– Az állatvédelem szempontjából kiemelkedően fontos év volt 2022, a területen egy sor lényeges határozat, jogszabály született az előző esztendőben. Mi indokolta a jelentős változásokat hozó döntéseket?
– Bátran mondhatjuk, hogy 2021 az állatvédelem éve volt Magyarországon, tavaly e területen valóban nagyon aktívak voltunk. Úgy kezdtük az esztendőt, hogy megkérdeztük az embereket, mi a véleményük a legfontosabb állatvédelmi kérdésekről. Februárban állatvédelmi konzultációt indítottunk, amit nagyon komoly érdeklődés kísért. Köszönöm annak a több mint 262 ezer embernek, aki élt ezzel a lehetőséggel, és elmondta véleményét a feltett kérdéseinkre. A konzultációra adott válaszok ki is jelölték a munkánk fő irányát, hogy miként kell megváltoztatni a jogszabályi környezetet, például a felelős állattartás érdekében.
– Mit tart a legfontosabb eredményeknek?
– Nagy dolognak tartom, hogy 67, az állatvédelmi területen aktív civil szervezetet támogatni tudtunk, összesen 141 millió forinttal. A komoly eredmények között kell említenem, hogy elkészült az állatvédelmi kódex, megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, létrejött az Állatorvos-tudományi Egyetemen az Állatvédelmi Központ, és elfogadtuk Európa egyik legszigorúbb állatvédelmi törvényének módosítását.
– Melyek a legfontosabb erényei a tavaly elfogadott jogszabálynak?
– Európában is egyedülálló módon körbeírtuk például, hogy kik az illegális szaporítók. Ez azért is fontos, mert már a munkám elején elmondtam, hogy minden eszközzel fel fogunk lépni ellenük. Ezt meg is tettük, hiszen az illegális szaporítás már bűncselekménynek minősül, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Fontos, hogy az állatviadalokon most már nemcsak a szervező, hanem a résztvevő is büntethető. Ki kell emelnem azt is, hogy a méregcsalétek kihelyezésénél már nem kell megvalósulnia károkozásnak, anélkül is büntethető az elkövető. Emellett nagyon sok minősített esetet hoztunk létre, ahol szigorúbb büntetési tételt lehet alkalmazni.
– Milyen további fontos döntések születtek az állatvédelmi törvény elfogadása mellett?
– Az állatvédelem területe az év végén is szolgált jó hírekkel, hiszen nagyon régen vártunk a kóborállat-rendelet megalkotására, és a jogszabály decemberben megjelent. Itt ismét a civil szervezetekkel fogtunk össze azért, hogy a rendelet megoldást adjon egy valós problémára. Köszönettel tartozunk a civil állatvédő szervezeteknek, a Nemzeti Állatvédelmi Tanácsnak, az Agrárminisztériumnak és az Igazságügyi Minisztériumnak, amelyek az előkészítésben részt vettek. A rendelet a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásáról szól, részletesen szabályozza az ebrendészeti telepek feladatkörét és ellenőrzését. A cél természetesen az, hogy közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi szempontból is olyan megfelelő, korszerű környezetet hozzunk létre, amely révén növekszik az ebrendészeti telepek szakmai színvonala és átláthatósága, illetve javul az ott tartott állatok jóléte, egészsége, továbbá növekszik a gazdához jutás esélye.
– Mit emelne ki a változtatások, szigorítások közül?
– A pozitív változás érdekében az ebrendészeti telepeken a minimális tartási időt 14 napról 45 napra emeltük, és az ott tartott állatokról részletes nyilvántartást kell vezetni. Fel kell tüntetni továbbá az állatokat a telep honlapján. Minden ebrendészeti vagy gyepmesteri telepnek kötelező lesz sorszámozott, időrendi nyilvántartást vezetnie a befogott, illetve leadott állatok fajáról, fajtájáról, ivaráról, koráról és ismertetőjegyeiről. Szabályoztuk emellett az örökbefogadás feltételeit, mostantól kezdve kizárólag veszettség ellen oltott, mikrocsippel megjelölt, féregtelenített és ivartalanított állatot lehet örökbe adni. A civil szervezetek pedig innentől ingyenesen kapják meg az ebrendészetről kivitt társállatokat. Ezek mind olyan szabályozások, amelyek az állatvédelmet szolgálják, és amelyekkel régi adósságot törlesztettünk. A rendelet megszületése hatalmas dolog.
– Milyen más eszközzel igyekszik pozitív változást elérni a kormány az állatvédelem területén?
– December végén további jó hírekkel tudtunk szolgálni, a Magyar Közlönyben 28-án jelent meg egy kormányhatározat, amely egy másfélmilliárd forintos pályázati csomagról szól, és amivel, véleményem szerint, 2022-ben hazánkban új szintre léphet majd az állatvédelem. Ebben a programban civil állatvédő szervezeteknek ötszázmillió forint keretösszeggel írunk ki pályázati lehetőséget az ebrendészeti telepekhez kapcsolódóan. A szervezetek ivartalanításra, férőhelybővítésre és működési költségre használhatják majd fel az elnyert támogatást. Szintén pályázati rendszeren keresztül lehet majd támogatást igényelni az ebrendészeti telepek korszerűsítésére az Agrárminisztérium közreműködésével, amelyre 450 millió forintos keretösszeget fordítunk.
