Titkosszolgálati szál a forradalom leverésében

Döntően hatott az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire a néhány hónappal azelőtti brit–szovjet tárgyalás – mondta a Magyar Nemzetnek Bertalan Péter. A Veritas kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint a brit titkosszolgálat a tárgyalások során megfigyeltette Nyikita Hruscsovot, aki ennek hatására könyörtelen üzemmódba kapcsolt, érvényesítve a szovjet elképzeléseket.

– Amennyiben a jövőben 1956 nemzetközi háttéreseményeit megvilágító új titkosszolgálati források kerülnek elő, nagy forráskritikával kell kezelnünk azokat, de új távlatokat nyithatnak a kutatások előtt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bertalan Péter Tamás történész. A Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménytörténetét nemzetközi hálózati összefüggésrendszerben érdemes vizsgálni, a folyamatot érdemes egy többrétegű hálózati modellként felfogni. – A hálózatnak vannak látható és virtuális aktorai. 

A hálózat elemei térben és időben dinamikusan változhatnak, ez a források megismerésétől és szigorú forrás­kritika utáni értelmezésétől függ. Megítélésem szerint 1956 története nem októberben kezdődik, hanem jóval előbb, ha a geopolitikai aspektusokat vesszük számba, akkor már a második világháború eseményeit vizsgálva is érdekes következtetésekre juthatunk. Magyarország és a magyar politikai elit történelmünk során mindig ott áll – Her­czeg Ferenc gyönyörű regényének címével élve – az élet kapujában, csak valahogy mindig nehezen tud belépni rajta. Reméljük, egyszer sikerül, a Nyugat is megérti, mit akarunk, és kik vagyunk mi itt, a Kárpát-medencében

– mondta a történész.

Bertalan Péter szerint egy nemzetközi esemény döntően hatott az októberi eseményekre: Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár 1956. április 15-én Londonban találkozott Anthony Eden brit miniszterelnökkel. – A titkosszolgálatok felkészültek a szovjet delegáció fogadására, az MI5, a brit elhárítás poloskát helyezett el Hruscsov lakosztályában, az MI6, a brit hírszerzés, pedig telerakta rejtett kamerákkal és mikrofonokkal az egész londoni Claridge’s Hotelt, ahol a szovjet delegáció megszállt, a brit miniszterelnökség és külügy határozott tiltása ellenére – mutatott rá a tudományos munkatárs, aki szerint ez megalapozta Hruscsov idegességét és könyörtelen, többször lekezelő magatartását a tanácskozásokon. – A látogatás végén a Haygate temetőben a politikusok megkoszorúzták Marx Károly síremlékét. Nagy érdeklődés előzte meg a Szovjetunió és Nagy-Britannia államférfijainak közös nyilatkozatát, amelyet a tárgyalások befejeztével ünnepélyesen írtak alá – mondta Bertalan Péter.

A történész ismertette, az elvi megállapodásban elérték a közel- és közép-keleti problémák megoldását, a gazdasági kapcsolatok kiszélesítését, valamint a kulturális és egyéb kapcsolatok elmélyítését. – A szovjet vezetők meghívták Eden miniszterelnököt, hogy a közeljövőben látogasson el a Szovjetunió­ba. Ezzel 1956 áprilisában az angolszász hatalmak egyike részéről a majdani magyar forradalom és szabadságharc sorsa már előre megpecsételődött – tette hozzá. Jelezte azt is, hogy a brit politika és média egy része a sorsdöntő napokban óvatosan hallgatott. – Ezzel megalapozták a halálos döfést a budapesti szabadságharc végkimenetelében: 1956. november 4-én megindultak a szovjet tankok – jegyezte meg a történész.

Arra a kérdésre, hogy a szabadságharcot megelőző reformkísérletekhez miként viszonyultak a keleti blokk nagyhatalmai, a történész azt közölte: a Kreml nem tolerálta Nagy Imre különutas politikáját, mozgásba hozta diplomáciai gépezetét, bekerítette a nemzetközi politikában 1956 ügyét. – Gondolok itt a november másodikán lezajló, a jugoszláv brioni-szigeteki titkos találkozóra Titóval, sőt a kínai politika a kezdeti hezitálás után, közvetlenül Mao Ce-tung beleegyezésével tudomásul vette a szovjet intervenciót, valamint a magyar forradalom katonai eltiprását – zárta a beszélgetést a történész.

(Borítókép: Fortepan/Marics Zoltán)