– Minden új épület kockázat, különösen a mai világban az, amikor az építészek már nem akarnak a régi, bevált történelmi stílusok formanyelvén beszélni
– rögzítette Orbán Viktor a Magyar Zene Háza ünnepélyes megnyitóján. A miniszterelnök hozzátette: végigizguljuk a nagy léptékű építkezéseket, és csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást.
– Ízlés kérdésében nehéz és csak ritka pillanatokban sikerül egyetértésre jutni, ám a mai pillanat ilyen. Közmegegyezés, hogy Fujimoto úr (az épület japán származású tervezője – a szerző) kiváló munkát végzett, de nemcsak a tervezőknek, hanem mindenkinek köszönetet mondhatunk, akik a munkájukkal lehetővé tették, hogy ma itt állhatunk – rögzítette a kormányfő.
Ezután Orbán Viktor feltette a kérdést: „Miért van az, hogy egy japán elme alkotta térben mi, magyarok jól érezhetjük magunkat?” Válaszában a miniszterelnök kiemelte:
Talán azért, mert a két nép, a két szellem, a japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján gondolnánk.
– Emlékezzünk csak az 1930-as évek rokonságkutató tudományos erőfeszítéseire! De az is lehetséges magyarázat, hogy ez az épület nem akarja megerőszakolni a környezetét, inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, szervesül, és ez a magyar szemnek szép. Ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja – húzta alá Orbán Viktor.
– Nehéz időket él át Európa, járványok, népvándorlási hullámok követik egymást, az energiaválság itt van a nyakunkon, a brüsszeli ideológiai nyomásgyakorlás is nő, miközben kontinensünk politikai, katonai, gazdasági és kulturális sajnos kulturális súlya is folyamatosan zsugorodik a világ többi részéhez mérve – tért át az aktuális politikai helyzetre a kormányfő.
Orbán Viktor elmondta, hogy a Magyar Zene Házához hasonló intézményeket máshol a járványra hivatkozva inkább bezárják vagy leépítik, ám Magyarországon kulturális expanzió figyelhető meg.
– Az elérhető legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban, igaz, holtversenyben, az első helyen állnak az Európai Unióban – közölte a miniszterelnök. Kiemelve: 2010-ben még a középmezőnyben volt e tekintetben Magyarország, de a nemzeti alkotmányos fordulat után sikerült visszakapaszkodni az élre egy évtized alatt. – Hiába, a magyarok önképének fontos része, hogy mi kultúrnemzet vagyunk – tette hozzá.