Bertalan Péter szerint egy nemzetközi esemény döntően hatott az októberi eseményekre: Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár 1956. április 15-én Londonban találkozott Anthony Eden brit miniszterelnökkel. – A titkosszolgálatok felkészültek a szovjet delegáció fogadására, az MI5, a brit elhárítás poloskát helyezett el Hruscsov lakosztályában, az MI6, a brit hírszerzés, pedig telerakta rejtett kamerákkal és mikrofonokkal az egész londoni Claridge’s Hotelt, ahol a szovjet delegáció megszállt, a brit miniszterelnökség és külügy határozott tiltása ellenére – mutatott rá a tudományos munkatárs, aki szerint ez megalapozta Hruscsov idegességét és könyörtelen, többször lekezelő magatartását a tanácskozásokon. – A látogatás végén a Haygate temetőben a politikusok megkoszorúzták Marx Károly síremlékét. Nagy érdeklődés előzte meg a Szovjetunió és Nagy-Britannia államférfijainak közös nyilatkozatát, amelyet a tárgyalások befejeztével ünnepélyesen írtak alá – mondta Bertalan Péter.
A történész ismertette, az elvi megállapodásban elérték a közel- és közép-keleti problémák megoldását, a gazdasági kapcsolatok kiszélesítését, valamint a kulturális és egyéb kapcsolatok elmélyítését. – A szovjet vezetők meghívták Eden miniszterelnököt, hogy a közeljövőben látogasson el a Szovjetunióba. Ezzel 1956 áprilisában az angolszász hatalmak egyike részéről a majdani magyar forradalom és szabadságharc sorsa már előre megpecsételődött – tette hozzá. Jelezte azt is, hogy a brit politika és média egy része a sorsdöntő napokban óvatosan hallgatott. – Ezzel megalapozták a halálos döfést a budapesti szabadságharc végkimenetelében: 1956. november 4-én megindultak a szovjet tankok – jegyezte meg a történész.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!