Jeney Orsolya a birtokunkba jutott Skype-interjúban közölte, az Amnesty International Magyarország igazgatójaként erős belső nyomás helyeződött rá, hogy kvázi ellenzéki szerepben, akár indokolatlanul is bírálja az Orbán-kormányt a médiában.
Egyszer azt a jelzést kaptuk belülről, hogy sokkal hangosabbak legyünk Orbán ellen
– közölte, hozzátéve: ez a kérés túlment az Amnesty keretein. – Azt mondtam, már bocsánat, de ki vagyok én, hogy felülírjam az Amnesty mandátumát?
Szavai szerint előfordult az is, hogy azt várták el, konkrét, politikusokkal megtörtént esetekre reagáljon, ám szerinte a jogvédő szervezeteknek inkább az a feladata, hogy rendszerszintű jelenségekkel foglalkozzanak.
Bojkott
Az egykori igazgató felidézte, hogy a migrációról szóló népszavazás előtt – más szervezetekkel együtt – az Amnesty távolmaradásra buzdította a választópolgárokat.
Arra próbálták rábírni az embereket, hogy ne menjenek szavazni. Ám, mivel az Amnesty egy emberi jogi szervezet, én azt vallottam, hogy tisztelnünk kell az emberek jogait és a szabad gondolkodásét. Nem kellene megmondanunk az embereknek, hogy mit tegyenek. Nekünk annyi a feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmüket bizonyos ügyekre, amiből aztán ők le tudják vonni a megfelelő következtetést
– fogalmazott.
Jeney Orsolya az Amnestyn belüli viszonyokat azzal is érzékeltette, hogy a szervezet egy olyan kommünikét adott ki a nevében, amelyet át sem olvashatott.
Kattintásvadász címek
A közvélemény nemkívánatos befolyásolásának egy másik példájaként a szenzációhajhász kormányellenes megnyilvánulásokat említette.
A különböző kattintásvadász címekkel könnyen lehet befolyásolni a kormányt nagyon utáló olvasóközönséget, akik hajlamosak bármit elhinni, ami Orbán Viktor ellen szól, és sokszor magát a cikket sem olvassák el. Ez olyan hiba, amit egy politikán kívül működő szervezet nem követhet el
– húzta alá a szervezet egykori vezetője.
Mint Jeney Orsolya rámutatott, annak következményeként, hogy a hazai politikai élet szereplői eltúlozva és a kontextusukból kiragadva tálalnak bizonyos dolgokat, torzul Magyarország nemzetközi megítélése. Kiemelte, hogy például az Európai Parlament is az említett beszámolók alapján tárgyalja az itteni ügyeket.
A túlzó bírálatok egyik példájaként az egészségügyet említette, „amely bár nagyon rossz állapotban van, de nem lehet azt mondani, hogy ez Orbán Viktor műve lenne”.
Ellenzéki szerepben
A volt igazgató kijelentette, az elmúlt időszakban az Amnesty International a korábbinál erősebben átpolitizált szervezetté vált, és sokkal inkább az ellenzék részeként viselkedik.
Mint köztudott, a Magyar Nemzet az elmúlt hetekben a szerkesztőséghez eljuttatott terjedelmes dokumentumhalmaz, több tízórányi Skype-interjú alapján cikksorozatban számol be arról, hogy a Soros-világhoz tartozó meghatározó szereplők maguk fedték fel a médiára gyakorolt befolyásukat, a manipulációs módszereiket, azt, hogy milyen torz, hamis képet festenek Magyarországról és Lengyelországról a nemzetközi sajtóban.
Intellektuális lustaság
Andrej Nosko, a Soros-alapítvány volt vezetője kendőzetlenül elmondta, hogy hazánkat és Lengyelországot egy kalap alá véve, gyakran alaptalanul bírálják. Szerinte mindez összefüggésben van a nemzetközi sajtó színvonalának süllyedésével, az intellektuális lustasággal.
Problémának nevezte azt is, hogy sok külföldi újságíró nem beszéli a magyar nyelvet, másodlagos forrásokra támaszkodnak, méghozzá a velük azonos politikai álláspontot képviselőkre, ezért torzítanak a magyar kormányról szóló tudósítások is.
Arról is beszélt a Soros-alapítvány volt igazgatója, hogy a nemzetközi baloldal és a hozzájuk kötődő sajtó kettős mércét alkalmaz a közép-kelet európai térség országaival szemben, attól függően, hogy milyen színezetű kormány irányítja az adott államot.
