A járványügyi szabályozásnak köszönhetően az első hullámot úgy törtük le, mint senki más Európában. A későbbiekben a vakcináció felpörgetése volt a cél, ami a készítmények beszerzésének, a jól szervezett oltási programnak köszönhetően sikerült, és hazánk tavaly olyan átoltottsági arányt ért el, melynek révén újraindíthattuk az országot – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjúban az emberi erőforrások minisztere.
Kásler Miklós szerint azonban Magyarországon is vannak vírus- és oltástagadók, az általános heccelőkön kívül pedig a baloldal is mindent megtett, hogy elbizonytalanítsa az embereket. Mára pedig kiderült, ezt azért teszik, mert embertelen módon az idős választók halálától remélik a hatalomra jutást
– szögezte le.
Az oltások jelentőségéről szólva a tárcavezető elmondta: az első nagy hazai tudományos kutatás (Hun-VE) szerint a védőoltás 88-98 százalékra növelte a védelmet a betegség halálos kimenetelével, valamint 69-89 százalékra a fertőzéssel szemben, ami kiemelkedő eredmény. Az eddigi tapasztalok szerint azonban a koronavírus elleni második oltás beadását követően mintegy fél évvel a vakcinák által kiváltott védelem jelentősen csökken. Ezért fontos egy harmadik, emlékeztető védőoltás, amelynek hatása a védettségi szintet visszaemeli az eredeti, 80-90 százalékra – fűzte hozzá.
Az ágazati béremelések kapcsán az orvos-miniszter hangsúlyozta: a kormány 2010-től kiemelten kezeli az egészségügyben dolgozók erkölcsi, anyagi megbecsülését.
Az orvosok fizetése 2010 és 2022 között átlagosan a három-ötszörösére vagy akár nagyobb mértékben nőtt, az egészségügyi szakdolgozói béremelés következő üteme pedig ez évtől lépett életbe. Az ebbe a körbe tartozó több mint 85 ezer munkavállaló fizetése 2010-hez képest 2022-re megközelítőleg a háromszorosára növekedett, a szakdolgozói fizetések 2019. július és 2022. január között 72 százalékkal nőttek
– sorolta a tárcavezető. Az idei egészségügyi béremelésre csaknem 260 milliárd forintot fordítanak – rögzítette Kásler Miklós.
Szólt arról is, hogy a biztonságos és hatékony gyógyszerellátás megteremtése érdekében januártól módosultak egyes gyógyszertámogatási és -finanszírozási szabályok. Húsz terápiás területen 29 új gyógyszer került tb-finanszírozásba. A hátrányos földrajzi helyzetű gyógyszertárak közül mintegy ötven számíthat másfél millió forintos többlettámogatásra – ismertette a miniszter.
Az emberi erőforrások minisztere a köznevelésben idén a gyermekvédelmi népszavazást tartja a legfontosabbnak.
Az a célunk, hogy megakadályozzuk, hogy az agresszív LMBTQ-propaganda beszivárogjon a magyar óvodákba és iskolákba. A kormány ebben határozott, de szükség van a szülők támogatására is, mert nagy csatákat kell még megvívnunk – fogalmazott a tárcavezető.
Kásler Miklós arról is beszámolt, hogy jövőre a legfontosabb változások egyike az érettségi követelményrendszer megújítása lesz, a szabályozások eredményeként a 2023/24-es tanévtől módosulnak a vizsgakövetelmények. Elmondása szerint a változtatás csökkenti az elvárt ismeretek mennyiségét, még jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást. Emellett lényeges módosulás lesz a mentális segítségnyújtás, az iskolai agresszió megelőzése és mérséklése – jelezte.
A kulturális célú kiadásokat nézve – folytatta – GDP-arányosan Magyarország negyedik éve van az első helyen az EU tagállamai között. Januártól 20 százalékkal emelkedett a kulturális szektorban dolgozók bére, a könyvtári és a levéltári területen is rendkívüli programok valósulnak meg – húzta alá.
A miniszter végül arra is kitért, 2022 januárjától 20 százalékkal emelkedett a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatottak bére. Az átlagbér összege így 310 ezerről 370 ezer forintra nőtt, ami 2010-hez viszonyítva csaknem háromszoros bővülés – jegyezte meg.
A teljes interjú a Figyelő című hetilapban olvasható.
Borítókép: Kásler Miklós (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
