– Minden új épület kockázat, különösen a mai világban az, amikor az építészek már nem akarnak a régi, bevált történelmi stílusok formanyelvén beszélni
– rögzítette Orbán Viktor a Magyar Zene Háza ünnepélyes megnyitóján. A miniszterelnök hozzátette: végigizguljuk a nagy léptékű építkezéseket, és csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást.
– Ízlés kérdésében nehéz és csak ritka pillanatokban sikerül egyetértésre jutni, ám a mai pillanat ilyen. Közmegegyezés, hogy Fujimoto úr (az épület japán származású tervezője – a szerző) kiváló munkát végzett, de nemcsak a tervezőknek, hanem mindenkinek köszönetet mondhatunk, akik a munkájukkal lehetővé tették, hogy ma itt állhatunk – rögzítette a kormányfő.
Ezután Orbán Viktor feltette a kérdést: „Miért van az, hogy egy japán elme alkotta térben mi, magyarok jól érezhetjük magunkat?” Válaszában a miniszterelnök kiemelte:
Talán azért, mert a két nép, a két szellem, a japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján gondolnánk.
– Emlékezzünk csak az 1930-as évek rokonságkutató tudományos erőfeszítéseire! De az is lehetséges magyarázat, hogy ez az épület nem akarja megerőszakolni a környezetét, inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, szervesül, és ez a magyar szemnek szép. Ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja – húzta alá Orbán Viktor.
– Nehéz időket él át Európa, járványok, népvándorlási hullámok követik egymást, az energiaválság itt van a nyakunkon, a brüsszeli ideológiai nyomásgyakorlás is nő, miközben kontinensünk politikai, katonai, gazdasági és kulturális sajnos kulturális súlya is folyamatosan zsugorodik a világ többi részéhez mérve – tért át az aktuális politikai helyzetre a kormányfő.
Orbán Viktor elmondta, hogy a Magyar Zene Házához hasonló intézményeket máshol a járványra hivatkozva inkább bezárják vagy leépítik, ám Magyarországon kulturális expanzió figyelhető meg.
– Az elérhető legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban, igaz, holtversenyben, az első helyen állnak az Európai Unióban – közölte a miniszterelnök. Kiemelve: 2010-ben még a középmezőnyben volt e tekintetben Magyarország, de a nemzeti alkotmányos fordulat után sikerült visszakapaszkodni az élre egy évtized alatt. – Hiába, a magyarok önképének fontos része, hogy mi kultúrnemzet vagyunk – tette hozzá.
– Ne felejtsük el azt sem, hogy miként viselkedtek politikai ellenfeleink a Városliget megújításának ügyében. Egyáltalán nem véletlen, hogy a főpolgármester úrnak éppen máshol akadt ma dolga. Óriási a kísértés, hogy elégtételt vegyünk, hiszen látva ezt a gyönyörű épületet, a tömött sorokat, a számos nemzetközi elismerést, a napnál is világosabb, nekünk volt igazunk
– emlékeztetett Orbán Viktor.
A miniszterelnök a támadásokról elmondta, hogy baloldali politikai munkások védték, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt, és ellenezték, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő.
– Nagy a kísértés, de talán mégsem illik, hogy a magyar kultúra napján politikai revanssal foglalkozzunk. Én sem teszek ilyet, annyit azonban kicsiklandozik belőlem a kisördög, hogy halasszuk ezt el, ne feledkezzünk el róla, csak halasszuk ezt el, és inkább, hogy stílszerű legyek, áprilisban húzzuk el a nótájukat
– jegyezte meg.
Orbán Viktor elmondta, hogy a Városliget a magyar kultúra kitüntetett helyszíne, de nem volt mindig méltó a nagy híréhez, majd felidézte, hogy az 1896-os millenniumi fejlesztések, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Hősök tere, a Közlekedési Múzeum vagy a Vajdahunyad vára a ligetet a magyar kultúra Parnasszusává tették. Ám a kormányfő emlékeztetett, hogy világháborúkat és a kommunizmus időszakát jelentősen megsínylette a liget.
– 2010-es visszatérésünkkor azt akartuk, hogy a liget váljon újra a magyar kultúra fellegvárává. Ezért született meg a Liget projekt, ami Európa legnagyobb kulturális beruházása
– hangsúlyozta.
Ezután a miniszterelnök köszönetet mondott Tarlós Istvánnak, Budapest korábbi főpolgármesterének, akinek a városvezetése alatt elkezdődhettek a különböző beruházások. – Tarlós István idejében a főváros és a kormány olyan olajozott együttműködést hozott létre, amelynek gyümölcseit még hosszú évtizedek múltán is élvezni fogják a budapestiek, és büszke lesz rá az egész magyar nemzet – jegyezte meg.
Beszédében Orbán Viktor arra is kitért, hogy az országépítők nevét a magyarok soha nem felejti el, kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók pedig mindig voltak, de az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet egyszerűen kiejti őket az emlékezetéből.
– Jelenlegi formájában a Liget projekt egy félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó. Éppen ezért nagyon várjuk már, hogy a magyar választók áprilisban végre pontot tegyenek az ügy végére, és lezárhassuk ezt a vitát
– tette hozzá.
Végezetül a miniszterelnök elmondta, hogy a mai politikai viták új fénytörésbe helyezik az európai magaskultúrát és annak küldetését. – Globalizáció vs. keresztény alapok, brüsszeli bürokrácia a nemzeti büszkeséggel szemben, bevándorlás vagy családtámogatás, genderpolitika, szemben a gyermekvédelemmel – sorolta a főbb vitapontokat a kormányfő. Hozzátette: a kulturális elidegenedés fenyeget minket, azonban mi szeretnénk Európát egyben tartani.
– Tennünk kell tehát a kulturális elidegenedés ellen is, ezért most a magaskultúra klasszikus értékeihez kell fordulnunk. A magaskultúra közvetíthet, tiszteletet parancsol és odafigyelést követel ebben a bábeli zűrzavarban. Ha van olyan magasabb rendű cél, aminek az elérésére a zene – ideértve a magyar zenét is – alkalmas, akkor ez éppen az
– zárta beszédét Orbán Viktor.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
