Az Amnesty volt igazgatója: A jogvédő szervezet az ellenzék részeként viselkedik

A Soros György fontos szövetségesének számító Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója egy Skype-on készített interjúban elismerte, hogy irányítása alatt megpróbálták politikai szerepbe kényszeríteni a szervezetet, és ezen törekvéseknek nem is mindig tudott ellenállni. Jeney Orsolya szerint távozását követően szinte minden akadály elhárult a nyomásgyakorlók elől. A szóban forgó beszélgetés egyébként része annak a hatalmas dokumentumhalmaznak, amelyet lapunk hetekkel ezelőtt, ismeretlen e-mailcímről kapott, és amelyről cikksorozatban számol be. Eddigi írásainkból egyértelműen kiderült, hogy az NGO-k (a nem kormányzati szervezetek) a tájékozatlan külföldi újságírók befolyásolásával miképpen festenek torz képet Magyarországról.

Munkatársainktól
2022. 02. 23. 8:31
Gárdos Tódor
Budapest, 2015. július 7. Gárdos Tódor, az Amnesty International Magyarország (AI) balkáni régióval foglalkozó kampányfelelõse sajtótájékoztatót tart az emberi jogi szervezet által készített, a balkáni migrációs helyzetet ismertetõ jelentésrõl a budapesti Kõleves Vendéglõben 2015. július 7-én. MTI Fotó: Marjai János Fotó: Marjai János
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jeney Orsolya a birtokunkba jutott Skype-interjúban közölte, az Amnesty International Magyarország igazgatójaként erős belső nyomás helyeződött rá, hogy kvázi ellenzéki szerepben, akár indokolatlanul is bírálja az Orbán-kormányt a médiában.

Egyszer azt a jelzést kaptuk belülről, hogy sokkal hangosabbak legyünk Orbán ellen

közölte, hozzátéve: ez a kérés túlment az Amnesty keretein. Azt mondtam, már bocsánat, de ki vagyok én, hogy felülírjam az Amnesty mandátumát?

Szavai szerint előfordult az is, hogy azt várták el, konkrét, politikusokkal megtörtént esetekre reagáljon, ám szerinte a jogvédő szervezeteknek inkább az a feladata, hogy rendszerszintű jelenségekkel foglalkozzanak.

 

Bojkott

Az egykori igazgató felidézte, hogy a migrációról szóló népszavazás előtt más szervezetekkel együtt az Amnesty távolmaradásra buzdította a választópolgárokat.

Arra próbálták rábírni az embereket, hogy ne menjenek szavazni. Ám, mivel az Amnesty egy emberi jogi szervezet, én azt vallottam, hogy tisztelnünk kell az emberek jogait és a szabad gondolkodásét. Nem kellene megmondanunk az embereknek, hogy mit tegyenek. Nekünk annyi a feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmüket bizonyos ügyekre, amiből aztán ők le tudják vonni a megfelelő következtetést

fogalmazott.

Jeney Orsolya az Amnestyn belüli viszonyokat azzal is érzékeltette, hogy a szervezet egy olyan kommünikét adott ki a nevében, amelyet át sem olvashatott.

Kattintásvadász címek

A közvélemény nemkívánatos befolyásolásának egy másik példájaként a szenzációhajhász kormányellenes megnyilvánulásokat említette. 

A különböző kattintásvadász címekkel könnyen lehet befolyásolni a kormányt nagyon utáló olvasóközönséget, akik hajlamosak bármit elhinni, ami Orbán Viktor ellen szól, és sokszor magát a cikket sem olvassák el. Ez olyan hiba, amit egy politikán kívül működő szervezet nem követhet el

húzta alá a szervezet egykori vezetője.

Mint Jeney Orsolya rámutatott, annak következményeként, hogy a hazai politikai élet szereplői eltúlozva és a kontextusukból kiragadva tálalnak bizonyos dolgokat, torzul Magyarország nemzetközi megítélése. Kiemelte, hogy például az Európai Parlament is az említett beszámolók alapján tárgyalja az itteni ügyeket.

A túlzó bírálatok egyik példájaként az egészségügyet említette, „amely bár nagyon rossz állapotban van, de nem lehet azt mondani, hogy ez Orbán Viktor műve lenne”.

 

Ellenzéki szerepben

A volt igazgató kijelentette, az elmúlt időszakban az Amnesty International a korábbinál erősebben átpolitizált szervezetté vált, és sokkal inkább az ellenzék részeként viselkedik.

Mint köztudott, a Magyar Nemzet az elmúlt hetekben a szerkesztőséghez eljuttatott terjedelmes dokumentumhalmaz, több tízórányi Skype-interjú alapján cikksorozatban számol be arról, hogy a Soros-világhoz tartozó meghatározó szereplők maguk fedték fel a médiára gyakorolt befolyásukat, a manipulációs módszereiket, azt, hogy milyen torz, hamis képet festenek Magyarországról és Lengyelországról a nemzetközi sajtóban.

 

Intellektuális lustaság

Andrej Nosko, a Soros-alapítvány volt vezetője kendőzetlenül elmondta, hogy hazánkat és Lengyelországot egy kalap alá véve, gyakran alaptalanul bírálják. Szerinte mindez összefüggésben van a nemzetközi sajtó színvonalának süllyedésével, az intellektuális lustasággal.