– Van olyan programelem, amely már 2021-ben is létezett?
– Igen, a Magyar falu program felelős állattartást elősegítő pályázata 250 millió forintos keretösszeggel újra elérhető lesz, erre ezúttal is ötezer fős és az alatti lakosságszámú települések önkormányzatai pályázhatnak az állatok ivartalanítására, veszettség elleni védőoltására és mikrocsippel történő megjelölésére. Tavaly ez a programelem nagy sikert hozott, hiszen 479 településen közel 14 ezer kutya és macska ellátására nyertek támogatást. Sokan azonban tartaléklistára kerültek vagy forrás hiányában elutasították a pályázati igényüket, ezért ezt a programelemet idén is meghirdetjük. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a felelős állattartásra való felhívásra, és a szemléletformálást, a gyermekek nevelését már bölcsődei, óvodai környezetben el kell kezdeni. Ezt a feladatot az Állatvédelmi Központ az Állatorvos-tudományi Egyetem közreműködésével kapta meg. A kormány 250 millió forintos keretösszegű támogatást biztosít állatvédelmi szemléletformálásra és oktatásra, illetve a lakosság tájékoztatására, ennek megvalósításáért szintén az Agrárminisztérium felel. Ehhez a kezdeményezéshez nagy reményeket fűzünk, hiszen tudjuk, hogy hiába alkotunk szigorú törvényeket, a legfontosabb mégis a megelőzés, és az állatkínzásokat csak szemléletformálással, a felelős állattartásra való felhívással tudjuk megakadályozni.
– Orbán Viktor miniszterelnökkel tavaly decemberben ellátogattak az Ürömi Állatotthonba, és személyesen szállítottak ki ötszáz kilogramm állateledelt a létesítménybe. Ez egy gesztus volt vagy több annál?
– Ezt a segítséget nemcsak az Ürömi Állatotthon kapta meg, hanem a kormányzati programban országszerte több mint kétszáz hasonló szervezetnek biztosítottuk az ötszáz kilogrammnyi eledelt. Azt gondolom, hogy ez az összesen több mint száz tonna állateledel nemcsak egy gesztus, hanem óriási segítség volt a civil szervezeteknek. Ezt a programot 2022-ben is tovább szeretnénk vinni, a kormány a civil állatvédő szervezetek munkáját ebben az évben is támogatja tápadománnyal, ötvenmillió forint értékben.
– Ha már év vége, akkor a szilveszter is felkorbácsolta az indulatokat, és – elsősorban az internetes közösségi oldalakon – heves viták folytak az állattartók és a pirotechnikai eszközökkel ünneplők között. Lehet ebben a kérdésben nyugvópontra jutni?
– A tavaly februári állatvédelmi konzultáción erre is rákérdeztünk, és az látszódott, hogy ebben a kérdésben oszlanak meg legjobban a vélemények. Készítettünk egy javaslatot, amelyet elküldtünk Brüsszelbe, hiszen ez az ügy uniós jogkörbe tartozik, és nekünk be kell mutatnunk a tervezett jogszabályi változtatást. Erről azonban nem szeretnék többet mondani, hiszen egyelőre csak egy munkaanyag született, és még sokat kell dolgoznunk a helyzet rendezéséért. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy 2022 végére más jogszabályi környezet lesz Magyarországon a pirotechnikai eszközök felhasználására. Nagyon örülök, hogy már vannak önkormányzatok, amelyek nem tűzijátékot, hanem például fényfestést tartanak, és így ünnepelnek helyben.
– A másik sok vitát kiváltó terület az állatkísérletek, ahol nagyon sok pozitív változás történt az utóbbi években, évtizedekben; ezekről nemcsak a szakma, hanem az állatvédők egy része is pozitívan nyilatkozik. Lassan lecsillapodhatnak a kedélyek?
– A Nemzeti Állatvédelmi Tanács végzi a munkáját, és folyamatosan hozzuk be azokat a témákat, amelyekkel foglalkoznunk kell. Az állatkísérletek kérdése nincs a témák között, pontosan azért, mert azt gondoljuk, hogy a jogszabályi környezet európai szintű, és nincs szükség változtatásra.
– Egyes körökben nagy divat az egzotikus állatok tartása, amelyeket jellemzően illegálisan szereznek be. Magyarországon most éppen egy fekete párduc vélt megjelenése borzolja a kedélyeket. Valós probléma ez hazánkban?
– Az illegális állattartásról nincsenek információink, ha lennének ilyen adataink, akkor a törvény erejével próbálnánk igazságot szolgáltatni. Azt gondolom, hogy a kérdés Magyarországon nem jelent valós problémát. Az sem bizonyosodott be, hogy most valóban egy kószáló fekete párducot láttak-e hazánkban. Más országokban sajnos sokkal gyakrabban előfordul a mai online világban, hogy egy oroszlán egy családi házban nő fel, és ezt a videómegosztó oldalakon mutogatják. Ez nem jó irány, és nem is szabad követnünk!
