– Megkötöttük a tervezési szerződést a speciális vizes élőhely kialakítására és a csapadékvíz természetes elvezetésére, ezzel újabb lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy Budapest egyik legkülönlegesebb parkja jöhessen létre Észak-Csepelen – erről tett bejelentést a Facebook-oldalán a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára. Fürjes Balázs kiemelte: ezzel az utóbbi évek egyik legnagyobb zöldfejlesztését tervezik Észak-Csepelen. A barnamezős, ma még építési törmelékkel, ottfelejtett autókkal és gumiabroncsokkal szennyezett városrészen egy minden budapesti előtt nyitott, hatalmas, több mint három városmajornyi területű zöld park létesülhet.
– A Csepeli közpark nemcsak a mérete, hanem az innovatív zöldmegoldásai miatt is különleges lehet. Egy olyan speciális vizes élőhelyet szeretnénk itt megvalósítani, amely növényekkel átszőtt vízfelületként kanyarog majd a parkon végig. Amely otthont nyújt számtalan állatnak és növénynek, ezzel pedig izgalmasabbá és változatosabbá teszi a helyi élővilágot – mutatott rá Fürjes Balázs.
A politikus kifejtette, hogy a vizes élőhely és a csapadékvíz természetes elvezetésének terveit a Realiscon Kft. készítheti.
S hogy mire is lesz jó a speciális vizes élőhely? Részben segíti a csapadékkezelést – ez egy abszolút zöld-, innovatív, környezetbarát megoldás. – A környező területek csapadéka akár egy hatalmas fém- és betontartályba vagy záportározóba is érkezhetne. Vagy ami a szokásos gyakorlat: közvetlenül belezuboghatna Budapest már amúgy is túlterhelt csatornarendszerébe. Ehelyett egy teljesen természetes, növényekből álló vizenyős terület összegyűjti és helyben tartja a csapadékot. Párologtatással javítja a városi klímát, nyaranta pedig csökkenti a rekkenő hőséget. Emellett természetes víztisztító rendszerként is működik. Mielőtt a felesleges csapadékot a Kis-Dunába engedi, természetes szűrőrétegként meg is tisztítja – fogalmazott a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.
Lélegző zöldfelület
Fürjes Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a nyertes Realiscon Kft.-nek komplex feladata lesz: a speciális vizes élőhely teljes körű megtervezése, a víztisztító ökoszisztéma kialakításával és a tájépítészeti megjelenéssel együtt. Emellett ki kell dolgoznia a Csepeli közparkban és a szomszédos vízgyűjtő területeken a csapadékvíz természetes elvezetését.
– Fontos, hogy a vizes élőhely az extrán száraz időszakokat is átvészelje. Meg kell tervezni, hogy szárazság esetén a szükséges vízpótlás honnan és hogyan történjen, és azt, hogy a nyári hőségben mekkora vízutánpótlásra lesz szükség – tette hozzá a politikus.
Szavai szerint ha a tervek megvalósulnak, a Csepeli közparkkal egy, a józsefvárosi Orczy-kerthez hasonló, valódi természetközeli hely, hatalmas, lélegző zöldfelület jöhet létre Budapesten. Itt a játszótér, a különböző sportpályák és kültéri fitneszpark mellett a természeté lehet a főszerep nagy kiterjedésű tisztásokkal és pihenőterekkel, közösségi kerttel, fás ligetekkel és persze a speciális vizes élőhellyel.
Veszélyben a Homokhátság
A beruházással kapcsolatban lapunk megkereste Schneller Domonkost (képünkön), Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárát, aki kiemelte: a kezdeményezés jelenleg ott tart, hogy készül egy részletes megvalósíthatósági tanulmány és egy előzetes környezeti hatásvizsgálat. Ezek azért nélkülözhetetlenek, mert ki kell derülnie, hogy milyen típusú beavatkozásokra van szükség a területen, és mivel az 57 kilométer hosszú és szabályozott vízszintű Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág Budapest és a déli agglomeráció legfontosabb természeti kincse, rendkívül körültekintően kell eljárni. Schneller Domonkos szavai szerint ennek a folyószakasznak három egymásra épülő, de mégis markánsan elhatárolható szerepe van.
– Az egyik ilyen a gazdasági funkció, hiszen a nagy Duna-ágból a Kvassay-zsilipen keresztül ide érkező víz biztosítja részben, különböző csatornákon keresztül a Homokhátság öntözéséhez szükséges vízutánpótlást. Magyarországnak a következő évtizedekben az jelenti majd az egyik legkomolyabb ökológiai kihívást, hogy öntözés nélkül a Homokhátság sivatagos, félsivatagos térséggé válna. Ezzel több százezer honfitársunk megélhetése kerülne veszélybe, ezért fontos, hogy az öntözéshez szükséges vízutánpótlás megoldott legyen – mondta el Schneller Domonkos.
Vonzó célpont lehet
A helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy nagyon fontos az ökológiai szempont is, hiszen egész Európa második legnagyobb méretű úszólápja helyezkedik el itt. Ez egy hatalmas érték, hiszen a terület fajokban és növénytársulásokban rendkívül gazdag, ahol nagy számban élnek hüllők, kétéltűek, madarak és halak. Ezeknek olyan környezetet kell biztosítani, ami a fennmaradásukat és a zavartalan szaporodásukat garantálja. Ez az a cél, amit az Európai Unió támogatni tud majd, ezért az egész fejlesztést e köré kell felépíteni.