Problémának nevezte azt is, hogy sok külföldi újságíró nem beszéli a magyar nyelvet, másodlagos forrásokra támaszkodnak, méghozzá a velük azonos politikai álláspontot képviselőkre, ezért torzítanak a magyar kormányról szóló tudósítások is.

Arról is beszélt a Soros-alapítvány volt igazgatója, hogy a nemzetközi baloldal és a hozzájuk kötődő sajtó kettős mércét alkalmaz a közép-kelet európai térség országaival szemben, attól függően, hogy milyen színezetű kormány irányítja az adott államot.

A baloldali vezetésű országok esetében elnézik a jogsértéseket is, míg a jobboldali kormányokat akkor is támadják, ha annak semmi alapja nincs.

Kettős mérce

Dalibor Rohac szlovák származású kutató, az American Enterprise Institute munkatársa is erről beszélt az egyik Skype-interjúban, és Robert Ficoval példálózott. A névleg szociáldemokrata volt szlovák miniszterelnök vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám mégis a saját emberüknek tartották, mivel az európai szocialisták frakciójában ült, ezért Ficónak nem kellett olyan kedvezőtlen brüsszeli reakciókkal szembenéznie, mint Orbán Viktornak – fejtette ki Rohac.

Szerinte ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon, akkor Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének.

Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért egyik jelenlegi projektvezetője arra mutatott rá: bár a külföldi sajtó arról tudósít, hogy Magyarországon és Lengyelországon autoritárius rezsimek vannak hatalmon, szerinte mindkét államban kifejezetten jó élni.

 

Megvett újságírók

Egy másik Skpe-interjúban Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa azt mondta, hogy a különböző NGO-k (nem kormányzati szervezetek) manipulálják vagy akár megvesztegetik a Magyarországról tudósító újságírókat, akik sok esetben erősen torzítva írják meg a hazánkban történő eseményeket.

Nem lehet tudni, hogy az adott újságíró éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából

– érzékeltette a befolyásolás módját Kálmán. A Soros György által finanszírozott Amnesty International nevű szervezetet említette konkrét példaként azon NGO-k közül, amelyek minél nagyobb mértékben akarják ellenőrzésük alá vonni az újságírókat.

Miközben a Magyar Nemzet a SorosLeaks cikksorozatban feltárta az NGO-k és a nemzetközi sajtó manipulációs és befolyásolási gyakorlatát, a külföldi sajtóban is megjelentek hasonló írások.

 

Leleplezés a spanyol sajtóban

Néhány hete a spanyol sajtóban leplezték le az európai liberális politikai elitet, világossá téve, miért vizsgálja, vegzálja Brüsszel állandóan Magyarországot és Lengyelországot, s miért elnézőbb más tagállamok ügyeinél. A Periodista Digital nevű honlapon megjelent egy terjedelmes írás, amely egy spanyol volt uniós képviselő különféle magánbeszélgetéseit, közléseit foglalta össze.

Punset többek között arról beszélt, hogy a nyugati liberális elit kettős mércét alkalmaz, nem mer fellépni az iszlám szélsőségekkel szemben, mert Brüsszelben sok muszlim él, és a politikai korrektség problémája is felvetődik.

Ezzel szemben ha az EP képviselői Magyarországot vagy Lengyelországot kritizálják, abból nem származhat gondjuk. Sem politikai értelemben, sem pedig úgy, hogy emiatt tüntetnének ellenük – vélekedett a spanyol volt EP-képviselő.

 

Nyomásgyakorlás Brüsszelen keresztül

A napokban egy francia blog tett közzé újabb leleplező anyagot a témában. A viharos sebességgel eltávolított írásban egy nemzetközi nonprofit szervezet, az Újságok és Hírkiadók Világszövetsége, a WAN-IFRA elnök-vezérigazgatója felfedte, hogy az irányítása alatt álló újságírói szervezet milyen módon vett részt a hazánk ellen szervezett lejárató kampányban. A WAN-IFRA-t részben az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány finanszírozza.

A szervezet hatalmát pedig a világ vezető lapjainak szerkesztőségeihez való közvetlen hozzáférése jelenti, amellyel mindent befolyásolni tud, a médiumok irányításától kezdve a reklámstratégiákon keresztül az aktualitásokról szóló újságcikkek megfogalmazásáig, vagy egészen addig, hogy miként kezeljenek problémákat, illetve, hogy egyáltalán mit is kell problémának tekinteni.

A blog tudósítása szerint a WAN-IFRA vezérigazgatója, Vincent Peyrègne magánbeszélgetéseiben nyíltan elmondta, hogy pontosan miként működik a szervezete, és utalt a Soros-alapítvány WAN-IFRA-nak folyósított pénzügyi támogatására, amelynek célja az Orbán-kormány elleni hangulatkeltés és nyomásgyakorlás. Amikor megkérdezték Peyrègne-től, hogy lehetséges lenne-e Magyarországra nyomást gyakorolni az Európai Unión és az Európai Parlamenten keresztül, Peyrègne így válaszolt:

Persze, volt már rá példa.

Borítókép: Amnesty International (Fotó: MTI/Marjai János)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.