A baloldali közvélemény-kutató intézetek tavaly, az év végéhez közeledve sorra hozták ki azokat a felméréseket, amelyek segítségével azt próbálták elhitetni a magyarokkal, hogy a hatpárti ellenzéki lista már vezet a Fidesz–KDNP listájával szemben.
A hirtelen megváltozott erősorrend azonban mindenki számára gyanús volt: az ellenzéki népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtése döcögött, kínosan lassan haladt, a józan felmérések pedig inkább a kormánypártok előnyének gyarapodását mérték, mintsem az ellenzék előretörését – mutatott rá Tóth Erik lapunk megkeresésére.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint ezt az állapotot egyes baloldali kutatócégek hallgatással, trükközéssel igyekeztek feloldani. Az elmúlt hetekben megjelent néhány baloldali kutatás azonban már ismét reálisabb képet fest, szolid kormánypárti többséget mutatva az országos listákon – hívja fel a figyelmet az elemző, hozzátéve: a kép nem azért reálisabb, mert a Fidesz–KDNP irányába elfogult kutatásokról lenne szó, hanem azért, mert az aktuális politikai klíma 2022 elején nem abba az irányba mutatott, hogy az ellenzék összeszedte volna magát.
Épp ellenkezőleg: az elmúlt hónapokban Márki-Zay Péter folyamatos botrányaitól volt hangos a sajtó, a közös lista még sehol, ellenben jelöltek visszaléptetéséről, budapesti korrupciógyanús ügyekről lehetett hallani. Április 3-a közel van, ezért minden bizonnyal gyorsan „újra kellett gondolni” a kutatási adatokat – véli Tóth Erik.
Az elemző hangsúlyozta: a közvélemény-kutatások megbízhatóságáról a szélesebb értelemben vett nyilvánosság az aktuális választások alkalmával tud meggyőződni. A választók részéről jogos elvárás a pontos, megbízható kutatások készítése, azonban fontos megérteni, hogy egy kutatás csupán egy pillanatképet rögzít, nem alkalmas egy jövőbeni, komplex állapot tűpontos leírására – húzta alá Tóth Erik. Különösen igaz ez olyan felfokozott hangulatokban, mint a választási kampányidőszak, ahol egy nap leforgása alatt történhetnek olyan események vagy politikai fordulatok, amelyek részben átírják a szavazók addig rögzített viselkedését.
A tét tehát április 3-hoz közeledve a közvélemény-kutató szakma számára is óriási lesz – hívja fel a figyelmet a vezető elemző.
A közelmúltban az IDEA Intézet mellett más baloldali kutatócégek is Fidesz-előnyt mértek a közelmúltban. Azt, hogy ez mennyire nem tetszik a kormányellenes politikusoknak Tóth Erik szerint jól mutatja, hogy Márki-Zay Péter szinte minden héten igyekszik cáfolni ezeket a felméréseket. Pedig egy kiszivárgott, belsős közvélemény-kutatásuk is azt mutatta tavaly év végén, hogy nem igaz állítás az, hogy a közös ellenzéki lista vezetne.
Az azonban biztos, hogy a baloldali kutatócégek közel sem olyan összehangolt módon publikálják a mérési eredményeiket, mint 2021 második felében, ami a kampányhajrá közeledtével valószínűleg változni fog.
A probléma azonban adott, egyes kutatások kapcsán sokakban merült fel az a gyanú, hogy inkább azért láttak napvilágot, mert az ellenzék heti kommunikációs propagandájába beilleszthető tartalmat mutattak meg, és nem azért, mert igazak vagy szakmailag megalapozottak lettek volna – mondta végül az elemző.
Borítókép: Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke, Jakab Péter, a Jobbik elnöke, Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely főpolgármester, Dobrev Klára, a DK EP-képviselője (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