A baloldali vezetésű országok esetében elnézik a jogsértéseket is, míg a jobboldali kormányokat akkor is támadják, ha annak semmi alapja nincs.
Kettős mérce
Dalibor Rohac szlovák származású kutató, az American Enterprise Institute munkatársa is erről beszélt az egyik Skype-interjúban, és Robert Ficoval példálózott. A névleg szociáldemokrata volt szlovák miniszterelnök vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám mégis a saját emberüknek tartották, mivel az európai szocialisták frakciójában ült, ezért Ficónak nem kellett olyan kedvezőtlen brüsszeli reakciókkal szembenéznie, mint Orbán Viktornak – fejtette ki Rohac.
Szerinte ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon, akkor Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének.
Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért egyik jelenlegi projektvezetője arra mutatott rá: bár a külföldi sajtó arról tudósít, hogy Magyarországon és Lengyelországon autoritárius rezsimek vannak hatalmon, szerinte mindkét államban kifejezetten jó élni.
Megvett újságírók
Egy másik Skpe-interjúban Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa azt mondta, hogy a különböző NGO-k (nem kormányzati szervezetek) manipulálják vagy akár megvesztegetik a Magyarországról tudósító újságírókat, akik sok esetben erősen torzítva írják meg a hazánkban történő eseményeket.
Nem lehet tudni, hogy az adott újságíró éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából
– érzékeltette a befolyásolás módját Kálmán. A Soros György által finanszírozott Amnesty International nevű szervezetet említette konkrét példaként azon NGO-k közül, amelyek minél nagyobb mértékben akarják ellenőrzésük alá vonni az újságírókat.
Miközben a Magyar Nemzet a SorosLeaks cikksorozatban feltárta az NGO-k és a nemzetközi sajtó manipulációs és befolyásolási gyakorlatát, a külföldi sajtóban is megjelentek hasonló írások.
Leleplezés a spanyol sajtóban
Néhány hete a spanyol sajtóban leplezték le az európai liberális politikai elitet, világossá téve, miért vizsgálja, vegzálja Brüsszel állandóan Magyarországot és Lengyelországot, s miért elnézőbb más tagállamok ügyeinél. A Periodista Digital nevű honlapon megjelent egy terjedelmes írás, amely egy spanyol volt uniós képviselő különféle magánbeszélgetéseit, közléseit foglalta össze.
Punset többek között arról beszélt, hogy a nyugati liberális elit kettős mércét alkalmaz, nem mer fellépni az iszlám szélsőségekkel szemben, mert Brüsszelben sok muszlim él, és a politikai korrektség problémája is felvetődik.
Ezzel szemben ha az EP képviselői Magyarországot vagy Lengyelországot kritizálják, abból nem származhat gondjuk. Sem politikai értelemben, sem pedig úgy, hogy emiatt tüntetnének ellenük – vélekedett a spanyol volt EP-képviselő.
Nyomásgyakorlás Brüsszelen keresztül
A napokban egy francia blog tett közzé újabb leleplező anyagot a témában. A viharos sebességgel eltávolított írásban egy nemzetközi nonprofit szervezet, az Újságok és Hírkiadók Világszövetsége, a WAN-IFRA elnök-vezérigazgatója felfedte, hogy az irányítása alatt álló újságírói szervezet milyen módon vett részt a hazánk ellen szervezett lejárató kampányban. A WAN-IFRA-t részben az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány finanszírozza.
A szervezet hatalmát pedig a világ vezető lapjainak szerkesztőségeihez való közvetlen hozzáférése jelenti, amellyel mindent befolyásolni tud, a médiumok irányításától kezdve a reklámstratégiákon keresztül az aktualitásokról szóló újságcikkek megfogalmazásáig, vagy egészen addig, hogy miként kezeljenek problémákat, illetve, hogy egyáltalán mit is kell problémának tekinteni.
A blog tudósítása szerint a WAN-IFRA vezérigazgatója, Vincent Peyrègne magánbeszélgetéseiben nyíltan elmondta, hogy pontosan miként működik a szervezete, és utalt a Soros-alapítvány WAN-IFRA-nak folyósított pénzügyi támogatására, amelynek célja az Orbán-kormány elleni hangulatkeltés és nyomásgyakorlás. Amikor megkérdezték Peyrègne-től, hogy lehetséges lenne-e Magyarországra nyomást gyakorolni az Európai Unión és az Európai Parlamenten keresztül, Peyrègne így válaszolt:
Persze, volt már rá példa.
Borítókép: Amnesty International (Fotó: MTI/Marjai János)
Soros Leaks 
