Virág Zsolt kitért arra is, hogy egy-egy helyszínen a kastély- és a parkélmény mellett az elmúlt korok különböző életmódját is átélhető módon mutatják be: például megtudhatjuk, hány gyertyát használtak el egy este, milyen volt a fűtésrendszer, milyen volt a hőérzet, merre futott a vízvezeték és hogy milyen titkos lépcsőházakban közlekedtek a grófi család tagjai. Szerinte ezekkel a tartalmakkal lehet pótolni a történeti berendezés hiányát.
Kincsek a padláson
A sümegi palota padlásán például számos összetört, XIX. századi kályhára bukkantak az épület felújításakor. A restaurátor szakemberek az apró darabok puzzle-szerű összeillesztésével rekonstruálták a korabeli kályhákat. – Előkerült egy több mint négy méter magas, aranyozott barokk kályha töredéke is, amely egykor a dísztermet fűthette – mesélte a miniszteri biztos. Egy műemlék felújítása során mindig előfordulnak nem várt események, a rejtett szerkezetek feltárása után van, hogy meg kell erősíteni az alapokat, van, amikor a gépészet vagy a közművek tervezett nyomvonalán kerülnek feltárásra barokk kori pincerészletek, ciszternák, így ilyenkor tervmódosítás következik. A füzérradványi Károlyi-kastély könyvtárszobájában egy falfestés bukkant elő a festőrestaurátori kutatások során, amely a grófi család címerállatát, a karvalyt ábrázolta. Ez ma már ismét eredeti szépségében várja a kastélyba látogató turisták ezreit – mondta Virág Zsolt.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!