Természetesen világos, hogy a politikában nincs hála és következetesség, csak pillanatnyi érdek. Amennyiben szoclib politikusokról van szó, akkor pedig még inkább igaz ez, ott az elvek meg a kimondott szavak is könnyebben erodálódnak.
De hát ismerjük a logikát:
Ők változtak, nem mi!
A „régebben demokrata volt Putyin, de mára már nem” mottójára az örökké óriásiakat blöffölő 2006-os Gyurcsányt is elég lenne idehozni:
A mostanra már a Jobbikkal kiegészült balliberálisok leplezetlen irigysége, féltékenysége persze több mint szórakoztató, ezért hadd élvezkedjünk egy kicsit ismét!
Gyurcsány Ferenc, aki szerint Putyin régen óvatos demokratizáló volt, és mégse jó a túlzott barátság
Nézzük, ahogy Gyurcsány megmagyarázza 2015-ben (és azóta persze sokszor), hogy Putyin még a miniszterelnöksége alatt egy nagyon óvatos demokratizáló volt, de 2011–2012 környékén valami megváltozott. Csalniuk kellett az orosz választásokon, hogy ne veszítsék el a kétharmadot, és azután Európa meg Amerika is elfordult tőle – kivéve persze Orbán Viktort – írja a Kontra.
Szeretve aggódva figyelmeztetett ugyanebben az interjúban:
...hogyha a keleti nyitás politikája túlmegy a gazdasági kapcsolatok építésén, hogyha az ország politikai orientációját sérti, […] Magyarország súlyos árat fizethet.
Ahogy a Pesti Srácok is elgondolkozott: vajon a gazdasági kapcsolatok építésén túlment-e az, amikor a szemlőhegyi házukban látták vendégül Vlagyimir Putyint Totó kutyával, vagy amikor Feri még az orosz elnök hátát is megsimogatta a sajtótájékoztató végén? Ezek szerint bizonyára nem. Meg hát az rég volt, akkor még óvatos demokrata volt Vologya is.