időjárás 25°C Evelin, Fülöp 2022. május 26.
logo

A járvány sem tántorította el a rendszeres véradókat

Mediaworks-Hírcentrum
2022.01.17. 06:30
A járvány sem tántorította el a rendszeres véradókat

Habár a koronavírus-járvány harmadik és negyedik hulláma rányomta bélyegét a véradásra is, az Országos Vérellátó Szolgálat pozitívan látja a múlt esztendőt. A legelkötelezettebb véradókat a pandémia sem tarthatta távol. A szolgálat továbbra is várja azokat a Covid–19-ből felgyógyultakat, akik vérplazmát adnának.

– 2021 kihívásokkal teli, de eredményes évként kerül majd be az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) krónikáiba – válaszolta a Mediaworks Hírcentrumának kérdésére Nagy Sándor szakmai főigazgató-helyettes, aki kiemelte: 

minimálisan még így is meg tudták haladni a 2020-as év eredményeit. 

– Külön ki kell emelnem a december hónapot, amelyik a békeidőbeliekkel vetekedett – tette hozzá Nagy Sándor. A Hírcentrum azután kereste meg az OVSZ-t, hogy decemberben több olyan felhívás is napvilágot látott, amely a véradás fontosságára és a készletek apadására figyelmeztetett.

Kérdésünkre Nagy Sándor elmondta, hogy a legelkötelezettebb véradók lelkesedése, segítőkészsége nem tört meg a járvány alatt sem. – Ugyan lényegesen kevesebb helyszínen és fokozott biztonsági intézkedések mellett lehetett csak vért adni, de mégis jöttek és karjukat nyújtották rászoruló embertársaik életének megmentése érdekében – hangsúlyozta a szakmai főigazgató-helyettes.

Az OVSZ honlapján továbbra is arra biztatják a koronavírus-fertőzésből kigyógyultakat, hogy adjanak vérplazmát. Ismert: a plazmaterápia volt az első kísérleti gyógymód a koronavírus okozta betegségre. 

Az eljárás lényege, hogy a gyógyult emberek vérplazmáját betegeknek adják be, akiknek a szervezetébe így kívülről kerülne még több antitest, segítve a gyógyulást.

– Hazánk élen járt a fertőzésből gyógyult emberektől gyűjtött plazma terápiás alkalmasságát kutató országok között. A módszer tanulmányozása, a klinikai, majd a veszélyhelyzeti alkalmazás eredményei egyértelműen pozitívnak minősíthetők. Ki kell hangsúlyozni, hogy a magyar elbírálási és beválogatási feltételek nagyon szigorúak, a jelentkezőknek mindössze húsz-huszonöt százaléka minősült alkalmasnak plazmaadásra

– mondta Nagy Sándor.

A plazmaterápia nemzetközi alkalmazása kapcsán elmondta: a kezdeti időkben nem voltak kidolgozott eljárásrendek. Vannak országok, ahol a változó elbírálási és értékelési kritériumok, esetenként a korlátozottan rendelkezésre álló plazmakészítmények miatt felhagytak ezzel a kezeléssel, így a kis esetszám miatt nehéz lett volna statisztikailag kellően alátámasztott eredményekről beszámolni – mondta Nagy a plazmaterápia nemzetközi megítélését illetően. – Ugyanakkor számos pozitív eredményű publikáció is napvilágot látott, köztük többet is magyar orvosok jegyeznek – emelte ki.

Nagy Sándor arról is beszámolt, hogy már járvány első hullámában létrejött egy nemzetközi munkacsoport, amelyben magyar szakemberek is szerepet vállaltak. Az együttműködés azóta is élő és aktív.