– Az Európai Unióban közel 87 millió ember él fogyatékkal, ami az unió lakosságának körülbelül a tizenkilenc százalékát jelenti. Az Európai Parlamentnek 705 tagja van, ebből minden ötödiknek fogyatékkal élőnek kellene lennie ahhoz, hogy hűen tükrözze az arányokat – mondta Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője lapunk megkeresésére. A képviselő ugyanakkor jelezte: nem feltétlen híve a kvótáknak. – Az alapelv számomra szent: az európai parlamenti képviselőket a tagállamok polgárai választják meg – hangsúlyozta. Mint rámutatott: az egyes tagországok felelőssége, hogy sokkal több fogyatékkal élő személyt jelöljenek képviselőnek.
– Hazánkban eddig csak a Fidesz ismerte fel ennek a fontosságát. Magyarországot már 2009 óta képviselhetem az Európai Parlamentben, ahol én voltam a legelső siket EP-képviselő
– mutatott rá.
Kósa Ádám elmondta: nagyon kevés fogyatékkal élő képviselő dolgozik az EP-ben.
– Egy kezemen meg tudom számolni őket. A Néppártban ketten vannak: Stelios Kympouropoulos Görögországból és David Lega Svédországból. A Zöldek képviseletében pedig Katrin Langensiepen – mutatott rá, majd hozzátette: korábban együtt dolgozott Helga Stevens siket flamand képviselővel és Marek Plurával, aki Lengyelországból érkezett.
– Mindannyiukkal nagyon jó munkakapcsolatot ápolok, a fogyatékosságügyi munkacsoportban pedig igyekszünk összehangolni a munkánkat, amelyet nagyon sok, nem fogyatékkal élő képviselő is elkötelezetten támogat – emelte ki.
Mint rámutatott: az EU irányelvet fogadott el a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről, továbbá a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről is.
– Ez utóbbinak jelentéstevője is voltam, amely érdemi befolyásolási lehetőséget biztosított számomra – tette hozzá. Kósa Ádám arra is emlékeztetett: ezeket az irányelveket a tagállamok kötelessége a nemzeti jogba átültetni és végrehajtani. – Az EU-intézmények maguk is sokat tesznek azért, hogy honlapjaikon az információ akadálymentes formában jelenjen meg, de vannak még hiányosságok: jelnyelven például kevés információ hozzáférhető – emelte ki, majd hozzátette: az Európai Parlament weblapján bizonyos tartalmakhoz még nem fér hozzá mindenki. – Az egyes oldalakon használt videókat még nem optimalizálták, és a vakok sem tudják minden részét elérni – fogalmazott. Az akadálymentesítés nehézségeire példaként Kósa Ádám a plenáris ülések felszólalásait említette, amelyeket egyszerre 24 nyelven kellene feliratozni, ezért hamarosan szoftveres megoldás teszi majd elérhetővé mindenki számára. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy azok a konferenciák, ahol csak egy vagy két nyelvet használnak a résztvevők, már az Európai Parlamentben is könnyedén megszervezhetők feliratozással és jelnyelvi tolmácsolással is, ami tíz éve még nem így volt. A képviselő szerint azonban tagállami szinten teljesen eltérő a közszolgáltatások akadálymentessége, mégis van előrelépés, hiszen jogszabályi kötelezettség eleget tenni az ENSZ fogyatékossággal élőkről szóló egyezményének.