Régóta fájó pont a baloldalnak az Orbán-kormány által 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés. Magyarország mostani miniszterelnöke 2005-ben, még ellenzékben is arról beszélt, hogy az embereket meg kellene védeni az elszabaduló energiaáraktól. Gyurcsány Ferenc akkor, miniszterelnökként ugyanazzal az érveléssel utasította el Orbán Viktor ötletét, mint amivel most kampányol a baloldal miniszterelnök-jelöltje.
Azért nem javaslom ezt a vitát, mert itt mélyfilozófiai különbség van közöttünk. Énszerintem, bár hozhatnánk olyan döntést is, hogy ne folyjon a folyó, ne fújjon a szél és ne emelkedjen a nap, a világpiac árait nem mi befolyásoljuk. Egy darabig lehet ezt kompenzálni kormányzati erővel, ön ebben a fajta erőben mindig nagyon bízott, gyakorolta is ezt sokszor. Én úgy látom, hogy elképesztő károkat okozott
– magyarázta Gyurcsány Ferenc az akkori ellenzék vezérének, Orbán Viktornak.
A bukott miniszterelnök szerint Orbán javaslata „azt üzeni az embereknek, hogy gyerekek, itt vagyunk mi, politikusok, tudjátok mit, az árakat is megállítjuk a határoknál”. Gyurcsány Ferenc azt is bizonygatta, hogy az első Orbán-kormány idején meghozott, az emberek életét könnyítő döntések árát a 2002-ben hivatalba lépő baloldali kormánynak kellett megfizetnie.
Később, 2010-ben újra kormányra kerülve, Orbán Viktor megvalósította elképzelését, a rezsicsökkentés pedig 2022-ben is védi a magyar családokat a világszerte elszabaduló energiaárakkal szemben.
Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a baloldal a rezsicsökkentést már a kezdetektől támadta, 2013-ban, amikor az Orbán-kormány javaslatáról döntött az Országgyűlés, Gyurcsány Ferenc és az akkor már a DK-ban politizáló, korábban MSZP-listáról a parlamentbe jutó képviselők nem vettek részt a szavazáson. Csak Szűcs Erika és Vadai Ágnes jelentek meg, ők azonban nemmel szavaztak.
Szél Bernadett, aki korábban az LMP-ben politizált, az idei választáson pedig a baloldal közös jelöltje lesz a Pest megyei 2. számú országos egyéni választókerületben, 2014-ben így kritizálta az árszabályozást: „Ez nem is rezsicsökkentés, hanem rezsihazugság, mert az olcsó gázárak nem tarthatók fenn hosszú távon, néhány éven belül emelkedni fog az ár.” Az emelkedés azonban egészen 2022-ig nem következett be. Karácsony Gergely későbbi főpolgármester még kerületi vezetőként egy civil szervezetnek írt levelében, 2018 áprilisában szintén a rezsicsökkentés eltörlése mellett érvelt. A Reális Zöldeknek írt válaszában azt írta: „Átalakítjuk a hatósági árszabályozást, amely jelenleg nem követi a világpiaci tarifákat.”
