A Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogramnak köszönhetően újabb felújított műemléket adnak át decemberben a közönségnek, így az eddig átadott négy kastély és két vár után a Bajnán található Sándor–Metternich-kastély is elkészül ebben az évben. Virág Zsolt, a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram miniszteri biztosa a Magyar Nemzetnek elmondta: a felújítási program kezdete óta a tatai Esterházy-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély, a sümegi püspöki palota, a mosonmagyaróvári vár, valamint a szögligeti Szádvár fejlesztése készült el. 2023 végéig a programban megjelölt 18 kastély és 12 vár mindegyike teljes pompájában fogja megnyitni kapuit. – Az állami tulajdonban lévő kastélyok és várak évtizedeken keresztül leromlott állapotban voltak. A felújítási program fontos célja a műemlékvédelem és az örökségmegőrzés, valamint a gazdaságfejlesztés is olyan térségekben, amelyekről korábban senki nem gondolta volna, hogy valaha élénk turizmus jellemzi majd – fogalmazott Virág Zsolt. Hozzátette: összetett célrendszer mentén kezdték megvalósítani a projektet, ideértve a vidékfejlesztés, a területfejlesztés, a munkahelyteremtés szempontjait is, lévén ha egy települést a több évtizede használaton kívüli kastély felújítása után 40-50 ezer ember keres fel évente, az komoly hatással van a térség turizmusára, gazdaságára. Virág Zsolt úgy fogalmazott, hogy a program első ütemébe bekerült harminc műemlék épületet sokrétű szempontrendszer alapján választották ki: a földrajzi elhelyezkedés, a turisztikai fejleszthetőség, a művészeti, a műemléki, a kultúrtörténeti érték mellett az is szerepet játszott, hogy milyen az épület statikai állapota. Akadt olyan épület, amelynek a renoválását éppen emiatt mindenképpen el kellett kezdeni.
Történelmi kihívás
A Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram 2016 és 2020 közötti fejlesztéseit összesen hatvanmilliárd forintos uniós támogatásból és hazai költségvetési forrásból valósítják meg. Az összeg nagyságából látszik, soha ekkora volumenű fejlesztés nem történt e téren, miként a magyarországi kastélyok és várak újjávarázsolására sem jutott még ekkora forrás. A fejlesztés jelentősége abban is megmutatkozik, hogy jelenleg Európában nincs hasonló, egységes szempontrendszerű program. Igaz, az angol vagy a francia kastélyokkal a történelem kegyesebb volt. – Jelenleg tervezés alatt áll a programoknak egy második üteme, amellyel további állami tulajdonú kastélyok és várak tudnának turisztikai vonzerővé válni. Köztudott, hogy a magyarországi kastélyok, kúriák 99,9 százalékát kifosztották a második világháború végén, leggyakrabban a frontátvonulás körüli időszakban, így ezekben nem maradtak meg a bútorok, a műtárgyak, a történeti épülettartozékok – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Ugyanakkor – mint mondta – a Nemzeti kastélyprogramnak van egy műtárgy-visszavásárlási programja is, amely 76 év után lehetővé teszi, hogy egyes műtárgyak visszakerüljenek egykori helyükre, de ez nyilván nem elegendő egy-egy kastély, de akár egyetlen kastélybeli szoba teljes berendezésére sem.