– Van egy számunkra fontos, de az uniós forrásfelhasználás szempontjából alárendelt funkció is, ez pedig a rekreációs cél. Ebben a térségben is laknak emberek, akik közül sokan a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon horgásznak, pihennek, emellett jelentős a vízisport-élet is. Mi pedig azt szeretnénk, ha ez fennmaradna, sőt fejlődne is, és jó lenne, ha a hagyományos kajak-kenu szakosztályok mellett az evezés is újra meghonosodna. Fontos cél, hogy minél több egyetemista jelenjen majd meg a területen, akik így többféle sportág közül választhatnának – hangsúlyozta Schneller Domonkos.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy ha jelentősen javulna a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vizének minősége, akkor fürdőhelyeket is kialakítanának a területen. Ennek azért van jelentősége, mert miközben az emberek mentális térképe Budapestről délre a Rákóczi hídig tart, látni kell, hogy ez a gyönyörű természeti kincs közelebb van a belváros szívéhez, mint Újpest központja. – Így, ha a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágban rejlő lehetőséget ilyen szempontból ki tudnánk használni, akkor a térség északi, budapesti szakasza vonzó lehetne a hazai és külföldi turisták számára is – fűzte hozzá.
Megvédik az élővilágot
Schneller Domonkos beszélt arról a problémáról is, hogy miközben a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízmélysége az 1950-es, 1960-as években négy és fél és hat és fél méter között alakult, ez mára másfél méterre csökkent. Ez már ahhoz sem elegendő, hogy egy szabvány evezősbajnokságot megrendezzenek a vízen. S szavai szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy egy hat és fél méter mély víztömeg sokkal alkalmasabb az öntisztulásra, nyáron és télen ellenállóbb a hőmérsékleti ingadozásának, jobban szolgálja a különböző fajok fennmaradását, és az öntözés szempontjából is alkalmasabb. Arról nem is beszélve, hogy egy nagyobb víztömegnél egy esetleges szennyeződés kevésbé tudja visszafordíthatatlanul veszélyeztetni az élőhelyeket és az élővilágot.
– Éppen emiatt merült fel, hogy kotorni kellene a medret. Ezt azonban még vizsgálni szükséges, az Európai Bizottság szakértőivel hosszas tárgyalások elé nézünk. A tanulmányok elkészítésénél ezért megvizsgálják, hogy ha a területen mozaikos kotrást alkalmaznának, akkor az a technológia mennyivel kevésbé terhelné meg a flórát és a faunát. Egyértelmű ugyanis, hogy az élővilág szempontjából az is káros, ha az egész terület elmocsarasodik. A probléma márpedig valós, egyre több jel utal arra, hogy a 24. órában vagyunk – jelezte Schneller Domonkos.
A politikus kérdésre aláhúzta: lényeges szempont, hogy a jelenleg is meglevő élővilágot megvédjék, sőt remélik, hogy újabb fajok jelenhetnek majd meg a vizes élőhelyen. Sok olyan terület lesz majd, ahol az élővilág védelme érdekében nem jelenhet meg az ember, de más helyeken is arra törekednek, hogy az ott élő állatokat minél kevésbé zavarja az ember megjelenése. Ugyanakkor az utóbbit is fontos szempontnak tartja, hiszen véleménye szerint a jövő generációinak szüksége van arra, hogy terepen, akár biológia órán megfigyeljék az élővilágot, és így annak védelmére is érzékenyebbek lesznek később.
Szakaszos átadás várható
A helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág fejlesztésére indított program is azt bizonyítja, hogy alaptalanok a vádak, amely szerint a kormány meg akarja fojtani Budapestet, amely nem elég „zöld”, a valóság ennek az ellenkezője. Az elmúlt harminc évben ugyanis csak egy, a mostanihoz fogható környezetvédelmi beavatkozás történt a főváros térségében, a csepeli szennyvíztisztító megépítése. – Márpedig ezt a beruházást a magyar kormány az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon fix elemként rögzítette a 2021 és 2027 közötti ciklus programjai között. Ha a fejlesztés megvalósul, akkor az évtizedekre meghatározza majd a térség fejlődését, és a fővárosnak ez a része a következő évtizedekben, a változó klimatikus viszonyok között is élhető lesz – emelte ki a szakember.
Ami a program jövőbeni alakulását illeti, a megvalósíthatósági tanulmánynak és az előzetes környezeti hatásvizsgálatnak 2023 utolsó negyedévére kell elkészülniük, és addigra már a szakmának, a társadalmi szereplőknek, így az önkormányzatoknak és civil szervezeteknek, az Európai Bizottságnak, illetve olyan szereplőknek is, mint a Fővárosi Csatornázási Művek konszenzusra kell jutniuk a beavatkozásról. Ha ez meglesz, akkor 2024-ben északról délre haladva elindulhat a konkrét munka, amely három-négy évig tarthat. Az egyes elkészült szakaszokat azonban folyamatosan adják majd át.
Ha a komplex fejlesztés megvalósul, a területet akkor sem hagyják majd magára. Az érintett négy budapesti kerület és a több mint egy tucat agglomerációs település önkormányzata, valamint a Budapest Fejlesztési Központ és az Országos Vízügyi Főigazgatóság szemmel tartja majd a Natura 2000 területet, amit a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai is felügyelnek majd. Ez garanciát jelent arra, hogy a természetes élőhelyek a beavatkozás után is biztosan fennmaradjanak.
Borítókép: Csepel-sziget (Forrás: BFK Zrt.)
