Jakab átment a hídon, ahol Gyurcsány várta

Jakab Péter elnöksége alatt a Jobbik a jobboldalról végleg áttért a baloldalra, ezzel pedig a párt végleg be fog simulni ebbe az ellenzéki tömbbe – fogalmazott Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet munkatársa a párt elnökének elmúlt két évét elemezve.

2021.10.23. Budapest Egységben a szabad Magyarországért! Október 23-i ellenzéki gyűlés Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet képen: Jakab Péter, a Jobbik elnöke Fotó: Kurucz Árpád

Én Gyurcsány Ferenccel nem tudok közösséget vállalni

– nyilatkozta két évvel ezelőtt, közvetlenül megválasztása után Jakab Péter. A Jobbik elnökét 2020-ban választotta meg az országos választmány, nem zökkenőmentesen. A párt jelenlegi elnöke ugyanis kvázi ultimátumot adott a tagságnak azzal, hogy a párt alapszabályát módosítva ne két évre szóljon megbízatása, hanem a 2022-es országgyűlési választásokig. Ezzel Jakab elérte azt, hogy ő maga vezesse a Jobbikot, egyenesen a baloldal karjaiba.

Ráadásul akkor kizárólag Jakab embereit szavazták be az elnökségbe, amivel – elemzők szerint – minden Gyurcsány Ferenc-ellenes jobbikos alelnökjelölt kiszorult.  Jakab elnöksége első lépései során párton belüli tisztogatásba kezdett, és olyan embereket – köztük országgyűlési képviselőket – tett ki a pártból, mint Varga-Damm Andrea vagy Bencsik János, nem beszélve Sneider Tamás korábbi pártelnökről.

A Jakab vezette Jobbikról először 2019-ben az európai parlamenti (EP-) választáson mondhattak véleményt a választók. Az eredmény beszédes volt, a Jobbik mindössze hat százalékot ért el, amivel a korábbi három helyett csak egy képviselőt küldhetett Brüsszelbe. Mégpedig annak a Gyöngyösi Mártonnak a személyében, aki 2012-ben a zsidó származású képviselőket listázta volna, 2019-ben pedig azt mondta: „Nem csak Gyurcsánnyal, az ördög öreganyjával is együttműködünk, ha szükséges.”

Az együttműködés Gyurcsánnyal pedig mára teljes lett, a baloldal a Jobbikkal kiegészülve, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel megy neki az áprilisi választásnak. Jakab Péter és pártja egyébként a tavaly őszi baloldali előválasztáson sem brillírozott, a pártelnök be sem jutott a kormányfőjelöltek második fordulójába, országosan pedig mindössze 24 helyen nyert jobbikos jelölt.

További öt jelölt meg sem mérettetett, ott a baloldali megállapodás értelmében nem is volt másik jelölt.

A párt elmúlt két évéről, jelenéről és kilátásairól Nagy Ervin elemző úgy fogalmazott: Jakab Péter elnöksége alatt a Jobbik további változásokat élt meg, a jobboldalról végleg áttért a baloldalra, aminek két következménye van: morális és politikai. – A kettő ugyan összefügg, de külön is értelmezhető. A morális következmény mindenképpen az, hogy az értelmiségi holdudvar, ami sosem volt erős a Jobbik környezetében, végképp elfordult a párttól, a tagság lemorzsolódása pedig folytatódott – mondta a XXI. Század Intézet munkatársa, aki szerint Jakab Péter egyre inkább olyan helyzetbe kerül, hogy a megítélése jobb- és baloldalon egyaránt teljes mértékben negatívvá vált.

Erre találta ki azt a botránypolitizálást, amit a tavalyi évben láthattunk, és ami rövid távon ugyan sikeres volt, hiszen a protest szavazók körében ideig-óráig szimpátiát tudott kiváltani, sőt a nyáron még vezette is a miniszterelnök-jelölti versenyt, ám ez nem volt hosszú távú és kifizetődő. Ez meg is bosszulta magát

– fogalmazott az elemző. Mint mondta, a politikai következmény ezzel összefügg, hiszen a tagság lemorzsolódásával, az identitásválsággal a párt szavazói is elfordultak. – A közvélemény-kutatások – míg külön mérték a pártot –  azt mutatták, hogy még tovább zsugorodott a választói bázisa, aminek a legfontosabb oka, hogy azok a szavazók, akik 2018 után még megmaradtak a Jobbik mellett, már egyáltalán nem kötődtek olyan erősen a párthoz, mint a régi nemzeti radikálisok – mondta Nagy Ervin, hangsúlyozva, ezért nem csoda, hogy Jakab Péter vezetésével válságba került a párt.

A Jobbik jelenéről az elemző azt mondta, ma már nemcsak szövetségi politikájában, hanem politikai mondanivalójával is belesimult a baloldalba.

– Ezáltal a Jakab vezette párt teljesen elvesztette a mozgásterét és a szuverenitását. Nem képes olyan politikát megfogalmazni, amely megkülönböztetné a baloldaltól, nem tud saját ötleteket, célokat adni, hiszen egy olyan összefogás része, ahol mindenben együtt kell működni, közösen kell eldönteni, milyen politikával vágnak neki az áprilisi választásoknak.

Egy párt életében a legveszélyesebb pillanat akkor jön el, amikor megszűnik ez a fajta mozgástér, a döntési szuverenitás.  Ezáltal borítékolható, bárhogy is alakul a választás, a Jobbik végleg be fog simulni ebbe az ellenzéki, baloldali tömbbe – hangsúlyozta Nagy Ervin, hozzátéve, Vona Gábor korábbi Jobbik-elnök hidat akart építeni a jobb- és baloldal között, de ez az elképzelés kudarcot vallott. A hídon nem lehetett megállni, át kellett kelni, de Vona ezt már nem vállalta. Ezt a Jobbik oldaláról Jakab Péter tette meg, a baloldalon pedig Gyurcsány Ferenc.

Borítókép: Jakab Péter (Fotó: Kurucz Árpád)