Hiába döntöttek úgy, hogy Egységben Magyarországért néven indulnak a választáson, most a minimálbérrel kapcsolatban derült ki, hogy teljes a káosz a Márki-Zay Péter vezette baloldalon.
„Hatalmas öröm számomra, hogy az olyan fontos ügyekért, mint az európai minimálbér-szabályozás bevezetése, az ellenzék közösen harcol”
– jelentette be váratlanul közösségi oldalán Dobrev Klára. Mint Gyurcsány Ferenc felesége írta, „mi, DK-s politikusok, évek óta dolgozunk egy pontos, átlátható, uniós szabályozáson, amellyel végre a tisztességes minimálbér nem kormányzati kegy lesz. És végre ez most már nemcsak a mi célunk, hanem az egységes ellenzék álláspontja is. Mert az európai minimálbér-szabályozással a tisztességes megélhetés nem választási ígéreteken fog múlni, hanem garantált lesz minden európai polgárnak, köztünk nekünk, magyaroknak is.”
Dobrev bejelentése azért meglepő, mert a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje többször is nekirontott a minimálbér-emelésnek, sőt a legkisebb bér szükségességét is kétségbe vonta.
– Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se – fogalmazott Márki-Zay Péter az egyik videójában. Későbbi fejtegetése szerint a túl magas minimálbér rettenetes veszélyekkel járna, olyannyira, hogy tömeges munkanélküliséget okozna Magyarországon. Mivel Márki-Zay a minimálbéren túl minden olyan pontot – a rezsicsökkentést, a benzinárak befagyasztását, a migráció megállítását vagy a gyermekvédelmi törvényt – megtámadott, amelyek széles körű társadalmi támogatottságot élveznek, valamennyi közvélemény-kutatás szerint lejtmenetbe került az általa vezetett összefogás.
Ennek tükrében nem csoda, hogy Hódmezővásárhely polgármestere az utóbbi időkben már próbálta kimagyarázni korábbi minimálbér-ellenes kijelentéseit, sőt nemrég egyenesen arról beszélt, ők is emelnék a legkisebb bért, ami „nagyon fontos követelés”.
Mivel a kérdésben Márki-Zay teljesen hiteltelenné vált, a baloldali pártok vélhetően Dobrev Klára bejelentésén keresztül próbálják most a saját miniszerelnök-jelöltjük által okozott károkat enyhíteni. Az ügy ráadásul személy szerint Dobrevet is hiteltelenítette, hiszen ő konkrétan az európai minimálbér ígéretével jutott EP-mandátumhoz.
Bár a baloldali pártok most száznyolcvan fokos fordulatot tettek a kérdésben, ez sem feledteti, hogy mindeddig pisszenés nélkül beálltak Márki-Zay Péter minimálbér-ellenessége mögé, akinek a kedvéért decemberben egyikük sem szavazta meg a jövő évi 200 ezer forintos minimálbér, illetve 260 ezer forintos garantált bérminimum-emeléshez szükséges adócsökkentéseket.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy nem befolyásolná a magyarországi béreket az európai minimálbér bevezetése, amiről várhatóan már a jövő év elején tárgyalások kezdődnek az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamok között. Ez nem jelent közös uniós összeget, és Brüsszel a tagállamokban alkalmazott kötelező legkisebb bért sem határozná meg. A bizottsági irányelvjavaslat mindössze olyan szempontrendszert javasol, amelynek teljesülésével feltételezhető, hogy a legrosszabbul kereső munkavállalók fizetése is elegendő lesz a megélhetésükhöz. A jövőre bruttó kétszázezer forintra emelkedő hazai minimálbér megközelíti, a 260 ezres garantált bérminimum pedig túl is teljesíti a tervezett kritériumokat – azaz a baloldal most olyan ígérettel próbálkozik a választóknál, amit a Fidesz–KDNP kormány már teljesített.
Borítókép: Dobrev Klára, Márky-Zay Péter és Karácsony Gergely (Fotó: Ripost/Máté Krisztián)
