekre, de ez attól függ, hogy milyen kormány van. Magyarországon például rögzített ára van a rezsinek, ezért hiába akarják áthárítani az emberekre, nem sikerül, mert fix ár van meghatározva, tehát a kormányok nem teljesen eszköztelenek, sok mindent meg tudnak tenni – magyarázta a miniszterelnök.

– A bolondságnak azonban nincsen határa, ezért Brüsszel most olyan tervvel állt elő, hogy az unió területén lévő lakásokat és gépjárműveket is meg fogják adóztatni, tehát további áremeléseket helyeznek kilátásba. Erről a kérdésről decemberben, a következő miniszterelnöki EU-csúcson születhet döntés – tette hozzá.

A határkerítés nem csak a magyarokat védi

– A logikus gondolkodás nem előfeltétele annak, hogy valaki uniós biztos legyen – reagált Orbán Viktor arra, hogy Ylva Johansson svéd uniós biztos szerint a járvány elleni védekezés sikerét a migráció okozta.

A miniszterelnök elmondta, hogy a migráció nem megfékezi, hanem pörgeti a járvány erejét. 

– Az EU nyugati felén is látják a növekvő számokat, az ellentét pedig abban áll, hogy ők jó dolognak látják a migrációt, mert szerintük erre van szüksége a társadalmaknak. Szerintük a déli határokon zajló folyamatok jók, mi pedig rosszul látjuk

– fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint azt, hogy Magyarországnak mi a jó, a magyar embereknek kell eldönteni. 

A csata lényege az, hogy ne egy svéd ember döntse el, a magyarok kikkel és hogyan éljenek együtt

– tette hozzá.

– Egy maratoni csatában vagyunk, amely még 2015-ben kezdődött, amikor Magyarország a határkerítés megépítése mellett döntött. Akkor mindenek voltunk, csak rendes emberek nem. Azóta eltelt hat év, és most ott tartunk, hogy hazánk mellett Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Lettország, Litvánia és Lengyelország is határkerítést épített, sőt a németek és az osztrákok is azt mondják, hogy ha a magyar kerítés nem volna, a migránsok száma az ő országaikban sokkal nagyobb lenne. Tehát a korábban szólóban lévő magyar vélemény lassan többségi állásponttá válik 

– húzta alá a kormányfő. Majd Orbán Viktor rámutatott, hogy mivel ez Európa külső határa is, a kerítés nem csak a magyarokat védi, így jogos az igény, hogy Brüsszel legalább a költségek egy részét fizesse meg. 

Ezt a küzdelmet még nem nyertük meg, de sokkal közelebb van a győzelemhez, mint eddig bármikor

– rögzítette a miniszterelnök.

Végül a miniszterelnök azt kívánta, hogy Magyarországnak mindig olyan kormánya legyen, amely ebben a kérdésben nem enged a külső nyomásnak. 

Borítókép: Orbán Viktor (Facebook.com/orbanviktor)