A brüsszeli kettős mérce a fogyatékkal élőket is hátrányosan érinti

Az Európai Unió lakosságának közel ötöde fogyatékkal élő, azonban a médiareprezentációjuk eltörpül az LMBTQ-személyek érdekeinek megjelenítéséhez képest. Bár uniós szinten az elmúlt évtizedben hatékony jogalkotási mechanizmus alakult ki, amely a gyakorlatban is érezteti hatását, az egyes tagállamok szintjén még mindig eltérő az információk elérésének akadálymentesítettsége. Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője számolt be a fogyatékkal élők ügyének hazai eredményeiről, valamint arról, hogy uniós szinten érzékelhető az egyes társadalmi csoportokkal szemben alkalmazott kettős mérce.

Budapest, 2019. szeptember 20. Ksa dm, a Fidesz-KDNP eurpai parlamenti kpviselje a fogyatkossggal l embereket rint intzkedseket ismertet kiadvnyt bemutat sajttjkoztatn az Emberi Erforrsok Minisztriumban 2019. szeptember 20-n. MTI/Sos Lajos Fotó: Soós Lajos

A hazai állapotokról úgy fogalmazott: 

Magyarország hatalmas lépésekkel halad előre ezen a téren. Mint mondta: elég csak a kormányablakok akadálymentesítési projektjeire gondolni vagy azokra az infokommunikációs fejlesztésekre, amelyek révén ma már a fogyatékkal élő honfitársaink akadálymentesen tudnak ügyeket intézni. 

– A technológiai fejlődés számos eszközt ad a kezünkbe, hogy legyőzzük a korábbi hátrányokat – mutatott rá. Kósa Ádám szerint egyelőre az automatizmusok hiányoznak: számos előírás, kötelezettség vagy éppen önkéntes vállalás biztosítja az akadálymentesítési kritériumok érvényesülését, mégis az embereken múlik a legtöbb. – A legjobb példa erre a metróprojekt, ahol a korábbi városvezetés elismerte a jogos akadálymentesítési elvárásokat, és a korábbi ellentétek helyett az együttműködés került előtérbe – emelte ki, majd hozzátette: sajnos a jelenlegi fővárosi döntéshozók ezzel szemben erőből diktálnak. – A Blaha Lujza tér felújítása kapcsán ők akarják megmondani, mit is jelent az akadálymentesítés, az érintett fogyatékkal élőket képviselő nagy társadalmi szervezeteket pedig csak a kötelező körig hallgatták meg, de semmit nem változtattak a terveken – fogalmazott, majd arra is emlékeztetett, hogy 

legjobban az érintettek tudják, mire lenne szükségük.

Az EU-ban élő kisebbségi társadalmi csoportok érdekvédelméről Kósa Ádám úgy fogalmazott: a kisebbségekhez tartozó személyek védelme az EU kifejezett alapértéke a demokráciával, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával együtt. Mint mondta: fontos volna elismerni a nemzeti és nyelvi kisebbségek hozzájárulását az EU kulturális örökségéhez, és kiemelten kezelni a média szerepét. Szerinte azonban az Európai Bizottság úgy véli, hogy a meglévő szabályok elegendőek ahhoz, hogy a tagállamok támogathassanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kultúrájukat előmozdító projekteket. – Eközben az Európai Bizottság azt hangsúlyozza, hogy az LMBTQ-személyek egyenlőségére irányuló szempontot be kell építeni valamennyi uniós szakpolitikába és uniós finanszírozási programba – mutatott rá, majd kiemelte: 

nem egyenlő mértékkel mérnek, amikor különféle kisebbségekről van szó. Hozzátette: a kettős mérce nyilvánvaló és különösen fájó, amikor a fogyatékkal élő emberek szempontjait sem veszik sokszor figyelembe.

A képviselő emlékeztetett: az adott társadalmi csoportok felismerték, hogy első lépésként előbb uniós stratégiát kell alkotniuk, majd EU-s jogszabályokba kell foglalniuk a számukra fontos kérdéseket. Mint rámutatott: ezt látványos és sokszor erőszakos lobbitevékenység kíséri, ahol a hátszél is eltérően erős. 

– Nyilvánvalóan nem túlzok, ha azt mondom, hogy az LMTBQ-lobbi mindent visz

– mondta.

Kósa Ádám úgy fogalmazott: a média szereti felkapni a szokványostól eltérő tartalmakat, mert az nagy nézettséget hozhat, de nem szabad sutba dobni újabb kisebbségi ügyek miatt az eddig elért eredményeinket. Nagyon szeretné, hogy a fogyatékkal élők gyakrabban megjelenjenek a médiában. – Ezért is fogadtam nagy örömmel a jelnyelv nemzetközi napja alkalmából készült remek kisfilmeket – mondta. 

Borítókép: Kósa Ádám (Fotó: MTI/Soós Lajos)